Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
2. szám - Vitális György: A Mihálygerge, Jégerfő-völgyi víztározó földtani vizsgálata
140 Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. Vitális Gy.: Jégerfő-völgyi víztározó 1. táblázat X 0,0003—8,0 nini 0-jíí törmelékes üledékek és üledékes kőzetek nevezéktanára vonatkozó hazai leifogások összehasonlítása Taöji. 1. Conocmae/iemie omenecmeeHHbix cooöpajtceHuü no yneHuio omHocume/ibHO Ha3eaHun oö/ioMonHbix omjiooKenuü u ocadotHbix nopod c duaMempoM 3epHa 0,0002—2,0 MM. Tabelle 1. Vergleich der ungarischen Auffassungen hinsichtlich der Nomenklatur der lockeren Sedimente und Sedimentgesteine mit Korngrössen von 0,0002—2,0 mm Durchmesser Földtani beosztás (1952) [17] Agyag (iszap csak labor vizsgálatnál) Homok Földtani beosztás (1952) [17] Agyag (iszap csak labor vizsgálatnál) finom I apró közép | durva Földtani beosztás (1952) [17] finomszemű durvaszemű 0,0002 0,002 0,02 0,2 0,5 2,0 Talajmechanikai beosztás (az 1951. és 1954. évi szabványok alapján) [12] Agyag Iszap HomokHomok Talajmechanikai beosztás (az 1951. és 1954. évi szabványok alapján) [12] Agyag finom durva liszt finom középfinom durva 0,0002 0,002 0,006 0,02 0,1 0,25 0,5 2,0 Galli i.-féle hidrológiai osztályozás* [4] Durva agyag VII. Finom agyag VIII. 0,0002 Lampl //.-féle javaslat (1955) [6] Iszap VI. Finom (élesfogású) homok IV. és igen finom homok, homokliszt V. Durva homok III. Agyagok 0,02 Finom homokok • 0,1 0,5 Kavicsos homok II. Homokok 0,0002 0,01 0,05 2,0 Kőzetliszt Homok Bdrdossy Gy. (1900) [3] Agyag ! durva , . 1 kőzetkozetliszt , liszt finom apró közép durva os ztál y o za tlan k ő ze 11 i s z t, illetve aleurit osztályozatlan homok 0,0002 0,005 0,02 0,06 0,1 0,2 0,5 2,0 Miháltz I. beosztása [8, 9, 10] Agyag Iszap Kőzetliszt Homok finom | apró | közép 0,0002 . 0,005 0,02 0,05 0,1. 0,2 2,0 Vitális Gy. (1901) (jelen nmn- i kában használt kőzetnevek) 1 Agyag Iszap Kőzet- i liszt 1 Homok Vitális Gy. (1901) (jelen nmn- i kában használt kőzetnevek) 1 Agyag kőzettéválva : aleurit finom | apró | közép j durva 0,0002 0,002 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 2,0 * Az osztályozás típusanyagok megjelölésére szolgál. Ezért az osztálybasoroláát a szemcsenagyságokon kívül a szemcseeloszlás, az anyag egyenlőségi együtthatója (U) is erősen befolyásolja. A fenti összeállítás természetesen általános jellegű. A kőzetlisztnél levő viszonylag nagyobb értékingadozást az anyagok rosszul osztályozott volta okozza. Az iszap-agyag kőzeteknél — amelyek e területen ugyancsak rosszul osztályozottak — a durvább szemcsék elmaradása következtében, az anyagok jellemzői jobban elhatárolhatók. Ezzel a teljesen újszerű beosztással — legalább is a salgótarjáni barnakőszénterület ENy-i részén — lehetőséget látunk a mások által meghatározott és vizsgálati eredményekkel rendelkező kőzetféleségeknek — a jelen tanulmányban is használt — kőzetnevezéktanba való besorolására. Ez azért is lényeges, mert pl. a terület környékén is számos mérnökgeológiai, illetve talajmechanikai feltárás készült, s így ezek földtani szempontból történő értékelését - ha képlékenységi vizsgálatok is vannak — ez a beosztás lényegesen megkönnyíti. Itt említjük meg azt a megfigyelésünket, hogy a terület kis plasztikus indexű kőzeteinek CaC0 3 tartalma, a többi anyagéhoz képest viszonylag nagyobb. A megvizsgált minták természetes víztartalom (w%) értékei kőzetfajtánként nagyrészt azonos jellegűek. Az egyes kőzetféleségek lineáris, vagy élmenti zsugorodás értékei (Zsi%) főleg a tervezett gát töltésébe való beépíthetőségükre adnak felvilágosítást. A Jégerfőj völgyet felépítő kőzetanyagok karbonáttartalma igen szegény. A kalciméterrel meghatározott karbonáttartalom (CaC0 3%) 0,00— 5,76% között ingadozik. A terület kőzetanyagain végzett üledékföldtani és műszakiföldtani vizsgálatok közül a jellegzetes minták vizsgálatának földtani kor és üledékkifejlődés alapján összesített átlag, legnagyobb és legkisebb értékeit a 2. táblázatban foglaljuk össze. Vízföldtani viszonyok A Jégerfő völgyben tervezett víztározó területén sem állandó, sem időszakos forrás nem fakad. A talajVizet a völgy talpán 2 kút tárja fel* A többnyire a völgyoldalak és a völgytalp találkozásánál ásott 6- db víztároló gödör (ún. ,,mo csolya") a völgytalp felé szivárgó talaj-, illetve rétegvizet gyűjti össze. Ezeket a lakosság kenderáztatásra használja.
