Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - Blum Anna–Benedek Pál: Pécsi eleveniszapos szennyvíztisztítási kísérlet

<r Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. 490> Beszámoló a Pécsi Városi Szennyvíztisztító-telep bővítésével kapcsolatos eleveniszapos kísérletről BLUM ANNA és BENEDEK PÁL Az 1920-as években épült, rácsból, hosszanti átfolyású ülepítőkből, frissiszaprothasztóból és szennyvíztároló tavakból álló Pécsi Városi Szenny víztisztítótelep bővítését részint a berendezés túlterheltsége, részint az elfolyó tisztított víz minőségével szemben támasztott fokozott követelmények tették szükségessé. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint ugyanis Pécs város lakossága a háború előttinek kétszerese, és mivel a lakosszámnövekedés természetes velejárójaként a tisztítandó szennyvíz mennyisége is emelkedett, a szennyvíztisztítótelep jelenlegi terhelése a tervezettnek majdnem kétszerese. Az elfolyó tisztított víz minősége — főként a szennyvíztároló tavak nem kielégítő biológiai lebontóképessége következtében — még azoknak az előírásoknak sem felel meg, amelyek egészségügyi szempontból a csekély vízhozamú befogadó — a Pécsivíz patak — miatt feltétlenül betartandók, nemhogy elérné azt a mértéket, amelyet a tisztított szennyvíznek az erőműben salakeltávolításra történő újrafelhasználása okvetlenül megkíván. Az új szennyvíztisztító telepnek, amely a jelenlegi mechanikai rész bővítése és eleveniszapos biológiai tisztító rendszerrel való kiegészítése útján létesül, olyan elfolyó tisztított szennyvizet kell teljesen üzembiztosan szolgáltatnia, amelynek szennyezettsége a megengedett küszöbérték (BOI

n 20—30 mg/l, lebegő anyag 30—40 mg/l) alatt marad. Ennek a követelménynek feltétlen biztosítása érdekében hajtotta végre az É. M. Mélyépítési Tervező Vállalat a tervezést megelőző kisüzemi kísérletet, amelynek 1960. évi eredményeit röviden tanulmányunk tartalmazza. A kísérlet célja A kisüzemi kísérlet célja, hogy a létesítendő telep a legkedvezőbb szennyvíztechnikai feltételek mellett, a lehető leggazdaságosabban épülhessen meg, miközben az elfolyó tisztított víz minőségével kapcsolatban támasztott igények a legnagyobb mértékben kielégítést nyerjenek. A kísérlethez anyagi és szakmai támogatást az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az erőműberuházás biztosítött. Különösen nagy segítséget nyújtott a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat, mint a szennyvíztisztítótelep ós a kísérleti berendezés üzemeltetője. A kísérleti berendezés A pécsi szennyvíztisztítótelep biológiai tisztítást végző berendezéséül választott rendszer nem ismeretlen hazai viszonylatban. A forgókefés felületi levegőztető Pasveer által módosított változatát, amelyet a külföld is az egyik legkorszerűbb megoldásként tart számon, a Fővárosi Csatornázási Művek már régebben megterveztette és a tervek alapján az építkezést a Délpesti Szennyvíztisztítótelepen 1962-ben fejezi be. Ilyen berendezés üzemmel Hódmezővásárhelyen is. A rendszer beható tanulmányozását az ÉM. Mélyépítési Tervező Vállalat először 1958-ban javasolta. Tervei alapján és közreműködésével a kísérleteket a Fővárosi Csatornázási Művek végezte pestlőrinci telepén. A Pasveer-féle módosított forgókefés felületi szellőztető pécsi alkalmazását különösen az indokolja, hogy a szennyvíz — amint ez a későbbiekből látható — eléggé tömény. A külföldi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a tömény szennyvíz teljes biológiai tisztítására a szóbanforgó rendszer igen jó és gazdaságos. A kísérlethez felhasznált, Pasveer elvei szerint készült, ,,Rocylaktiv" elnevezésű, forgókefés, 10 m

3 hasznos térfogatú, vaslemezből készült levegőztető medence azonos azzal, amelyet a pestlőrinci kísérletekhez az Építésügyi Minisztérium kísérleti hiteléből az ÉM. Mélyépítési Tervező Vállalat gyártatott. Ezt — Pécsre történő szállítása után — a jelenlegi szennyvíztisztító telephez csatlakozó Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti telepének 25 m

3 -es hasznos térfogatú utóülepítője elé építették be. A kísérleti berendezés vázlatát az 1. ábra mutatja. A kefe szögletes U-profilú idomacél rudakból készült oly módon, hogy az egyes elemek öblös oldalukkal csapnak a vízbe, kerületi sebessége 2,5 m/mp, normális üzemben 6 cm-nyire merül a vízszín alá és a 3,4 m

2 keresztmetszetű 3 m hosszú medencének 300 g/m

3/ó oxigénfelvételi képességet biztosít. Az 1. kép az álló kefesort mutatja be. Amint az 1. ábráról leolvasható, mind a szennyvíz, mind a visszatérő iszap a levegőztető medence elején, a kefével szemközti oldalon érkezik be. A 2. képen a medence üzemközben, felemelt kefeborítósisakkal látható. LEVEGŐZTETŐ [a] (típus-Rocjjtaktlv) -l VAU A ISZAPSWAim [c] 1. ábra. A kísérleti berendezés vázlata 0ue. 1. CxeMa oribimHoeo coopymenün [A] : a3pM3auH0HHbiH öacceftH, [Ö] : BTOPHHHHH OTCTOHHHK, [C] : Hacoc fljifl HJia Fig. 1. Sketch plán of the pilot plánt [aj aeration basin, [b] secondary settling tank, [c] sludge-pump