Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Zoller József: Salgótarján regionális vízellátása

322 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Zoller J.: Salgótarján regionális vízellátása térfogat szükséges, amely térfogat kialakításához 13,5 m magas völgyzárógát szükséges. 10 000 m

3/nap vízhasznosítás esetén a Dobrodából a legszárazabb 2 év alatt 9,2 millió m

3 vizet kell átemelni a Komra völgyi tározóba. A Dobroda völgyi késleltető tározó térfogata ebben az esetben 0,3 millió m

3, mely térfogat 3,2 m magas és 714 m hosszú gáttal alakítható ki. Az átemelő szivattyútelep szükséges kapacitása 600 l/s. A Komra völgybe átemelt víztömegek kiegyenlítéséhez szükséges össztérfogatszükséglet 2,5 millió m

3, a völgyzárógát magassága 17,5 m. A Dobroda patak vizének tározásával a tározó gazdaságos kiépítés felső határánál max. kb. 12 500 m

3/nap vízmennyiség hasznosítható kb. 4,5 millió m

3 tározó térfogat biztosítása mellett. Ilyen térfogatú tározó kialakítása a Komra völgyben a jelenlegi völgyeizárási szelvényben a topográfiai adottságok miatt nem lehetséges. Nagyobb térfogatú tározó kialakítására a Komra völgyben a völgyeizárási szelvény a völgy felső szakasza felé történő eltolásával lenne lehetőség, ebben az esetben azonban a gát magassága lényegesen emelkedne és ennek következtében gazdaságtalan. 2.24 A Dobroda kavicsteraszából kitermelhető vízmennyiség. A feltárás eredménye alapján a Dobroda kavicsterasza átlagosan 6,0 m vastag, 200 m széles pleisztocén kavicsos homokrétegéből kitermelhető víz mennyisége számításaink szerint kb. 600 m

3/napra becsülhető. 3. A hasznosításra kerülő különböző vizek • víztisztítási szempontjai és megoldásai Az eredményes víztisztítás két fő tényezőtől függ : a) A mesterséges tározótér megfelelő kialakításától, b) a víztisztítási technológia megfelelő megválasztásától. Hazánkban eddig felszíni tározóból vett vizet nem használtak ivóvíz céljára. Készült már víztisztító berendezés a Balaton vizének tisztítására és a most Budapesten épülő felszíni víztisztító mű. Mindkét eset azonban lényegesen eltér azoktól az adottságoktól, melyek egy újonnan létesített völgyzárógát mögötti tározónál fennállnak. Ezért a tanulmány szempontjai a szakirodalmi adatok alapján kerültek megállapításra. A kidolgozott vízellátási változatoknál hasznosításra kerülő vizek az Ipolyból, az Ipoly kavicsteraszából és a Dobroda patakból biztosíthatók. E vizek főbb vízkémiai jellemzői a következők : Ipoly Dobroda Ipoly (Ipoly- (Litke (Dobroda tarnócnál felett) tork. alatt) 0

2 fogyasztás 4,1 mg/l 7,1 mg/l 4,6 mg/l Lebegőanyag 34,8 mg/l 76,4 mg/l 17,4 mg/l Fe ásványi 1,0 mg/l 0,8 mg/l 0,8 mg/l Fe nem ásványi. . . 1,1 mg/l 1,0 mg/l 1,1 mg/l Mn 0,0 mg/l 0,3 mg/l 0,2 mg/l Vált. keménys. ... 9,6 mg 1 25,6 mg/l 12,0 mg/l Ali. keménys 3,0 mg/l 12,6 mg/l 2,7 mg/l össz. kem 12,6 mg/l 38,2 mg/l 14,7 mg/l Az Ipoly kavicsteraszából kivehető víz minőségének jellege azonos az Ipoly felszíni vizével azzal a különbséggel, hogy vastartalma 5—8 mg/l, mangántartalma 1,1 mg/l és agresszív szénsavtartalma 62 mg/l. Az elvégzett vízkémiai vizsgálatok alapján megállapítható : 1. Az Ipoly felszíni vize víztisztítás szempontjából kedvező. 2. A kavicsterasz vize kedvezőtlenebb, mint az Ipoly felszíni vize. 3. A Dobroda vize nagy keménysége miatt kedvezőtlen összetételű. A víztisztítás és a nyerhető ivóvíz jó minősége szempontjából a nagymélységű tározótavak előnyösebbek. Nagymélységű tározótó esetén mindig található olyan középső vízréteg, melyet sem az alsó lerakódott iszap rothadása, sem a felső részben a napfény hatására kialakuló szerves élet nem zavar meg. Sekély mélységű tározó tavakból nehezen tisztítható, nagy hőmérsékletingadozású, pocsolyaízű víz nyerhető. Ezért ilyen esetekben fokozott aktív szén felhasználása szükséges, mely a tisztítási költségek emelkedését eredményezi. A víztisztítás technológiája két változatban került kidolgozásra. Az első változat alkalmas az Ipoly felszínivíz, és a kavicstaraszvíz keverékének, vagy az Ipoly és a Dobroda felszíni vize keverékének tisztítására. E tisztítóberendezés a víz szagtalanítási, a lebegőanyagtartalom eltávolítási, vas és mangántalanítási és fertőtlenítési feladatok elvégzésére alkalmas. A második változatban kidolgozott víztisztító berendezés a Dobroda és a Komra patakok felszíni vizeinek tisztítására alkalmas. E tisztító berendezésnek az első változatnál felsorolt feladatokon kívül a Dobroda víz bizonyos fokú lágyítását is el kell végeznie. Víztisztítási szempontból az Ipoly vizének a mélyvizű Komra és Jégerfő völgyi tározókból történő hasznosítási megoldások kedvezőnek mondhatók és a jóminőségű ivóvíz biztosíthatónak látszik. Az Ipoly felszíni vízkivétel a kavicsterasz vizének időszakos felhasználásával kialakítható vízellátási változat víztisztítási szempontból elfogadható megoldást ad. A rárosi tározóval kapcsolatos vízellátási megoldás esetén az egyébként jó minőségű felszíni Ipoly-víz a kismélységű tározóban nehezen tisztítható, pocsolyaízű vízzé való átalakulása várható. Ezért ez víztisztítási szempontból nem kívánatos megoldás. A Dobroda vizének hasznosítása mind a Karancskeszi, mind a Komra völgyi tározókban a kemény és nehezen tisztítható Dobroda-víz miatt víztisztítási szempontból nem előnyös megoldások.