Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
6. szám - Pató Tibor: Felületi levegőztetésű eleveniszapos szennyvíztisztítás kérdései
488 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Pató T.: Felületi levegőztetésű élesztettiszapos szennyvíztisztítás nagyobb pehelyméretek kialakulása, az eleveniszap és a tisztított szennyvíz szétválasztásának elősegítésére. Az utóülepítőben lerakódott pehelyiszapban meleg időben már rövid 1—2 órás benttartózkodás után megindul a bomlás. Különösen hajlamos az iszap alsó rétege bomlásra, minthogy ott anaerob viszonyok alakulnak ki. A bomlás folytán keletkező kis gázbuborékok az iszaphoz tapadnak és a már ülepedett iszapot a felszínre dobják. Igen csúnya látványt nyújt az ilyen iszapcsomókkal és lepényekkel borított utóülepítő felszíne.. A tisztított vízzel eltávozó felúszott iszap az egész berendezés tisztítási fokát is erősen lerontja. Egy előzőleg megjelent közleményben már utalás történt arra, hogy a Dortmund-rendszerű ülepítők felhasználása eleveniszap kiülepítésére azzal a veszélylyel jár, hogy az iszap nem csúszik le a tölcsér fenekére a 60°-os vagy akár nagyobb lejtésű oldalfalakon. A legutóbb üzembe helyezett budakeszi szennyvíztisztítótelepen az ezirányú korábban szerzett tapasztalatok újból megerősítést nyertek. Ezt a hibát üzemeltetéskor úgy próbálják kiküszöbölni, hogy a Dortmund-mendence tölcsérjében az iszapnívót a lehető legmagasabban tartják. Ha óvatosan járnak el, tényleg segíteni is lehet a helyzeten, mert a vízszintes iszaprétegre lerakódó friss anyag lesüllyed az elszívó csőig. Ily módon csak körülményesen lehet az iszapnívót kellő magasságban tartani. Fennáll a veszély, hogy V § SS, I{.2000 11000 I i 1 i | 1 Mtr-Arnnrn lyó ak * 4 BOJs értékek a befő szennyvízre vonatkozr lyó ak ijpyr 4 BOJs értékek a befő szennyvízre vonatkozr lyó ak r 4 BOJs értékek a befő szennyvízre vonatkozr lyó ak r 01)Js> i n / ]* 1 i 1 • • • t< • <5 » • • • • • 0 2, 5 0 1, 5 10,0 12 5 » 0 ff 5 20,0 2 >,ó 25, Levegőztető medence hidraulikus térfogatterhelése [m 1/m 3/nap] 6. ábra. Összefüggés a befolyó és elfolyó szennyvizek BOI$ értékei és a levegőztető medence hidraulikus térfogatterhelése között, felületi levegőztetéssel működő élesztettiszapos berendezésnél Az ábra alsó részén a Ievegőztetőmedencében a kísérletek alatt fenntartott Iszapkoncentráció értéke (Wuhrmann nyomán) Abb. 6. Zusammenhang zwischen den BOI 5-Werten der zufliessenden und abfliessenden Abwásser und zwischen der hydraulischen Raumbelastung des Belüftungsbeckens bei mit Oberfláchenbelüftung arbeitenden Einrichtungen für das Belebtschlammverfahren lm unteren Teil der Abbildung der Wert der im Verlauf der Versuche im Belüftungsbecken aufrechterhaltenen Schlammkonzentration (nach Wuhrmann) Fig. 6. Relationship between the BOD s values of waste waters flowing in and off and the hydraulic loading of the aeration basin at an activated sludge installation operating with surfaces aeration. In the lower part of the figure the value of the sludge-concentration is maintained in the aeration basin during the tests (after Wuhrmann) az alsóbb iszaprétegek elgázosodása folytán az utóülepítőben tárolt egész iszap „fölrobban". Ilyen jelenségek már többször fordultak elő Pestlőrincen. Védekezni ellene csak az utóülepítő iszap szintjének állandó gondos ellenőrzésével lehet, nehogy az iszap a megengedettnél tovább tartózkodjon az utóülepítőben. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a megengedhető iszaptartózkodási idő nagymértékben a hőmérséklet függvénye és így évszakonként változó. A kérdés végleges megoldása csak az lehet, ha olyan rendszerű utóülepítők készülnek, melyekben a határolófalak függőlegesek, a fenékről pedig az iszap tökéletesen eltávolítható. Kívánatos lenne, ha a tervezőink ennek a kérdésnek nagyobb fontosságot tulajdonítanának, mint ez ideig. Ebben a kérdésben sajnos a saját kárunkon vagyunk kénytelenek tanulni. Az utóülepítő pangó, nem tisztítható részeire lerakódott és nem eltávollítható iszap rövid idő alatt a felszínre kerül és a tisztított vízzel távozik el. Ha újból leülepszik, akkor a visszatérő iszap minőségét lerontja, bűzös, sötét színű lesz és megint csak az elfolyó víz tisztaságát csökkenti. Ugyancsak az előző okokból kifolyólag nem célszerű az utóülepítő vízterén csöveket átvezetni, vagy más olyan szerkezeteket elhelyezni, melyekre az iszap lerakódhat. IRODALOM 1. Wuhrmann K.: Ergibnisse Grossverscuhen an hochbelasteten Belebtschlammanlagen und Tropfkörpern. Schweiz. Zeitschr. lür Hydrologie. XV. 1953. 2. Pató T.: Áttekintés nagyterhelésű élesztettiszapos szennyvíztisztítási rendszerekről. Épületgépészet. 1960. 3. 3. Pató T. és Sz. Muhits Katalin. Hazánk első felületi levegőztetéssel működő élesztettiszapos berendezésének tanulmányi vizsgálata. Hidrologiai Közlöny. 1959. 2. 4. Emde v. d. II'. Beitrag zur Reínigung hauslicher und gewerblicher AbwSsser mit dem hochbelasteten Belebungverfahren. Münchener lieitrcige zur Abwasser-Fischerei und Flussbialogie. 5. Jiand. 5. Szolnoky E.: Budakeszi község és a budapesti tiidőszanatóriumövezet szennyvíztisztító berendezése. Hidrológiai Köztöny. 1960. 1. Fragen der Abwasserklarung im Beleblsclilaniinverlahren mit Obcrflachenbelüftung T. Pató Das abfliessen.de Wasser stets guter Qualitat, das beim Belebtschlammverfahren erreicht werden kann, bedeutet selbst bei sorgfáltiger Betriebsführung einen erheblichen Energieaufwand. Es ist alsó eine zwangslaufige Forderung, die Abwasserklarung — über ein Minimum an Investitionskosten hinausgehend — mit dem kleinstmöglichen Energieaufwand für Belüftung durchzuführen. Der Luftraum ist dann am besten ausgenützt, wenn die Geschwindigkeit des darin zirkulierenden Mischwassers über 15 cm/sec. liegt. Stellen, an denen die Geschwindigkeit unter diesem Wert bleibt, sind als Totráume anzusehen, weil infolge der dort entstehenden grossen Schlammflocken die Versorgung der in die Flocken eingeschlossenen Abbauorganismen mit Sauerstoff und Nahrstoffen sehr langsam vor sich geht. Der Einbau von Leitwánden in das Belüftungsbecken kann nicht empfohlen werden, da diese erfahrungsgemáss nach den Messungen die Totráume vergrössern (Abb. 1—4j. Ein Vergleich der Messungen der Energieaufnahme von Rotorén verschiedener Art (Abb. 5.) mit der Geschwindigkeit der Sauerstoffzuführung (OC) erwies, dass sich keine grossen Unterschiede ergeben, wahrend zwischen den auf die geklárte Abwássermenge bezogenen Belüftungskosten 5—6 fache Unterschiede möglich sind (Tabelle 1.). Der Energieaufwand lásst sich auf einem Kleinstwert haltén, wenn die Sauerstoffzufuhr in das Belüftungsbecken weder mehr noch weniger ist, als die Menge, die durch die Abbauorganismen verbraucht
