Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

340 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Taródy I.—Szabó I.: Tbc. kórokozók fertőtlenítése denesetre ez a módszer látszik a legbiztonságosabb­nak, mikoris az iszap klórmegkötőképességén felül adagolt klórral — klórmész formájában — végezzük a fertőtlenítést. Gyakorlati alkalmazás Kísérleteinket kizárólag az iszapfertőtlenítés módszerének kidolgozására végeztük. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen fajta szennyvíztisztítási rendszernél keletkező iszapnál végezzük el a tanulmányban elmondottak szerinti fertőtlenítést, kivéve a nyers iszapot. A nyers iszap ugyanis elég darabos szennyeződésű, s a darabok belsejébe nem jut el a fertőtlenítő anyag. A különböző összetétel és szervesanyagtartalom különböző nagyságú klórmegkötő képességet je­lent, azaz csak a klórmész adagolása változik. A fertőtlenítést magát végző klórtúladagolás mennyiségét ez nem befolyásolja. Vizsgálati anyagunk szervesanyagtartalma 1,94%, klórmegkötő képessége 366 g/m 3 volt. A fertőtlenítéshez 24 g/m 3 aktív klór túladagolás szükséges, ez összesen 390 g/m 3 aktív klór szük­ségletet jelent. A 28% aktív klórt tartalmazó klórmészből ezt a klórmennyiséget 1400 g elégíti ki, illetve a gyakorlatban ajánlatos 20%-kal többet adagolni biztonságból és az iszap minőségének változása miatt — ez összesen 1680 g/m 3 klórmész a fertőtlenítés biztonságos eléréséhez. Egy kg 28% aktív klórt tartalmazó klórmész ára 4,— Ft, így a mi esetünkben 1 m 3 iszap fertőtlenítése 6,72 Ft, ami természetesen iszapféleségenként változik. A fertőtlenítést legcélszerűbben 2—5 m s hasznos térfogatú betontartályban lehet elvégezni. A fertőtlenítendő iszappal telt tartályba beadagol­juk a szükséges mennyiségű klórmeszet, majd 20—25 percen keresztül erőteljes gépi keverésnek vetjük alá, hogy a fertőtlenítő anyag homogén módon elkeveredjen. A keverő az iszap fajtájától függően lehet propeller, vagy lapátos keverő. Ezután 3—4 órát állnia kell a szükséges behatási idő miatt, majd a további iszapkezeléshez a tar­tályból el lehet távolítani a fertőtlenített iszapot. Ha a tovább kezelendő iszapmennyiséget csök­kenteni akarjuk, akkor klórmész hatására nagy­1 Chromogen Mycobacteriumok : festékanyagot ter­melő, a saprophyta Mycobacteriumok csoportjába tar­tozó baktóriumok. 2 Saprophyta Mycobacteriumok : a Mycobacterium­nemzetségbe tartozó, a gümőkór kórokozójához sok tulajdonságban hasonló nem kórokozó baktérium fajok. 3 Mycobacterium tbc. (Mycobacterium tuberculosis) : a gümőkór kórokozója, a Mycobacterium-nemzetségbe tartozó baktériumfaj ; emberre ós az állatok közül különösen a szarvasmarhára veszélyes mértékben pelyhesedő és tömörülő iszap fölött maradó iszapvizet külön el lehet távolítani. Az eljárás különlegesebb szakértelmet nem igényel, hanem inkább lelkiismeretes munkát. OEE33APA>KHBAHHE HJ1A CTOMHblX BO,q, COflEP>KAlllErO EOJlE3HETBOPHbIX TyEEPKyJIE3A M. Tapodu H /Jp. H. Caöo KaHfl. MeAHUHHCKHX HayK Ha 0CH0BAHHH NPOBEFLEHHUX HCCJIEFLOBAHHIÍ, II3JIO­weHHbix B CTaTbe, MO>KHO ycTaHOBHTb cjie«yiomee : npn o6e33apa>KHBaHHH c pa3HbiMH xHMHHecKHMH BemecT­B3MH (rameHHOÍÍ H3BeCTbI0, OKCHKIIHOJIHHOM, flHKOHHpTOM H xjiopHCToft H3BecTbK>) HJia cTOMHbix BOfl, coflep>xamero MHKpoöaKTepmo Ty6epKyjie3a HBJTHCTCH ydoeAemeopu­meAbHbiM npuMeHeHue XAopucmoü u3eecmu c moiKU 3penun öaKmepuoAoeuu u sKOHOMUHHOcmu. XjiopHCTan n3BecTb fl03Hp0Bajracb T3KHM 06pa30M, MTO 3apaHee onpeflejiHiiacb cnoeoöHOCTb njia 3axBaTHTb xjiop H KpoMe 3Toro A03Hp0BajiCíi xjiop no «03aM 24, 84 N 224 Mr/JI B BHfle XJTOpHCTOH H3BCCTH. Bee Tpn HCCJieAOBajIHCb C TpeMH NEPHO^AIVIH N BO Bcex CJIYMAAX HJI 0KA3AJICN MHCTHM OT MHKpOÖaKTepiI H TYŐEPKYJIE3A (maöA. 2.). Hccjie^y­CMbift MATEPNAJI 3apaHee 6BIJI HCKVCCTBCHHO 3apa>KeH c KyjibTypoö, B3HTOH ii3 TpexHeflejibHofi nnTaTejibHon cpeabi ILIyjia Me>KflyHap0BH0r0 njieMt'HH MHi<po6aKTepHH TY6EPKYJIE3A H 3 7 Rv H3 SToro FL03NP0BAJIACB K oflHOMy jinTpy HJia CTOMHbix 0,1 rpaMMbi SaKTepHOJiorHMecKOH cyeneHCHH, ncpecMHTaHHOÍi Ha MOKpbift Bee. Flofl noöoM­HMM flecíiTBHeM XJTOpHCTOH H3BecTH HU crymHBaeTCH Ha 1/3—l/4-io MacTb CBoero oöieMa npn (juioKyjiHHHH H 3TOT YMEHBMEHHOE KOJIHMCCTBO 0KA3BIBAET 6jiaronpn­HTHBIE BJIIIHHHE HA 3aTpaTbi no YXOAY 3a HJIOM (yB03Ka, HJIH OTKaMKa BOflbl). Desinfeclion o! Sewage Sludge Containing Tuberculosis Bacteria By I. Taródy and Dr. I. Szabó Candidate of Mcdical Sciences Summarizing the results of experiments deseri­bed in the paper it can be concluded that from among the various methods tested for desinfecting sewage sludge containing tuberculosis bacteria of the Myco­bacterium type, with different chemicals (lime, oxy­chinoline, dyehonirt, chlorinated lime) the one using chlorinated lime proved satisfactory from the aspects of both bacterioíogy and economics. The necessary dosage of chlorinated lime was determined by inves­tigat.ing first the chlorine binding capacity of the sludge and the amount of chlorine found thus necessary was increased by adding 24, 48 respectively 224 mg/lit additional chlorine in the form of chlorinated lime. The three dosages were tested with three different contact periods and the sludge proved to be free of tuberculosis Mycobacteria in every case. (Table 2.). The material selected for testing was previously in­fected by a three week old colony on Sula agar of International II 3 7 Rv Mycobacterium from which 0,1 mg wet weight bacteria suspension was added per litre of sludge. As a side effect of desinfection with chlorinated lime the sludge Consolidated tub. from one­third to one-fourth of its originál volume and became strongly flocculated and reduced volume had a bene­ficial effect on the costs of subsequent treatment (handling, Unwatering). Az Angol Vízkutatási Szövetség (Water Research Association) 1962 márciusában háromnapos értekez­letet tartott a lakosság vízellátási kérdéseivel kapcsolato­san, amelyen komoly formában felvetődött annak gondolata, hogy a hely ós idő szerint változó vízigények pontos kielégítésének meghatározására ós az egyes létesítmény-változatok hatásának felmérésére analó­giás-típusú elektronikus számológépet vegyenek hasz­nálatba. Ezzel a számológéppel tervezik meghatározni többek között pl. az új víztározók legmegfelelőbb helyét és méreteit, illetőleg a meglevő tározók szükséges növelé­sének mértékét. A számológép használatától elsősorban gazdasági előnyöket — tervezési és kivitelezési költség­megtakarítást — várnak. V. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom