Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Aujeszky László: A talajmenti csapadékok hidrometeorológiája

Aujeszky L.: A talajmenti csapadékok hidrometeorológiája Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 337 jelentékeny vízmennyiség a fatörzsekről leszivárog a taiajba, sőt bizonyos esetekben olyan bőséges lehet, hogy felszíni lefolyásra kerül. Hegyeken fekvő erdőségeink évi vízszükségletének jelentékeny részét a folyékony zúzmara szolgáltatja. Értéke különösen a szélnek erősen kitett, meredeken kiugró hegységek felső részein válik jelentőssé. A zúzmarából és a folyékony zúzmarából származó jelentékeny vízmennyiségek részben' a földalatti vízkészletet, kisebb mértékben pedig a felszíni vízkészletet gyarapítják. Az elpárolgási veszteség minimális, mert a jelenség ködös, telitett állapotú levegőben lép fel, amelyben elpárolgás gyakorlatilag nincsen. Fontos jelenség a hótakaró felszínén végbemenő zúzmaraképződés. A télisportok barátai jól tudják, hogy ez a jelenség a síelési szempontból rossz minőségű, jeges hófelszín állapotának gyors és lényeges megjavulását okozhatja. Hogy a hó felszínén folyó zúzmaraképződés milyen mértékben növelheti meg a hótakaróban fekvő potenciális vízkészletet, arról sokáig nem volt kellő fogalmunk. Ebben az irányban rendkívül értékes Salamin Pálnak a Bükk-hegységben végzett rendszeres hótanulmányok során történt megállapítása. Salamin szabatos vizsgálati módszerrel bebizonyította, hogy 1954 februárjában a Bükk hegység hótakarójának vízértéke helyenként 14—16 mmrel, a 750 méteres tengerszint feleti magasság feletti területen pedig 20 mm-rel gyarapodott egy olyan kéthetes időszak folyamán, amelyben mérhető mennyiségű makrocsapadék egyáltalában nem fordult elő. (Salamin Pál, A hó olvadásának vizsgálata a Bükk hegységben, Időjárás, 60, 271. o., 1956.). A hótakaró vízkészletének ez az igen lényeges mértékű gyarapodása tehát egyedül és kizárólag a hidrológiai ciklusnak abból az ágából származott, amely a mikrocsapadékokon fut keresztül. A Földön olyan éghajlatok is vannak, ahol a vízszintes csapadék mennyisége a függőleges csapadékét lényegesen meghaladja. így például az afrikai kontinens déli csúcsán fekvő nagy kikötőváros, Cape Town-nak a vízellátását olyan különleges vízmű szolgálja ki, amely a tengerből meredeken kiálló Asztalhegy (Table Mountain) fennsíkján fellépő bőséges vízszintes csapadékra van alapítva. A vízszintes csapadékot kifeszített dróthálók útján fogják fel és gyűjtik össze a vízmű részére. Ez a példa világosan mutatja, hogy a vízszintes csapadékok jelentékeny helyet foglalhatnak el a hidrológiai ciklus alakulásában és a gyakorlati hidrológus szempontjából sem hagyhatók teljesen figyelmen kívül. Hydrometeorology o! Micro-Precipitations by Dr. L. Aujeszky Candidate of Physical Sciences Hydrometeorology is mainly concerned with phenomena of the hydrological cycle, involving on the one side, evaporation of terrestrial water and ice, and on the other side, precipitation processes occurring within the Earth's atmosphere. Two types of this cycle, however, are to be considered. In one of them, precipitations are förmed within clouds in the middle or higher layers of the troposphere. In the other one, precipitation occurs at the Earth's surface itself or in the layers in its immediate vicinity. This class of precipitations is called the class of micro-precipitations. Dew, hoarfrost, rime, and horizontal liquid precipitation are the main phenomena of the later process, which represents a peculiar and somewhat simplified form of the hydrological cycle. Weather conditions leading to the production of micro-precipitation phenomena are analyzed in somé detail, and their respective hydrological consequences are considered. In discussing dew meassurements, it is emphasized that methods using plastic membranes may be grossly misleading in the evaluation of the totál amount of dew formation on a grass cover or on other bodies of densely grouped vegetation, namely in the case of neglecting the circumstance that the yield of micro-precipitations is sharply increasing with the all-over surface area of the plánt cover on which the micro-precipitations have been produced. Hydrometeorologie der bodennahen Niederschliige Dr. L. Aujeszky Kandidat der physikalischen Wissenschaften Die Hauptaufgabe der Hydrometeorologie besteht in der Untersuchung des hydrologischen Kreislaufes, der durch die Verdunstung der Wasservorráte auf der Erde und durch Niederschlagsbildung in der Lufthülle aufrecht erhalten wird. Nun müssen aber zwei Typen dieses Kreislaufes unterschieden werden. Im ersten werden die Niederschláge in Wolken gebildet, welche sich in den mittleren oder höheren Luftschichten der Tropospháre befinden. Im anderen Typ geht die Niederschlagsbildung an der Erdoberfláche selbst, oder in unmittelbarer Bodennahe vor sich. Diese Klasse der Niederschláge wird als die der bodennahen Niederschláge bezeichnet. Tau, Reif, Rauhreif und flüssiger horizontaler Niederschlag sind die wichtigsten Erscheinungen in dieser Gruppé. Dieselben führen zu einer besonderen und etwas vereinfachten Art des hydrologischen Kreislaufes. Die meteorologischen Bedingungen für das Auftreten der genannten Vorgánge werden in der Arbeit eingehender untersucht und die hydrologische Bedeutung der verschiedenen bodennahen Niederschlagsarten erörtert. Bei der Besprechung von Taumessungen wird darauf hingewiesen, dass die unter der Benützung einer Kunststoffplatte ausgeführten Taumessungen nicht ohne weiteres geeignet sind, um ein richtiges Bild über die Taumengen zu bieten, welche sich an einer Grasoberfláche oder an irgendeinem anderen dichteren Pflanzenbestand bilden ; namentlich muss beachtet werden, dass der Ertrag aller bodennahen Niederschláge scharf mit der Gesamtoberfláche des Vegetationsbestandes zunimmt, an welcher dieselben auftreten.