Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Zoller József: Salgótarján regionális vízellátása

'Zoller J.: Salgótarján regionális vízellátása Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 325 ságának figyelembevételével előnytelenebb megoldás, mint az Ipoly—Komra vízellátási változat. Ezért ez a vízellátási változat kivitelezésre nem javasolható. 5.5. A leggazdaságosabb vízellátási változat kiválasztásánál fontos tényező még a rárosi tározó megvalósításánalc bizon ytala n sá ga. Amint már rámutattunk, a rárosi tározó létesítése Salgótarján vízellátása szempontjából a víz várható minősége és az üzemelés tekintetében nem előnyös. Ha a rárosi tározó a salgótarjáni vízmű létesítésétől függetlenül — egyéb célok érdekében — de a vízművel egyidőben valósul meg, akkor gazdaságossági szempontból az ipolyi vízkivételt a rárosi tározóból, ennek völgyeizárási szelvényében kell eszközölni. Ebben az esetben azonban — mivel a rárosi tározó vízmélysége kb. 0,7o m-re is lesüllyedhet •— számolni kell azzal, hogy száraz években a tározóból kitermelhető víz várhatóan időszakosan rosszminőségű (pocsolyaízű) lesz. Ezért a víz minőségének megjavítása érdekében, a későbbiek során a Komra völgyi mélyvizű tározó létesítésének szükségessége is felmerülhet. 6. Megoldási lehetőségek A tanulmányban foglaltak mérlegelése alapján Salgótarján regionális vízellátásának megoldására a következő megoldások jöhetnek számításba. 6.1. Az Ipoly vizének hasznosítására támaszkodó vízellátási változatok mind mennyiségi, mind minőségi szempontból előnyösebbek és gazdaságosabbak, mint a Dobroda vizének hasznosítására vonatkozó vízellátási megoldások. Ezért Salgótarján vízellátását az Ipoly felszíni vizéből legelőnyösebb megoldani. 6.2. Ha a rárosi tározó egyéb célok érdekében megvalósul, akkor Salgótarján vízellátását ennek vízkészletére támaszkodóan kell megoldani. 6.3. Ha a rárosi tározó belátható időn belül nem épül meg, akkor a vízellátás megoldására legelőnyösebb megoldás az Ipoly vizének tározása a Komra völgyi tározóban. 6.4. A rárosi tározó megvalósításának szükségessége és építési időpontja azonban ma még ismeretlen. Ezért a vízművet úgy és olyan ütemben kell kiépíteni, hogy a rárosi tározó későbbi időpontban történő megvalósítása minél kevesebb beruházást tegyen feleslegessé. Az Ipolyból 100% kisvíz esetén 3000 m

3/nap vízmennyiség hasznosítható, tehát az első ütemben szükséges 5000 m

3/nap vízigény csak kb. 90% valószínűséggel biztosítható. Ha a város vízellátásában a rendkívüli száraz években 1—2 hónap időtartamra a fenti vízhozamcsökkenés megengedhető, akkor a vízellátás a rárosi völgyszűkületben elhelyezendő vízkivételi művel oldható meg. Ha a fenti vízhozamcsökkenés nem engedhető meg, akkor a száraz időszakokban vízpótlásról kell gondoskodni. Ez az Ipoly vizének tározásával, tehát a Komra völgyi tározó megépítésével, a litkei öblözet kavicsteraszára telepített kutakkal, vagy Salgótarján régi mélyfúrású kútjainak csúcsvízműként való üzemelésével oldható meg. A Komra völgyi tározó megépítése a rárosi tározó létesítésére vonatkozó döntésig a tározó nagy beruházási költsége, kb. 20 millió forint (az összberuházás 27%-a) miatt nem javasolható. Az időszakos üzemű (szélsőségesen száraz években max. 2—3 hónapig) kavicsterasz vízmű kb. 4,3 millió Ft (az összberuházás 7%-a) beruházást igényel. E létesítmény kiépítésével a vízellátás első ütemében a folyamatos és egyenletes mennyiségű vízszállítást biztosítani lehet, de számolni kell azzal, hogy a rárosi tározó megépítése esetén ez a beruházás feleslegessé válhat, mert a kutak víz alá kerülnek. A regionális vízmű első ütemének tényleges vízigényétől függően a szélsőségesen száraz nyarakon jelentkező vízmennyiségcsökkenés a salgótarjáni régi mélyfúrású kutak csúcsvízműként történő üzemelésével esetleg 1—2 hónapos vízkorlátozással áthidalható. Tekintettel arra, hogy a salgótarjáni regionális vízmű II. ütem kiépítésének megkezdéséig a rárosi tározó létesítésével kapcsolatban minden bizonnyal döntés történik, a vízmű első ütemének megvalósítására ez utóbbi megoldást célszerű választani. 6.5. A regionális vízmű második ütemében szükséges további 5000 m

3/nap vízmennyiség — amennyiben a rárosi tározó nem valósul meg — legelőnyösebben a Komra völgyi tározóból biztosítható. 6.6. A javasolt vízellátási megoldás lehetőséget nyújt arra is, hogy amennyiben a jövőben az Ipoly vízmennyisége, vagy minősége az ivóvízellátás szempontjából károsan megváltozik, akkor a vízellátási főművek megtartásával a Dobroda vizének a Komra völgyi tározóval történő hasznosítására lehessen áttérni. IRODALOM 1. Zoller J.—Perey L.—Rajczi K.— Vitális Gy.—Zólyomy L. : Észak Nógrád megye ^felszíni vízhasznosítási lehetősége i. ÉM. MÉLYÉPTERV. Kézirat. Bp. 1959. 2. Zoller J.—Babos Z.—Kolin L.—Perey L.— Vitális Gy : Eszaknógrád regionális vízellátása. ÉM. MÉLYÉPTERV. Kézirat. Bp. 1961. PErHOHAJlbHOE BOflOCHAB>KEHHE lUAJirOTAPHHA Ft. 3oAAep ÜCCJieAOBaHHfl B03MOJKHOCTI1 IICn0JIb30BaHHH noBCpXHOCTHblX II nOA3eMHbIX BOfl B paflOHe Ha TeppilTOpHH c paAHvcoM OKOJIO 10 KM He npuBCJiH K pe3yjibTaTaM, n03B0jifli0iniiM yaobjieTBopHTb nepcneKTHBHy 10 B0AOnoTpeÖHOCTb npmviepHO B 10 000 M

3/cyTi<n ropoAa UlanroTapsiHa. riodmoMy eodocHaóaceHue eopoda npudaemcn oőecnetumb U3 noeepxHocmtibix eod eodomoKoe, pacnoAaeaioufiixcH daAeKO om neeo. üo npoBeACHHbiM HCCJICAOBaHIIflM yCTaHOBHJlH, MTO npH peilieHHH 3T0IÍ 3aAaHH MO>KHO cMHTaTboi c peKoíí Mnojib H pyMbeM floöpoAa. B CTaTbe H3JiaraioTC5i\ BapHaHTbi peuieHiia Bonpoca BOAOCHa6>KeHH5I B 0Kpy>KH0CTH AOJUIHbl JlHTKe C HCnOJIb30BaHiieM n0BepxH0CTHbix HCTOHHHKOB peKH Mnojib H pyMbH JJoöpoAa. Ilpn 3TOM ymiTbiBajin, MTO pei<a Mnojib HBjiHeTCH rpaHHMHott peKoíí h 95% ee BOAOCŐOPHOH njiomaAU HaxoAHTCH Ha 3arpaHHiHotí TeppiiTopnn. H3 peKH Hnojib MO>KHO nojiyMHTb 3000 M'/CYTKH pacxoAa B cJiyMae 100%-Horo MaJiOBOAHfl npn ncnojib30BaHiiH nojiOBiiHbi pacxoAa, npeBbimaiomero BCjiHMHHy