Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Mosonyi Emil: A vízerőhasznosítás helyzete Európában

Wlosonyi E.: Á vízerőhasznosítás helyzeté Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. 15 16. ábra. A St. Malo-i kísérleti csőturbina árapály energia hasznosításához A gép teljesítménye 9000 kW, 55 m eséssel. (S. Casacci, Water Power, 1901) Puc. 16. Onbimnan eopu30HmaAbHüH mypöuna St. Malo ÖAH ucnoAb3oeanuH npuAuea u omAuea MomHocTb 9000 KBT, Hanop 5,5 M (S. Cassacci, Water Power, 1981/3) Fig. 16. Trial tubularturbine of St. Malo for utilizing tidal energy Output of the machine is 9000 megawatts, with a head of 5,5 nieters. (5. Casacci, Water Power, 1961/3) Megemlítendő, hogy az amerikai gyakorlatban több hidraulikus energiatározót építettek ki többcélú vízgazdálkodás keretében, s ennek megfelelően osztályozzák is a hidraulikus energiatározókat. Valószínűnek látszik, hogy ilyen megoldásokra a közeljövőben sor kerül az európai gyakorlatban is. Amíg a hidraulikus energiatározók telepteljesítménye hosszú időn keresztül nem haladta meg a 100 MW-ot, addig legújabban ezen a téren rohamos növekedés tapasztalható. A legnagyobb európai hidraulikus enrgiatározó Luxemburgban épül, teljesítménye 800, illetve később 900 MW lesz. A második legnagyobb ilyen mű a 336 MW-os Amalienhöhe (Hochenwarte II) tározó, amely most épül a Német Demokratikus Köztársaságban. Kiemelkedő eredménynek számít majd a Crauchan erőmű megvalósítása Skóciában, minthogy itt 100 MW-os gépegységeket 365 m legnagyobb eséshez reverzibilis vízgépekkel irányoznak elő. Ezek a vízgépek többlépcsős Sulzer szivattyúk lesznek, amelyek turbinaként is működhetnek. Néhány megépült, üzemben levő és tervezett európai hidraulikus energiatározó legfontosabb adatait a 9. táblázat tünteti fel. 6. Következtetések Űgy vélem, hogy már ebben a rövid tanulmányban közölt táblázatok, adatok és kifejtett meggondolások is határozottan alátámasztják azt a bevezetőben előrebocsátott véleményemet, hogy az európai vízerőhasznosítás még figyelemre méltó fejlődés előtt áll. A további fejlődés azonban már nem annyira a műszaki problémák megoldására, és a hatásfokok javítására irányul, mint az előző félszázadban, hanem inkább a gazdaságos építés és szerelés kérdései lépnek előtérbe, beleértve az építkezés meggyorsítását is. A további fejlődésnek jelenleg előrelátható legfontosabb irányai tehát : — a föld- és sziklamunkák, továbbá a betongyártás gépesítésének fokozása ; — az erőmű teljesítményének és a gépteljesítményeknek a növelése ; — az alapozási módszerek, továbbá a víz elszivárgásának meggátlására szolgáló eljárások és szerkezetek fejlesztése ; — a csőturbinák és reverzibilis vízgépek új típusainak a kialakítása ; — a földalatti erőmű-építés technológiájának a továbbfejlesztése ; — a nyomócsövek és nyomóaknák teljesítményének fokozása és gazdaságosabb méretezése ; — a duzzasztóművek mederelzáró-szerkezeteinek könnyítése ; -— az automatizálás fokozása ; — a csúcsenergia-termelés növelése, ami kapcsolatban van a tározás fokozásával és a kiépítési vízhozam fajlagos értékének további növelésével. Végül hangsúlyoznunk kell annak a jelentőségét, hogy az egységes népgazdasági szemléletből fakadó többcélú vízgazdálkodási tervek keretében a vízerőművek gazdaságosságának a képe lényegesen megjavul, s olyan vízerőművek — mint igen kedvező lehetőségek — is előtérbe kerülnek, amelyeket mint elszigetelt, s csupán energiatermelő építményeket korábban gazdaságtalannak ítéltek meg. Különösképpen ilyen a helyzet a síkvidéki kisesésű folyók csatornázásával kapcsolat-