Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
3. szám - Vendl Anna: Adatok a Dunakanyar környéki források ismeretéhez
242 Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. Vendl A.: Duna-kanyar környéki források ODNY ÉÍK Kálvária domb 1. Tartanai vízzáró kőzetek.; 2.Pleisztocén dunai kovic:os homok; 3. Lösz; kjelenkori dunai kavicsos hámok; 5.Termőtalaj) 6. forrás 2. ábra. A szobi forrásliorizonl rázlalos földtani szelvénye I. Tortonai vízzáró kőzetek. 2. pleisztocén dunai kavicsos homok. lösz. 4. jelenkori dunai kavicsos homok, f>. termőtalaj, 0 í'orrás 0ue. 2. CxeMamuHHbtü eeoAoiunecKUü npotfitiAb eopiuonmv ticmoHHUKoe e Co6e. I. Topmoncicue twOonenponuqaeMbie tiopodbi; 2. IJyiiaücKue zpaeeAticmbte nectcu HAeücmot)eHa; 3. Aecó; 4. MyuaiicKittí epaeeAUcmbiü necoK nacmomifeio epeMCHU; .5. PacrnumeAbiibiií CAOÜ ; 0. ucmoHHun Abb. 2. Schematisehes geologisches Profil des Quellenhorizonts bei Szob. /. Cnduri blassjge tortqnisctie (lesteine, pleistozüner Donáti—Kiessaiul, 3. Ivöss, /. liolozüner Donau— Kicssand, 5. .Mutterboden, 0. Quelle vizüket. Alatta konglomerátumos, tömött andezittufa települ, amely gyakorlatilag vízzáró kőzet. Tovább Ny-ra a homokos-kavicsos rétegek alatt a felsőtortonai képződmények vízzárók. A szobi forráshorizont vázlatos szelvényét — a vasúti pálya töltésének mesterségesen oda hordott anyagát mellőzve — a 2. ábra szemlélteti. Az elmondottak világosan szemléltetik, hogy az egész forráshorizont tehát viszonylag sok vizet ad. Mennyisége jelenleg ugyan nem mérhető, hozzávetőleges becslés szerint azonban a sok forrásból kifolyó összes víz mennyisége valószínűleg eléri a 100 1/p értéket. Megfelelő helyen telepített néhány kút, esetleg galéria összegyűjthetné a forráshorizont vizét vízellátás céljára. A Szobi patak torkolatában levő forrás Szob község keleti, dunaparti végén az ötnyílású vasúti híd középső, legszélesebb íve alatt a déli oldalon fakad. Itt vezet le a száraz medrű Szobi patak árka a Dunába. Déli végét terméskövekkel zárták el. Ezek aljából fakad az említett kis forrás. Vizének hőmérséklete 13 C°, a levegőé ugyanakkor 25 C°. Valószínű, hogy a forrást a betemetett Szobi patak vize táplálja. Anna-forrás A közeli kőbányában dolgozók néha .,bánya" forrás néven emlegetik. Szobon a Bőszobi patak (Verbic-patak, Ujvölgy-patak) völgyében fakad a patak torkolatától légvonalban 2 km-re. Magassága kb. 137 m A. f. Ezen a területen a patak aránylag széles jelenkori hordalékon középszakaszjellegű, több kanyarulattal. A jelenkori hordalék nyugati részén kis mellékpatak ered, amelynek forrásmedencéje mintegy 80 cm mély, részben vízi növénnyel benőtt, foglalatlan. Vize délfelé folyik s tőle mintegy 25 méterre délre fakad az Anna forrás (az előbbi forrás által táplált patak nyugati pontján, a meder szélén). A foglalás: függőlegesen a talajba ágyazott 35 cm belső 0-jű betoncső. A betoncső felső széle alatt mintegy 7 cm mélyen vezet ki belőle a 3,5 cm belső 0-jű kifolyócső, amelyen át a forrás vize a patak medrébe távozik. A betoncsövet agyaggal vették körül. A betoncső belső mélysége 0,45 m. A vascsövön kifolyó víz mennyisége 7,5 l/p. A kifolyó víz hőmérséklete 10,5 C°, ugyanakkor a levegő hőmérséklete 26 C°. A foglalás azonban tökéletlen, a betoncső alja körül több helyen észlelt erős szivárgás 10—15 1/p-re becsülhető. A forrás vize közvetlenül a patak jelenkori hordalékából ered. ahová a környező dombok löszének aljáii, a lösz alatt levő tömött agglomerátumos andezittufa felszínén szivárog ki. A forrás vizét a környéken ivásra használják. Az 1961. július 23-án vett vízminta kémiai öszszetétele 1 : Ca + + 110,5 mg/l Mg + + : 24,3 mg/l 01 8,5 mg/l S0 4 - 15,2 mg/l HC0 3- 348 mg/l NH, 0,0 mg/l NO.,- 0,012 mg/l N0 3~... 0,0 mg/l pH 7,4 Vezetőképesség (i48 Q Lúgosság W° 5,72 Összes kem. nk° 21,1 C0 3 kem. nk° 16,0 1 Elemző : Németh Árpád, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. A forrástól D-re 2 m-re a patakmeder jobb oldalán igen erős vízszivárgás tör elő. Kakőkút Régóta ismert, a térképeken is feltüntetett forrás a Szobhoz tartozó területen, a márianosztrai—zebegényi út mellett az Anna forrástól mintegy 200 méterre EK-re található. A forrásmedence a meredek lejtő alján kb. 145 m A. f-i magasságban van. Régebben kedvelt kirándulóhely volt. (Addig, amíg a foglalt forrást karbantartották.) Még 1955-ben jó állapotban volt s a hozama 13—14 l/p volt. Ma bozót nőtte be, s andezitdarabok kerültek bele. Csak a zsurlók nagy száma árulja el, hogy ott forrás fakad, amelyet ma már elég nehéz megtalálni. A forrás vize lejtőtörmelékből fakad, amelybe részben a magaslatokat borító löszből, részben közvetlenül a csapadékból jut bele. Vízrekesztő kőzet az andezit, illetőleg az agglomerátumos tömött andezittufa. A forrás megérdemelné, hogy kitisztítva rendesen foglalják. Névtelen forrás Zebegényi területen, a Zebegényből Szob felé vezető országút ÉK-i oldalán fakad, a Bőszob patakon átvezető híd DK-i végénél, mintegy 117 m A. f-i magasságban a Bőszobi patak partján. Eredetileg körülbelül 1 m átmérőjű, 0,5 m
