Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Galli L.: A kutakból történő öntözés lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. 93 HeoöxoAHMbiíí AJIFL opociiTeJibHbix HV>K;I. FIOSTOMV HCXOflS 113 HCKOTOpblX npaKTHMeCKHX npHMepOB aBTOp npefljiaraeT SKcnjioaTuponaTb AH CM H HOHMO opocurejibHbie Kojio/iubi n BbiKaMaHnyro Hacoca.vw ii3 HIIX BOAY 3anacaTb B He6ojibumx BOAOxpaHHJiiimax, 113 KOTOPWX 3are.M np0B0flHJi0Cb ÖLI opouieHiie. TaKHM 0Öpa30M Bo;;a HarpeeTCíi, HaxoAíiiumicH B nett necoK BbinaaaeT H nocjie 3T0r0 OTKpbIBaeTCH U03M0>KH0CTb ^JIH opouieHMH c noMouibio OTKanKii BOflbi jiioöbiMii HacocHbiMH arperaTaMH H B juoöoe Bpewíi. HaKOHeU C TOMKH 3PCHIIH 3K0H0MH4H0CTH H3-3a HenocTOjiHHoro ii HeonpeAeJiiiMoro fleöiiTa — aBTop peKOMCHflyeT nocmeneHHoe co3daHue opomenun c KOJiOflua Ha Kojioaeu. K STOMY aaioTCH h owHflaeMbie 3aTpaTbi. Hewüsserungsmöglichkeiten aus Brunnen im Gebiet zwischen der Donau und Tisza L. Galli In Ungarn ist die Bewássernng in den Feinsandböden der Hiigellandschaft zwischen der Donau und der Tisza mit vielen Problemen verbunden. Es stehen nur geringe Oberfláchenwásser zur Verfügung, so dass das Wasser für Bewásserungen lediglich aus Brunnen entnommen iverden kann. In den zum Fiiessen geneigten Feinsandschiehten ist jedoch der Bau von entsprechend gefilterten Brunnen umstándlich und für Bewásserungszweeke bereits unvvirtschaftlich. Aus diesem Grund beschreibt der Verfasser die in den Sandgebieten Ungarns bereits seit Jahrhunderten bewáhrte jilterlose Brunnenbauweise und schlágt dieses Verfahren auch für den Bau von Brunnen für Bewásserungen vor. Dieses Verfahren besteht darin, dass nach Durchbohrung der obersten, in der Regei 3—4 m starken bindigen und standfesten Schicht im darunter liegenden Feinsand ein Hohlraum ausgeschlámmt wird, an dessen Oberfláche erfahrungsgemáss bereits eine Wassermenge von 150—200 l/Min einsickern kann. ohne dass dabei die feinkörnige wasserführende Schicht aufgelockert wird. Die derart aufscliliessbare Wassermenge ist jedoch zu gering, um an den Brunnen eine Beregnungspumpe anzuschliessen können. Deshalb macht Verfasser, ausgehend von einigen praktischen Beispielen, den Vorschlag, die Bewásserungsbrunnen Tag und Nacht. in gleichmassigem Betrieb zu haltén, das hinaufgepumpte Wasser in einem kleinen Speicherbecken zu samtneln und die Bewasserung aus diesem Becken vorzunehmen. Derart erwármt sich das Wasser, sein Sandgehalt lágert sich ab und die Bewasserung kann in jedem beliebigen Zeitpunkt und mit jeder beliebigen Pumpeneinheit erfolgen. Schliesslich schlágt Verfasser mit Rücksicht auf die im Vorhinein unbestimmbare unsichere lü'giebigkeit der Brunnen aus Gründen der Wirtschaftlichkeit vor, die Bewasserungsanlagen von Brunnen zu Brunnen stufenweise auszubauen. Hierfür gibt er auch die zu erwartenden Kosten an. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: VÁGÁS ISTVÁN Tagtársaink külföldön A Meteorológiai Világszervezet Európai Tagozata III. madridi ülésszakán, 19(>0. szeptemberében és októberében Dr. Bogárdi János tagtársunkat a Hidrometeorológiai Munkabizottság elnökévé további 4 évi időtartamra újra megválasztotta. Dr. Bogárdi János a munkabizottság 1958. évi megalakítása óta viseli az elnöki tisztséget. Tekintettel ennek a nemzetközi szervezetnek nagy jelentőségére Dr. Bogárdi János megbízatásának meghosszabbítása a magyar tudományos élet újabb elismerését jelenti. V. I. Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség meghívására 19G0. február 23-án Dr. Mosonyi Emil akadémikus ,,Folyami vízerőművek és űrvédelem, különös tekintettel a Dunára" címmel vetített képekkel kísért előadást tartott Bécsben az Osztrák Mérnök és Építész Egylet nagytermében. Az előadáshoz több neves osztrák szakértő szólt hozzá, és esti híreiben a bécsi rádió is megemlékezett róla. Az előadás szövege a közeljövőben az österreichische Wasserwirtschaft c. folyóiratban teljes terjedelmében megjelenik. V. I. A müncheni műegyetem meghívására 1900 február 18-án Dr. Mosonyi Emil ,, Vízerőművek alapozása laza talajokon" címmel vetített képekkel kísért előadást tartott az egyetem nagy előadótermében, amelyre meghívást kaptak a vízépítőszakos egyetemi hallgatók és a Bajor Vízgazdálkodási Szövetség tagjai. Az előadást dr. Fritz Hartung professzor, dékán vezette be. Az előadást vitaülés követte. V. I. Dr. Mosonyi Emil tagtársunkat a Német Vízgazdálkodási és Vízerőhasznosítási Szövetség (Berlin— Charlottenburg) levelező, külföldi és tiszteleti tagjává választotta. V. I. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének FAO (Food and Agricultural Organization = Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet) nevű szervezete Dr. Bogárdi János és Dr. Mosonyi Emil tagtársunkat 1959-ben szakértőjének hívta meg. A két magyar szakértő ezzel a megbízással kapcsolatban több ízben fejtett ki az 1959. és az 19G0. év során tevékenységet mind a FAO székhelyén Rómában, mind pedig Jugoszláviában. Dr. Mosonyi Emil szakértői munkája a Duna—Tisza— Duna csatorna nagy műtárgyainak tervezési kérdéseit, Dr. Bogárdi János szakértői munkája a Duna—Tisza—Duna csatornarendszer hordalék és folyószabályozási problémáit ölelte fel. V. I. Budapesti egyesületi hírek A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1960. nov. 29-i ülésén Szepessy Károly a víz-talajösszetétel szíkesedési folyamatok előidézésében gyakorolt kölcsönhatásáról tartott előadást. A hozzászólók a talajjavítás, valamint az öntözések esetleges szíkesítő hatásának szemszögéből világították meg a kérdést. A Szakosztály 1960. dec. 13-i ülésén dr. Donászy Ernő a tógazdasági halastavak vízminőségi normáira vonatkozó meggondolásait ismertette. Kitért a normák megállapításának alapvető szempontjaira, a tápvizek vízminőségi normáira, a termelőtavak, továbbá az ivató és teleltető tavak vízminőségi követelményeire. A hozzászólók elsősorban az ipari szennyvizek káros hatásaira tértek ki, és megállapították, hogy az ipari szennyvizek a haltermés mennyiségét és minőségét feltétlenül rontják. 1961. január 13-án Szakáll Kálmán adott elő „A vízderítés technológiájának fejlődése" címmel. Áttekintette a vegyszeres vízderítés legújabb fejlődését, és különböző elrendezésű derítőberendezéseket ismertetett, ezek hatásfokával együtt. A hozzászólók rámutattak a tárgykör fontosságára és részleteire, amelyeknek alapján a Szakosztály elnöksége további, a derítési technológia tárgykörébe vágó előadások tartását helyezte kilátásba.