Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
2. szám - Kovács György: A partmenti kútsor vízadóképessége és nyomáscsökkentő hatása
148 Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. Kovács Gy.: A partmenti kútsor vízadóképessége ifc \ Tengelyvonal (valós) (alóbra 1.-10. Határvonal ( valós) és 1.-1 itt 2-9 és 0,008 (a 2. ábra 5.-7. és 6-S. itt 3.-9. is 4.-9. szakasza ) \ o.otrz tm tm oms om tmom 600500 <M 300 200 I 60 60 « 30 egyenletből számíthatjuk. Ez a tengely a helyettesítő galéria szélességét nem felezi. Vízfelölj határfala a tengelytől i b 1 = — In o v 7C alpartfelöli pedig / B^ o 2 — — in p, n távolságban van, teljes szélessége tehát b, + b 2 B (In Oj + In o 2) (11) (12) (13) 0.02 o.o3 m 0,05ojx m 0,1 $• 23 tO f 5. ábra. A 2. ábrán levő 5—7. és 6—8., illetve 3—9. és 4—9. szakasz leképezése 0ue. 5. OmoöpaoKeHue ynacmuoe 5—7 u 6—8, 3—9 u 4—9, HaxodnufuecH na (puz. 2. Fig. 5. Transformation of sections ö—7, 6—8, respectively 3—9 and 4—9 in Fig 2. gáló közismert függvény segítségével oldhatjuk meg : = In C- (7) A második kép pontjainak rendezőit áz első kép poláris rendezői alapján határozhatjuk meg. Ha Z' = X' + i Y' és í = ee", akkor X' = In e , (8) Y' = ű . A (7) egyenletből számítható értéket még úgy alakítjuk át, hogy a második kép sávszélessége a kúttávolsággal legyen egyenlő. A síknak ez a nyújtása tulajdonképpen az (1) egyenletben felírt zsugorítás inverze Z = — B. (9) 7t A kútsor egy-egy kútjával tehát olyan galériaszakasz egyenértékű, amelynek mélységi elrendezése a kútéval egyező, szélessége a kúttávolsággal egyenlő, a partéi és a tengelyvonal távolságát az L = —ln-i? (10) n Az így jellemzett galéria vízgyűjtőképességeként számíthatjuk egy-egy kút vízhozamát. A nyomás vagy — szabad felszínű mozgás esetében — a vízszintmagasság az eredeti rendszer adott pontjában ugyancsak egyenlő a galériarendszerben megfelelő pontban kialakuló értékkel. 3. Számpéldák 1. példa. Korábbi tanulmányunkban [2], melyben a galériák vízgyűjtőképességét vizsgáltuk, számítottuk olyan galéria vízhozamát, amely a fedett hullámtér szélétől 50 m távolságban 1,20 m szélesen vágja át a 2,00 m vastag fedőréteget és a 15 m vastag k = 10~ 3 m/sec szivárgási tényezővel jellemzett vízvezető réteget 10 m mélységig harántolja. Az árvédelmi töltés a példába a térszint fölött 1,5 m magas vízréteget támaszt és a galéria vízszintje =1,5 m-rel van a terep alatt, tehát a leszívás 3,0 m. Vizsgáljuk meg, mennyiben változnak a rendszer hidraulikai jellemzői, ha a galéria helyett egymástól 30 m távol elhelyezett 400 mm átmérőjű és a víz vezető réteget ugyancsak 10 m mélységig harántoló kútsorral csapoljuk meg a szivárgó vizet. Hasonlítsuk össze a kútrendszer által összegyűjtött vízhozamot és a fedőrétegre ható nyomásokat a megcsapolás tengelyében, továbbá a gát mentettoldali lábvonalában, a partéltől 30 m távolságban. Határozzuk meg először a kútsorral egyenértékű ' galéria geometriai jellemzőit. A számítás eredményeit táblázatosan összefoglalva közöljük (2. táblázat ). A vizsgált rendszer helyszínrajzi elrendezését és metszetét a 7. ábra, a helyettesítő galéria helyszínrajzát és szelvényét pedig a 8. ábra szemlélteti. A galéria megcsapoló hatását a nyomás alatt álló rendszerben a már idézett tanulmányunkban ismertetett eljárás szerint határozzuk meg. A helyettesítő galériának a számítás során felhasznált geometriai jellemzői a következők : L = 65,2 m, b = 0,435 m, d = 10,0 m. L" — = 6,83, m 2 x'l = — x" = — = 0,0455, d" = — = 60°. 5 1 to 2 m 2 1 — q = 5,86. lO" 7 r s = r l = 0,8663. A számítást ezután fokozatos közelítéssel elvégezve
