Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Kováts Béla: A vízminőségi követelmények biztosítása völgyzárógátas tározással történő ivóvízbeszerzésnél

122 Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. Kováts B.: Vízminőségi követelmények biztosítása -g Max. tározási szint Normális tározosi sz/nt 1. ábra. Völgyzárógátas tározóval történő vízellátás rendszerének működési vázlata 0ue. 1. CxeMa paöomu cucmeMbi eodocHaöJtceHUH U3 eodoxpaHUAuufa, co3daHnozo e doAime 3azpa3icdai0UfUMU daMöaMU Fig. 1. Diagramrnatic arrangement of a supply system drawing on a reservoir fenolok, planktonok anyagcseretermékei) ; c) radioaktív anyagok ; d) a rendes csírátlanítási eljárásokkal el nem pusztítható baktériumok, vírusok. Ezek az anyagok a vízgyűjtőterületről a betorkoló vízfolyások íitján vagy esetleg közvetlenül szélbefújás, csapadék, vagy élőlények tevékenysége útján kerülhetnek a tározóba. A tározóval történő vízellátás általános elrendezését [7] nyomán az 1. ábra szemlélteti. A íározott víz minőségi változásai Csehszlovák kutatók 1954-ben végzett méréseik alapján megállapították, hogy a Prága feletti víztározón átfolyt Moldva vize napi 89 q olyan anyagot szállított, amely vegyi szempontból fenolvegyületekhez hasonlóan viselkedett, jóllehet a mintavételi hely felett egyetlen olyan gyár sem volt, amely fenolszármazékokat termelt volna [2], Ilyen vizsgálati eredmények és megfigyelések, valamint az újabb tározókutatások alapján szakkörökben egyöntetű az a megállapítás, hogy a víz minősége a tározókban a felhalmozódás során megváltozhat (szemben a betorkolló vízfolyások vizének a minőségével) [3, 8]. A tározott víz minőségének megváltozására vonatkozó törvényszerűségek kölcsönös összefüggésben vannak és az általuk meghatározható bonyolult folyamatok számos tényezőtől függenek. A továbbiakban ,,tározási tényezők"-nék nevezzük azokat a körülményeket és jellemzőket, amelyek valamely tározó vizének minőségváltozásait együttesen eredményezik. A tározási tényezők egy része természetes és mesterséges helyi adottság, más része már üzem közben a tározó térségében lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok révén másodlagosan jön létre. A tározásnak a víz minőségére gyakorolt előnyös hatásai közül a fontosabbak a következők [8] : a) Hordalékvisszatartás és ülepítés, a zavarosság csökkentése, az átlátszóság növekedése. b) A beömlő vízfolyások minőségére jellemző klorid tartalom, szulfát tartalom, lúgosság, az összes keménység, az összes oldott szilárd alkatrész tartalom, a pH érték, a hőmérséklet nagyobb változásainak a kiegyenlítése. c) A pathogén baktériumok számának csökkenése a hosszabb öntisztulási idő folytán. Hátrányos hatások lehetnek : a) A planktonszervezetek elszaporodása, amelynek következtében a víz rossz ízt és szagot kaphat (pl. az Asterionella, Synedra, Tabellária formák halszagot okoznak) [9]. b) A tározó mélyebb részeiben az oldott oxigéntartalom csökkenése. c) A szénsav- a vas- és a mangántartalom felhalmozódhat és a lúgosság növekedhet kedvezőtlen áramlási viszonyok esetén a fenék közelében. d) Az oldott szilárdanyagtartalom és a keménység növekedhet a párolgás és a fenék anyagának oldódása következtében. Ezek a hatások az egyes tározókban, de ugyanabban a tározóban is az idő függvényében különböző mértékűek lehetnek, sőt ellentétesekké is válhatnak. A tározott víz minőségét befolyásoló fizikai tényezők a) A be- és kifolyó víz mennyiségének változásai miatt a vízszín általában nagymértékben ingadozik. A vízszínváltozás a vízzel borított tározófenék-terület, illetőleg a víztükörfelület kiterjedésének lényeges változását idézi elő. Következményként a szárazzá vált fenéken létrejövő élénk növényi vegetáció az újraelárasztás során elrothad és a víznek rossz ízt és szagot kölcsönöz. b) A szél hullámzást okoz, olykor lépcsős partlejtőt alakít ki a partanyag megbontása és iszaplerakodás folytán. Az a) és b) alattiak megnehezítik a tavaknál ismert partkörnyezet (litoralzóna) kialakulását. A szél keringető áramlást is előidéz (2. ábra, [10]), továbbá port és lombot fújhat be a tározóba. c) A tározóban konvekciós áramlások és rétegződések észlelhetők, melynek oka a víz különböző sűrűsége, illetve fajsúlya, amely a hőmérséklettől, sótartalomtól és a lebegőanyagoktól függ. A tározókban a sótartalom a sűrűség szempontjából nem jelentős. Mivel a lebegőanyagok nagyobb része a torkolat után hamarosan a fenékre süllyed, így a sűrűség, illetve a fajsúlykülönbségek létre-