Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Hozzászólások Kováts Béla: „A vízminőségi követelmények biztosítása völgyzárógátas tározással történő ivóvízbeszerzésnél” c. tanulmányához (Abos Bruno, Papp Szilárd, Sebestyén Olga, Szebellédy Lászlóné)

Hozzászólások Kováts B. cikkéhez Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 129 őrzést kíván a tisztítóműveknél a víz várható összetételének ingadozása miatt. A víz kémiai összetételének változása azonban nemcsak a derítéses tisztítás szempontjából hátrányos, hanem nehézségeket okoz a tisztított víz agresszivitásának megszüntetésénél is. Közismert, hogy a vegyianyagokkal történő derítés után a víz pH értékszáma néhány tizeddel kisebb mint 7, tehát a korrózióvédelem szempontjából kedvezőtlen összetételű. Azon célból, hogy a tisztított víz a csővezetékekben ne okozzon korróziót és lehetőleg a vascsövek belső felületén védőréteget képezzen mész-vizet, esetleg hexametafoszfátot szoktak adagolni a szűrt vízhez. A mészvíz folyamatos adagolásának mértéke állandó összetételű víz esetében is felügyeletet kíván. Változó összetételű víz esetében ez még gondosabb, folyamatos vizsgálatokat és ellenőrzést kíván, nehogy a csőhálózatban utánpelyhesedés következzék be és a tisztavíz zavarossá váljék. Sajnos, tapasztalatok hiánya miatt a tározott víz tisztítási technológiájára vonatkozólag teljesen egyöntetű iránymutatást adni véleményem szerint nem lehet, de nem is szabad. Hazánkban megépülő, az első tározott vizet tisztító ivóvízművet úgy kell megtervezni, hogy azzal sokirányú kísérletek legyenek lefolytathatók. A szerzett tapasztalatok alapján lehet majd csak, évek miütán, a tisztítási technológiát szorosabban meghatározni és egyszerűsíteni az újabb tározóból táplálkozó víztisztítóműveknél. Ismeretek hiányában feltétlenül ezt az utat javasolom követni, természetesen a gondos és mélyreható tanulmányok a tapasztalat szerzés idejét lerövidíthetik. A szerző kezdeményezése, éles előrelátásról tesz tanúságot, mikor közleményével felveti a hazai mesterséges víztározással kapcsolatos felmerülő fontos problémákat. A felvetett egyes kérdésekkel hazai kutatóink tudományos módon eddig keveset foglalkoztak. Vannak ugyan bizonyos kutatási eredményeink a síkvidéki tározókra vonatkozóan, azonban egészen más kutatási szemlélet szükséges akkor, amikor a tározott vizet ivóvízellátási célokra kívánjuk felhasználni és a megelőzési feladatokat kell a kutatóknak a tervezőkkel együtt megoldaniok. Ezért szükséges, hogy e bevezető közlemény nyomán a komplex kutatásokat tovább folytassák és szélesítsék a most épülő tervezett tározók vizeinek tisztántartása érdekében, hogy az azokból származó víz tisztítva ivóvízellátási célokra gazdaságossági és hygiénés szempontból egyaránt mindenkor megfeleljen. „. I) r. PAPP SZILÁRD a kémiai tudományok kandidátusa Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest A szerző az ivóvízellátás szempontjából igen fontos és erőseit előtérbe nyomuló kérdést tárgyal. Ennek során a víztározók víztechnológiai kérdéseinek elvi részeivel igen sokoldalúan foglalkozik és jó előrelátással megjelöli az új tervezési terület kutatási feladatait is. A magam részéről ehhez a minden tekintetben tanulságosnak és hasznosnak bizonyuló tanulmányhoz vízminőség és vízegészségügy szempontjából szeretnék néhány megjegyzést hozzáfűzni, ezzel is megerősítve a szerző által hangoztatott komplex feladat sokoldalúságát. A völgyzárógátas tározók vize felszíni víznek tekinthető, mely forrásokból eredő talajvízzel lehet elegyedve. Ezért csak csekélyebb mennyiségű oldott anyagot tartalmaz és összetételében a felszíni vizektől lényegesen nem különbözik. Hőmérséklete is a tavak és a folyók vizéhez hasonlóan ingadozik. Mindazon tározók, esetében, melyeknek csak az ipari vízszükséglet biztosítás a feladata, a hygiénés viszonyokra nem szükséges oly nagy súlyt helyezni, mint azoknál, amelyek az ivóvízellátást is szolgálják Ha ivóvízellátás céljára kell völgyzárógátas tározás révén vizet biztosítani, akkor ehhez lehetőleg erdővel borított lakatlan területet célszerű kiválasztani. A féregpete szennyeződések elkerülése végett ügyelni kell, hogy a tefületre legelésző állatok (főleg lovak, tehenek és sertések) ne kerüljenek. Tehát a védőterület megválasztásakor e szempontot is figyelembe kell venni. Nagy súly helyezendő a hordalék és iszap tározó vizéből való kizárására, ami többnyire előülepítő medencékkel érhető el. Ezeknek a medencéknek a szerepük még a víz szellőztetése céljából is előnyös lehet. Az ivóvízellátás céljából létesülő tározók talaját meg kell tisztítani a moszatoktól, humusztól, növények és fák gyökereitől, mert ha nem letarolt völgyet zárunk el gáttal, a víz az ottani növényzet hatására színeződik, ami többnyire a növényi anyagok kilúgozására és bomlására vezethető vissza. A tározókba torkolló vízfolyások és a tározó tó partján lombos fákat meghagyni nem szabcul, nehogy a lombrészek a vízbe kerülhessenek. Különösen a tölgyfák lombját kell távoltartani, minthogy ez sok festék- és cseranyagot tartalmaz, ami a víz ízét és színét kellemetlenül megváltoztathatja. Amint a tanulmányból kitűnik, a vízben oldott organikus anyagokból bomlás közben a levegő oxigénjének hatására szénsav keletkezik. Minthogy a tározók vize rendszerint lágy, ezért a képződött szénsav a betongát anyagát megtámadva, károkat idézhet elő. Erre már a tervezéskor szükséges figyelmet fordítani és ilyen esetekben beton helyett esetleg terméskövet alkalmazni, mivel betonfalazat építése esetében a szabad szénsav következtében beálló mészkioldódás miatt könnyen betonkorróziós jelenségek léphetnek fel. A növényi vegetáció okozta bomlástermékek, vagy a tóba jutó organikus szennyeződések, különösen a mélyebb rétegekben, ahol az oldott oxigén utánpótlódás már lassúbb, az oxigén teljes mennyiségét megköthetik. Ez esetben megszűnik az oxidáció és a beálló redukciós folyamatok hatására az iszapban felgyülemlett, valamint a talajban levő háromvegyértékű vasvegyületek kétértékű ferrovegyületekké redukálódnak és ezáltal megindul a ferrovegyületek oldódása is. Ily módon a víz felveszi a vas- és mangántartalmú vizek összes kellemetlen tulajdonságait. A tározó tavak mint nagykiterjedésű ülepítő, illetve derítő medencék is felfoghatók. A bennük