Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

3. szám - Bartha István: Kecskemét város szennyvíztisztító tervpályázatának műszaki és gazdasági eredményei

206 Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. Bartha I.: Kecskemét szennyvíztisztító tervpályázata Átemelő . , . /T\ (az építmény nem bővíthető) My Átemelő t _ ^ (D loz építmény bővíthető) magasvezetesu csat Szennyvíztisztító Szennyvíztisztító melyvezetesu rsat Szennyvíztisztító / F7V26 I <283118 USS265í\15m? i6W?09\H6t9m l6tU3tMJ\ JELMAGYARÁZATi i UapDerunáiás d3 Üzemköltség, (12 évre) J Jórviékos beruházás E3 Járviekos üzemköltség, (Hévre) 1. ábra. Közbenső átemelő ex szennyvíztisztító tele]) kapcsolatának módozatai (műszaki ós gazdaságossági összehasonlítás ) <Pue. 1. Bapuarnnbt cea3u npcMejtcymoHHOü nepenaiu tiawiijeü cmauifuu u cmamiuu npeöna3natenHOÜ ÓAH O'lUCmKU CmOHHblX HOÖ. (TexmmecKoe u jKoiWMmecKoe conocmaeAeHue) Fig. 1. Variations in the relation of intermediate elevation and sewage treatment plants (comparison from technical and economical point of riew ) torna,szaka,sz milyen megoldással valósítható meg a leggazdaságosabban. Esetleg még egy közbenső átemelő nyomócsővel, vagy ugyanaz magasvezetésű csatornával lenne gazdaságosabb. Tekintettel arra, hogy e műszaki és gazdasági jelentőségű kérdés eldöntése csak bizonyos mélységű szennyvíztisztítási tervezés esetén lehetséges, ezért a pályázati kiírás már eleve úgy készült, hogy ettől az I. ütemben kiépülő csatorna végponttól kellett a tervpályázati megoldásokat elkészíteni. A pályázatok anyagát átvizsgálva megállapítható, hogy műszaki és gazdasági szempontból 3 megoldás látszik célravezetőnek (1. ábra). A) Szűrőtartályos megoldású átemelő létesítése a vasút mellett, amely két ütemben építhető 0 300 nyomócsővel dolgozik a szennyvíztisztítóra. B) Egymáshoz elveiben hasonló gépészeti kialakítással leét átemelő beépítése (csavarszivattyúkai) a kettő között magasvezetésű csatornával. C) Mélyvezetésű csatorna a szennyvíztisztító telep helyéig és ott kétlépcsős csavarszivattyús átemelő létesítése. Az AJ és B) esetben az önálló kezelést és energia biztosítást követelő közbeeső átemelőtelep miatt, további járulékos beruházási és üzeniköltségtöbblettel kell számolni. A Mélyépterv a folyamatban levő munkájában a vállalati műszaki tanács döntése alapján a B) megoldást választotta azért, mert ez adja műszakilag a legkedvezőbb csatornázási körülményeket, másrészt, mert az alkalmazott csavarszivattyús átemelésekkel a szennyvíz oxigént vesz fel, ami a további kezelési eljárások során előnyös. Az ilyen szivattyúk alkalmazása esetén nincs szükség a közbeeső rácsszemét kezelésére. A tervezők Hollandiából javasolják adott esetben a megfelelő nagyságrendű csavarszivattyúk beszerzését. Megállapítható tehát, hogy a főgyűjtő utolsó szakasza és a szennyvíztisztító telepen alkalmazandó technológiai megoldás között igen szoros az összefüggés. Csatornázási szempontból legkézenfekvőbb a gravitációs mélyvezetésű csatorna Tenne, amelybe ezután bárhova be lehet kötni a mellékgyűjtőket. Az igen jelentős építési költségek, továbbá a mélyvezetésű csatorna fölött még legtöbbször nyomás alatt is levő talajvíz kizárásának költségei azonban az utolsó szakasznak átemelővel való ellátását teszik indokolttá. Milyen átemelő megoldások és ezeken belül milyen újdonságok szerepeltek a pályázatokban: Szűrőtartályos átemelő Szűrőtartályos átemelő új megoldással két lépcsőben kiépíthető nyomócsővel. A régi és javasolt új megoldású szűrőtartályos átemelők szerkezetéről és elvi működéséről a 2. ábra tájékoztat. Az új szerkezet megoldásánál látható, hogy az újrendszerű tartályos egység szivattyú része több ütemben kiépíthető, blokkokra bontható. A szűrőtartályok nyomóoldali becsatlakozása előtt a szivattyúk közös nyomócsövébe kényszerműködtetésű csőzáró szerkezet kerül. Az átemelő lépcsős szabályozású és így részben szakaszos üzemű. A vízmennyiségeknek megfelelően 3 jellemző szint került megválasztásra, amelynél a gazdaságos üzemet a vízhozamhoz igazodó, nagy ill. kisfordulatú és különböző számú szivattyúegységek biztosítják. Az új megoldású szűrőtartályos átemelő előnyei az eddig alkalmazottakkal szemben : A szivattyúk vezérlése a bevezető csatorna vízszintjéről történik és így a szivattyúk a szűrőtartályon keresztül közvetlenül a bevezető csatornára vannak rákötve. A szívószabályozó elmarad. Ily módon a berendezés alapterülete az eddiginél kisebb. A szűrőtartályok visszaöblítése a rendszeres üzem mellett megoldott, így eltömődés a szűrőfelületen nem valószínű. A szűrőtartályok nagyságrendileg az eddig használtakkal szemben azoknak részei csupán. Meg kell jegyezni, hogy a csatorna vízszintjének függvényében történő szivattyiikapcsolások a csatorna olyan szintjeit is igénybe veszik, melyek a csatorna üzemmenetében csak visszaduzzasztás