Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
4. szám - Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállító-képességének meghatározása
282 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Bogárdi J.: Vízfolyások hordalékszállító képessége• vízfolyás a megadott fajsúlyú és szemnagyságú hordalékból mennyit képes szállítani ? 1 Mivel = 10, a 8. ábrán feltüntetett fajsúly hJ redukció következtében ( hJ ) V l 1,8 10 10,9. 1,65 Ennek az értéknek a 8. ábrán L = 2300 hordalékhozam paraméterérték felel meg. d = 0,005 cm-nél a 3. ábra szerint vagy a (86) képlet alapján Tp = 0,00106 g/cm 2 kritikus hordalékmozgató erő felel meg. így a 2,8 fajsúlyú hordalókanyagnak megfelelő kritikus hordalékmozgató erő : 1,8 (r c)y = 0,00106 = 0,00116 g/cm 2 1 1,65 A (21) képlet szerint T' 0 = 0,1 g/cm 2 az L hordalókhozam-paraméter nevezőjében levő érték tehát / 0,005 n'/« / 0,1 \ 1 = 0,000125, \ 500 / V 0,00116 / vagyis C = 2300-0,000125 = 0,288%. Végeredményben tehát a hordalóktömónység (15c) szerint C = 10 000 c = 2880 g/m 3. A példában megadott vízfolyás tehát viszonylag igen nagy tömegű hordalékanyagot fog szállítani. A fenti példával kapcsolatban az a kérdés is felmerülhet, hogy h — 500 cm-es vízmélységnél és J = 0,0002 esésnél, ha a hordalék fajsúlya 2,8, milyen szemnagyságú hordalékkal kell a medret befednünk, hogy kimosások ne keletkezzenek. A 3. ábra szerint 1 65 (hJ) V l = 0,1 = 0,0917. Ha ezt az értéket a (7a) képlet szerinti értékkel egyenlővé tesszük, vagyis 0,0917 = 0,0774 d, akkor azt kapjuk, hogy d = 1,19 cm, vagyis a kimosások elkerülése céljából 2,8 fajsúlyú anyag esetén 12 mm-es szemnagyságú anyaggal kell a mederfeneket beborítanunk. IRODALOM 1. Bogárdi, J. L. : A hordalókmozgás elmélete. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. 2. Bogárdi, J. L. : Paraméterek és invariáns számok szerepe a hordalókmozgást jellemző törvényszerűségekben. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, Akadémiai Kiadó, 1959, 1—2. 3. Liu, H. K. : Mechanics of Sediment-Ripple Formation. — Proceedings of ASCE, Hydraulies Division, Vol. 83., No. HY 2, April 1957. 4. Albertson M. L.—Simons D. B.—Richardson E. V. : Discussion of "Mechanics of Sediment-Ripple Formation" by Dr. H. K. Liu, Proceedings of ASOE, Hydraulies Division, Vol 84., No. HY 1, February 1958. 5. Bogárdi, J. L. : Néhány újabb törvényszerűség a hordalékmozgás elméletében. — Hidrológiai Közlöny, 38. évf. 1958. 4. 6. Bogárdi, J. L. : Somé Aspects of the Application of the Theory of Sediment Transportation to Engineering Problems. — Am. Geophysical Union, Journal of Geophysical Research, Vol. 66, No. 10, October, 1961. 7. Laursen, E. M. : The Totál Sediment Load of Streams. Proceedings of ASCE, Hydraulies Division, Volume 84, No HY 1, February 1958, Part 1. 8. Bogárdi, J. L. : Discussion of "The Totál Sediment Load of Streams" by E. M. Laursen, Proceedings of ASCE, Hydraulies Division, Vol. 84, No HY 5, October 1958. Part 1. 9. Bogárdi, J. L. : Neuere Parameter und Invarianten bei der Bestimmung der Geschiebeförderfáhigkeit. — Die Wasserwirtschaft, 49. Jahrgang, Heft 12, Dezember 1959. 10. V. Nagy, I.—Karádi, G. : A görgetett hordalók mozgásával kapcsolatos vizsgálatok újabb eredményei. Hidrológiai Közlöny, 40. évf. 1960. 3. Ermittlung der Feststofführungsfáhigkeit von Wasserlaufen Dr. J. L. Bogárdi Korrespondierendes Mitglied der Ungarisehen Akademie der Wissenschaften Dank der Trennung der Begriffe Feststofführungsfáhigkeit und Geschiebefracht kann festgestellt werden, dass die Feststofführungsfáhigkeit von den Gesetzmássigkeiten der Hydromechanik régiért wird. Gemáss den neueren Forschungen wird die Bestimmung der Feststofführungsfáhigkeit mit Hilfe jener Invarianten und Parameter, die für die verschiedenen Grenzzustánde des Geschiebetriebs bestimmend sind, in starkem Mass erleichtert. Verfasser berechnet die Feststofführungsfáhigkeit mit Hilfe der Froude-Zahl der Gleitgeschwindigkeit. Als charakteristische Invariante der Feststofführungsfáhigkeit zieht er den Laursenschen Parameter herbei und konstruiert er als ersten Schritt den Zusammenhang dieser beiden. Hernach kann dann in die Darstellung des Korndurchmessers und der Froude-Zahl der Gleitgeschwindigkeit, ferner in jene des Korndurchmessers und der Gleitgeschwindigkeit die isometrische Linienschar der Invariante L hineingezeichnet werden. Zwecks Erleichterung der Berechnungen gibt Verfasser in Abb. 8. für den Fali verschiedener Korngrössen die Beziehung zwischen Produkt von Gefálle und Tiefe, ferner zwischen dem Parameter L der Geschiebefracht. Ein Zahlenbeispiel zeigt die Anwendung der eingeführten Beziehungen. Determination of (he Sediment Transporting Capacity of WaterCourses By Dr. J. L. Bogárdi Corresponding Member of the Hungárián Academy of Sciences By distinguishing the concept of sediment transporting capacity from that of sediment load, the former can be established to be governed by laws of hydromechanics. According to recent investigations the invariants and parameters deseribing the various regimes of sediment transportation greatly facilitate the determination of the sediment transporting capacity as well. The sediment transporting capacity is calculated with the help of the shear velocity Froude number. As an invariant deseribing the sediment transporting capacity Laursen's parameter is introduced and the two are correlated graphically. The isometric chart of the invariant L ean be plotted in the diagram of partiele diameter and shear-velocity Froude number, as well as in that of partiele diameter and shear velocity. For ease of computation the relationship between the product of slope and depth, and the sediment-load parameter L is alsó given in Fig. 8. The use of the relationships introduced is illustrated by a numerical example.
