Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - V. Kozma Erzsébet: A buzsáki tógazdaság halastavainak és táplálócsatornáinak kémiai vizsgálata

528 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Kozma E.: A buzsáki tógazdaság halastavai igyekeztek a buzsáki tógazdaság tavaiban a halhústermelést fokozni, csak megkíséreltem rámutatni azon tényezőkre, amelyek a halastavak között fellépő jelentős különbségek okozója lehet. Igen valószínű, hogy a felsoroltakon kívül még számos — talajtani, meteorológiai, termelésbiológiai — tényező összegeződése járul a különbségek előidézéséhez. Összefoglalás 1. A buzsáki tógazdaság hat tavának kémiai összetétele mind időben, mind térben erősen változik, s gyakran eltér a tápláló Keleti Bozótcsatorna vizének kémiai összetételétől. 2. A kémiai összetétel változásaiban feltehetően jelentős szerepet játszik az emberi beavatkozás. 3. A buzsáki halastavak vizét csak adott pillanatban tekinthetjük alfa vagy béta-limnotípusú víznek. 4. A buzsáki halastavak kémiai elemzéseinek eredményét jelenleg még pillanatképnek kell tekintenünk, s ezekből következtetéseket nem, vagy csak igen óvatosan, a tógazdaságban alkalmazott talajjavító módszerek, trágyázás és takarmányozás ismeretében vonhatunk le. A halastavak vízének kémiai összetételét befolyásoló valamennyi tényező hatásának beható elemzése és megismerése csak több éven át tartó, rendszeres kémiai és biológiai vizsgálat alapján lehetséges. IRODALOM 1. Csajághy G.—Tolnay V.: A víz összes keménységének, valamint kalcium- és magnéziumtartalmának helyszíni meghatározása. Hidrol. Közi. 438—441 p. 1052. 2. Donászy E.: A vízi szervezetek, a meteorológiai tényezők és a víz kémizmusának kölcsönhatása a Velencei-tóban. Hidrol. Közi. 286—292 p. 1953. 3. Donászy E. : Untersuchung der Umveltfaktoren. Das Leben des Szelider Sees. (Die Binnengewfisser Ungarns, Bd. 1). Budapest. 51 — 163 p. 1959. 4. Dvihally Zs.: Szikes tóvizek kémiai összetételének évszakos változása. Hidrol. Közi. 4. 316—323 p. 1960. 5. Maucha Ii.: Winkler Lajos vízvizsgáló módszereinek alkalmazása a limnoiógiában. 257 pp. Budapest, 1929. 6. Maucha R.: Hydrochemische Methoden in der Limnologie. Binnengewasser. Stuttgart, 1932. 7. Maucha R.: Hydrochemische Halbmikrofeldmethoden. Arch. f. Hydrobiologie. 1947. 8. Maucha R.: Űjabb szempontok a vizek termelőképességének megállapítására. Magyar Kém. Lapja. 17, 18, 19. szám. 1947. 9. Maucha R.: Einige Gedanken zur Frage des Nahrstoffhaushalts der Gewiisser. Hydrobiologie. 225—237 p. 1. 1949. 10. Maucha R.: A helyszíni kémiai vízvizsgáló módszerek alapelvei. MTA Műszaki Oszt. Közi. 489—496 p. 1953. 11. Maucha R.: Graphische Darstellung von Wasseranalysen. Hidrol. Közi. 1933. XII. 118—124 p. 12. Ponyi J.—Dvihally Zs.: Hidrobiológiái vizsgálatok a kisteleki Halastavon. A Term. Tud. Kar Évkönyve 1952—53. évre. 115— 130 p. 1954. 13. Varga L.: A halastavak életközössége és annak változásai a Kaposvári Erdőgazdasági V. tógazdaságaiban. Hidrol. Közi. XXX. 9—10. 390—396 p. 1950. 14. Varga L.: A mesterséges halastósorozatok tagjainak egyedisége. MTA. Biol. Oszt. Közi. I. 185—241 p. 1952. 15. Woynarovich E.: A pontytenyésztés alapműveletei. Tógazdasági haltenyésztés a gyakorlatban. 48—86 p. Budapest. 1954. Chemische Untersuchung der Fischteiche und Speisekanale in der Fischereiwirtschaft zu Buzsák Frau V. E. Kozma Die Verfasserin durchführte zwischen 30. April und 27. August 1957 systematische chemische Untersuchungen in den Fischteichen und Speisekanálen der Fischereiwirtschaft feu Buzsák (Abb. 1.) Die chemischen Analysen durchfühnte sie mit den Halbmikro-Felduntersuchungen nach Prof. Maucha. Die untersuchten Ione, der pH-Wert, dje Gesamthárte, der Produktivitátsindex, der gesamte Gehalt an gelösten Salzen (Tabelle 1.), die GleicVhwertigkeitsprozente der Ione (Tabelle 2.), sowie die Keihenfolge der Ione nach ihrer Grössenordnung (Tabellé\ 3.) sind in den einzelnen Teichen sowohl zeitlich >als auch ráumlich extrem veránderlich, obwohl die iZusammensetzung des speisenden Wasserlaufes ,, Keleti Bozót" nur geringfügige Schwankungen aufweist. Eirií,ge ohne Wahl vorgelegte Mauchaache Sterndiagramme )( Abb. 2.) zeigen die Abweichungen in anschaulicher Weise. Es scheint, dass die chemische Untersuchungei^ dieser Fischteiche lediglieh Momentaufnahmen darstellen, aus denen Folgerungen überhaupt nicht oder nur mit grösster Vorsicht gezogen werden dürfen. Ursachen der Veránderungen 'ikönnten sein: \ 1. Einige Teiche sind unmittelbair mit den Speisekanálen verbunden, wáhrend andere ííir Wasser durch zwischenliegende Teiche erhalten. \ 2. Auch die chemische Zusammfensetzung des Speisekanals ist in geringem Mass veránűlerlich. 3. Düngung und Fütterung bringen Stoffe in mannigfaltiger Zusammensetzung und Menge in die seichten Teiche. i 4. Die Meliorationsverfahren, in erster Keihe die Zugabe von Kaik, kann zahlreiche Veránderungen, hauptsáchlich in der Menge der Kálium- und \Hydrokarbonatione, in der Alkalitát und in der Gröjsse des Produktivitátsindex herbeiführen. Cliemieal Examination of the Fish l'onds and Feed Oauals at the Fish-Hatcheries of Buzsák By V. E. Kozma (Mrs) Author has carried out systematic chemical investigations in the fish-ponds and feed-canals of the fishhatcheries at Buzsák (Fig. 1.) from 30. April till 2*7. August, 1957. Chemical analyses have been made by the local semimicro-methods of Maucha. As regardsi the ions examined the pH values, alkalinity, degree of hardness, indices of productivity, the totál dissolved salinity (Table 1.), equivalent-percentage of the ions, (Table 2.) as well as their order of magnitude (Table 3.), extreme alterations can be encountered both in time and space, although the composition of the feeding „Eastern Bozót" Canal shows but small variations. The differences are well illustrated by somé star diagrams of Maucha selected at random (Fig. 2.). The chemical investigation of these fish-ponds seems to give only a momentary picture, conclusions cannot be drawn, unless very cautiously. The causes of these changes are assumed to be as follows : 1. Somé ponds jóin the feed canal in a direct way, others obtain water by means of intermediate ponds. 2. Changes in the chemical composition of the feed canal appear to a certain extent as well. 3. On the occasion of fertilization foraging feeding materials of various composition and quantity are brought to the shallow ponds. 4. Melioration methods, first of all liming processes, may induce divergencies appearing above all in ion quantities of calcium and hydrocarbonate, as well as in the degree of alkalinity and magnitude of the productivity-index.