Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

74 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. TJbell K.: A felszín alatti vizek térképezése layers, but only their occurrence, using a spot-key for this purpose. As far as waters are concerned, the potent­ial sources are entered (Table 1) without, however, taking recharge conditions intő consideration. The other school of thought advocates — after the first informative hydrogeological map has once prepared — the necessity of a series of maps, regardless whether these are of the small scale, or large scale type. Various approaches have been outlined for classi­fication as well. The attempt to provide as much information as possible on the main subject, namely on water, shoukl be regarded as the most important of these. Instead of the potential sources the trans­missibility of individual layers should be indicated, this providing direct information for the determination of well yields (Fig. 2.) The representation of movement parameters and waterhousehold characteristics of ground waters is of utmost importance, since no rational utilization of water resources can be realized unless these faetors are known. The first step towards this end is the deter­mination of the average annual recharge and annual exchange volume of groundwater. The map of average annual groundwater exchange has been prepared in Hungary as early as in 1954. (Fig. 1) and similar work is beeing lately carried out in Morocco (Fig. 3). In our opinion the series of maps necessarv for the solution of the problem should be referred to correetly by the inclusive term „hydrological maps", and these can be classified into the following five groups : 1. Hydrogeological maps 2. Soil and soil-erosion maps. 3. Maps containing the hydrological parameters. 4. Maps on water quality. 5. Maps representing waterhou«ehold parameters, statie and dynamic suppiies as well as changes therein. ( Folytatás a 42. oldalról) A Magyar Hidrológiai Társaság október 11-i központi előadóülésén Szilléry László : ,,Miskolc város jelenlegi vízellátási helyzete és a jövőben várható szükség­lete" , Király Lajos : ,,Miskolc vízellátásának organikus megoldása", valamint dr. Pojják Tibor : „A javasolt forrásvölgyi tározó geológiai viszonyai" c. előadása hangzott el. Miskolci tagtársaink feltárták a Miskolci Vízmű jelenlegi és jövőbeni vízigényét, és a kielégí­téshez szükséges fejlesztési lehetőségeket. Javaslatot tettek a forrásvölgyi víztározás megoldására. A hozzá­szólók a forrásvölgyi tarozás, illetőleg egyéb völgyek tározásra való felhasználásának kérdésével foglalkoz­tak. Az elhangzott előadások a miskolci vízellátás megoldásának és jövőbeni fejlesztésének nagy segítői lehetnek. A november 11-én tartott vízügyi klubesl kereté­ben Nagy L. Dénes, Pálhidy Attila és Szakái Kálmán vetített képekkel kísért beszámolót tartott a moszkvai és leningrádi vízműveknél és a moszkvai szennyvíztisztító berendezéseknél tett tanulmányútjáról. A Vízellátási és Hidrológiai Szakosztály október 18-án a Fővárosi Vízművek káposztásmegyeri fő tele­pére tanulmányi kirándulást rendezett. A kiránduláson helyszíni bemutató keretében Abos Brúnó ismertette a Vízművek felszíni kis víztisztító üzemét. Ismertette a Duna-víz tisztításának technológiáját, a felszíni víz­tisztító üzem működését, és a felmerülő kutatási lehe­tőségeket. Bemutatta az egyes üzemrészeket és azok működését. A tanulmányi kiránduláson több mint 100 jelentkező vett részt. A Szakosztály november 22-i ülésén Bélteky Lajos a hazai termálvízfeltárás időszerű kérdéseiről, továbbá Kozák István a dimenzió nélküli számok vízmüvek mére­tezésénél történő felhasználásáról adott elő. Bélteky Lajos bemutatta a termálkútfúrás legújabb eredményeit és szólt a szabványos kútfej-kiképzésről, illetőleg a kutak gazdaságos üzeméről. Ismertette tapasztalatait a meddő szénhidrogén kutatófúrások megnyitásával és melegvíztormelő kúttá való képképzésével kapcsolat­ban. A Kőolajipari Tröszt részéről megjelent dr. Tomor János hozzászólásában vázolt egy újfajta kútkiképzési eljárást, amely üzemében kísérletezés alatt áll. Ez az eljárás a jet perforáció helyett nagynyomású homok­fúvást alkalmaz. Kozák István statisztikus adatgyűjtés segítségével dimenzió nélküli görbéket készített és mu­tatott be, amelyek alapján vízművek tervezéséhez fel­használható jellegszámokat kapott. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály október 19-én dr. Petrasovits Imre és Starosolszky Ödön beszámolt a Nemzetközi Öntözési és Belvízrendezési Bizottság 19ü0 júniusában Madridban megtartott IV. Kongresszusáról, amelyen mindketten résztvettek. Előadásukban az esőszerű öntözés nemzet­közi tapasztalatait, illetőleg a sós vízzel vagy sós talajon végzett öntözések problémáit részletesen is ki­fejtették. A Szakosztály november 23-i ülésén Szabó László a vízzel telítetlen talaj szivárgási tényezőjének helyszíni meghatározására szolgáló eszközöket mutatta be. Egy­úttal levezette a háromfázisú talajban fellépő szivárgá­sok fizikai jellemzésére szolgáló általános differenciál­egyenletet. Ugyanezen az ülésen Szabolcs István ,,Öntö­zés hatása a tiszántúli talajokra" c. előadása is elhang­zott. Az előadó ismertette a tiszántúli öntözések talaj­tani kérdéseit, a lecsapolás és öntözés talajképződést befolyásoló hatását, valamint a vízrendezések és öntö­zések hatását. Megállapította, hogy a helyesen végzett öntözések káros talajtani hatásokat nem okoztak, és nem befolyásolták sem a talajok termékenységét, sem a mezőgazdasági termelést káros irányban. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály szep­tember 26-i ülésén Tóth István beszámolt a Moszkvában 1960. júniusában megtartott szovjet össz-szövetségi víz­higiénes konferenciáról. A hozzászólók megállapították, hogy a konferencia anyagából az tűnik ki, hogy a Szovjetunióban is hasonló vízminőségi problémák adódnak, mint nálunk. Éppen ezért nagy fontossága van annak, hogy az ipartelepítésnél a víz-higiénikus szakemberek véleményét is kikérjék. A Szakosztály október 28-i ülésén Dr. Entz Béla : ,,Balaton környéki vizek kémiai jellemzése, valamint a Balaton vizének kémiai viszonyai" címmel tartott elő­adást. Az előadó vizsgálta a Balatonba ömlő vizek ké­miai változásait forrásuktól a torkolatukig. Ugyancsak részletesen elemezte a Balaton vizének ionháztartását, különös tekintettel a kalcium, szénsav, hidrogénkarbo­nát és karbonát viszonyokra. A hozzászólók kifejtették, hogy a Balaton elszennyeződését időbeli távlatban fontos megelőzni. Ellenőrizni kell a szennyvízbevezeté­seket, és a keszthelyi öböl feltöltődésének megakadályo­zására a hordalékbeáramlást is csökkenteni kell. A Liinnológiai Szakosztály 1960. október 26-i ülésén foglalkozott 1959—60. évi munkájának értékelé­sével és bírálatával, valamint 1961. évi munkatervének összeállításával. Ennek keretében tervbe vette, hogy Szarvasra tanulmányi kirándulást fog vezetni. A Szennyvíz Szakosztály szeptember 29-i vita­ülésén Pató Tibor a biológiai szennyvíztisztító telepek tervezésének és méretezésének újabb lehetőségéről tartott előadást. Ennek keretében kitért az élesztett iszap sajátságainak és a levegőztetés követelményeinek ismer­tetésére a turbulencia vizsgálatok eredményének és a holtterek hatásának értékelésére. (Folytatás a 84. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom