Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
6. szám - Blum Anna–Benedek Pál: Pécsi eleveniszapos szennyvíztisztítási kísérlet
4.92 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Blum A.—Benedek P.: A pécsi városi szennyvíztisztítótelep 600 500 % IT 300• 200 Nyers víz [ff] ttau Tiszt ispmviz LÍJ iion viz [c] Átlag- 301,8 Átia^!0B,1 , i-fí-1 V Vv/ T C ' Át!0^22,3 . •.— 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 [óra] 2. ábra. A szennyvíz minőségi változása 24 óra alatt 0ue. 2. M3MeMHue Katecmea cmoHtwü eoöu iepe3 24 n. [a] : cbipaa CTOMHan BOAa, [6] : npensapHTejibHO OTCTaHBaeMaa Bona, [c] : oiiimeHHaH Bona Fig. 2. Changes in the quality of the sewage within 24 hours [a] raw sewage, [b] water primary settled, [c] treated water oldott 0 2 tartalma, recirkulációs arány, nitrifikáció) hogyan kell megválasztanunk ahhoz, hogy a későbbi nagyüzemi berendezés elfolyó tisztított vize az alapkövetelményként kitűzött szennyezettségi értékhatárok között legyen. Továbbá, hogy eközben milyen üzemeltetési problémák adódhatnak, különös tekintettel az; üzembiztonságra. A vizsgálatok mind kémiai, mind biológiai szempontokra kiterjedtek. Beszámolónkban azonban egyelőre csak a lcémiai vizsgálatok eredményeinek egy részét ismertetjük. A kísérlet eredményei Az alapkövetelmény — mint már említettük — az volt, hogy az elfolyó szennyvíz BOI s tartalma 20—30 mg/l, lebegőanyagtartalma 30— 40 mg/l között legyen, azonban inkább az alsó határhoz essék közel. Ezt teljes üzembiztonsággal egy órás levegőztetési idő mellett, vagyis ?4 m 3/m 3/nap hidraulikus terhelésnél — ami az utóülepítőben 2,5 órás tartózkodást jelentett — értük el. Az üzembiztonsággal kapcsolatban megemlítjük, hogy már a bedolgoztatás is kellemes meglepetést okozott. Májusban, 12—15 C° átlaghőmérséklet mellett, öt nap alatt teljesen bedolgozódott a berendezés. A kísérletek alatt előfordult üzemzavarok (szivattyúhiba, éjszakai áramszünet utáni helytelen tolózárállítás, felhőszakadás miatti viszszaduzzadás stb.) következtében előállott iszapleromlás órák alatt megszűntethető volt. Ilyenkor átmenetileg kisebb szennyvízterhelést adtunk és az iszapot a szokásosnál nagyobb arányban forgattuk vissza. 50 % 85 100 120125 Iszap '-'iíáciá aránya 3. ábra. A visszatérő iszap recirleulációs aránya és a tisztítás hatásfoka 0ue. 3. CoommtueHue pequpKyAHifuu oöpamHoeo UAO u etptpeKin onúcmKU Fig. 3. Rate of recirculation of the return sludge and the efficiency of purification 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 P t-B0J s terhelés [kg/nf/nap] 4. ábra. Összefüggés a BOI 5 lebontás és hidraulikus terhelés között, külföldi eredményekhez hasonlítva 0ue. 4. 3aeucuM0cmb pa3A0McemiH BnK 5 om eiidpasAUnecKOü naepy3KU no cpaeneHUH) c 3apy6eotCHbiMU pe3yjibmamaMU [a]: maBHbiM 0öpa30M npoMbiai;ienHan BOAa, [6J : AOMaumne cTOMHbie BOAbI Fig. 4. Relationship between BOD $ reduction and hydraulic load as compared with result obtained in foreign countries [a] mostly industrial sewage, [b] domestic sewage A 2. táblázat az elfolyó tisztított víz minőségének változását mutatja, különböző hidraulikus terheléseknél. A 3. ábra azt szemlélteti, hogy a visszatérő iszapnak a szennyvízhez viszonyított aránya miképpen befolyásolja a tisztítás hatásfokát. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tervezett nagyüzemi berendezésnél, ahol a szennyvíz a medence hosszának kétharmadán — megosztva — csordulóélen át jut majd be, valószínűleg kisebb recirkulációs arány is biztosítani fogja a megfelelő eredményt. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy ha az iszap bizonyos reaktiválási perióduson megy keresztül, ez igen kedvezően befolyásolja a mikroorganizmusok működését. A 4. ábra, amely különböző 1501- terhelések függvényében mutatja a lebontás hatásfokát és összehasonlító adatokat szolgáltat a külföldi és a pécsi eredmények között, szemléltetően rávilágít arra a tényre (ami a 2. táblázatból is látható), hogy az átfolyási idő csökkentésének nem a BOI 5 terhelés szab elsősorban határt. A pécsi kísérletekből is levonható az a következtetés, hogy a hidraulikus terhelés, vagyis az átfolyási idő — teljes biológiai tisztítás kívánalma mellett — 24 m 3m 3/nap fölé
