Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
6. szám - Bélteky Lajos: A hazai termálvízfeltárás időszerű kérdései
480 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Bélteky L.: A hazai termális vízfeltárás és gyakorlati tapasztalatot igénylő, felelősségteljes építési ellenőri teendőket a tanácsi alkalmazásban levő, de ebben a szakmában legtöbbször járatlan építőmester vagy technikus legyen kénytelen ellátni. A 34/1960 sz. OVF-i utasítás 5. § (1) h) bekezdése értelmében gyógy- vagy melegvíz feltárás esetén az OVF hozzájárulását is meg kell szerezni, így a Főigazgatóságnak módjában lesz azokon a helyeken, ahol hasznosításra váró meddő furat is van, vízgazdálkodási szempontból megvizsgálni és eldönteni, hogy megadható-e a vízjogi engedély a kért új fúrásra, vagy pedig a meddő furat megnyitásával próbálja meg a kérelmező melegvíz szükségletét biztosítani. Befejezésül még annyit jegyeznék meg, hogy az új termálkutak létesítésével és a szénhidrogénkutató fúrások víztermelésre való kiképzésével kapcsolatos időszerű kérdések jó része a két illetékes főigazgatóság, az OVF és OFF iránymutatása és megértő gondoskodása folytán — megítélésem szerint — már is jó úton halad a megoldás felé. A kérdés-komplexumot azért tartottam szükségesnek a szakmai nyilvánosság elé tárni, hogy a vízügyi igazgatási, a tervezői, továbbá a kivitelezési vonalon dolgozó szakemberek és a beruházók is megismerjék, miért vált időszerűvé egy-egy probléma, mit kell tenni s miért, annak megoldása érdekében. Szeretném elérni, hogy ennek ismeretében a tervezett intézkedéseket ne csak azért hajtsák majd végre, mert azt a kútszabvány, ill. egyelőre az Országos Földtani Főigazgatóság előírja, hanem mert maguk is belátják, hogy azok az előírt követelmények mind a beruházók, mind a népgazdaság érdekében helyesek, hasznosak és szükségesek. IRODALOM 1. Schmidt E. 11.: Magyarország hévíz feltárási lehetőségei. (Vázlatok és tanulmányok Magyarország hidrogeológiai atlaszához című kiadás alatt álló monográfiában, MÁFI). 2. Tomor János: Az alföldi mélyfúrások eredményei a termálvíz feltárása szempontjából. (A tiszántúli hévizek hasznosítása e. ankét előadása. Kézirat.) 3. Szebellédy Lászlóné: Az elfolyó gyógyvizek elhelyezése, befogadók védelme öntözésre káros vegyi hatások ellen. (A tiszántúli hévizek hasznosítása c. ankét előadása. Kézirat.) 4. Alliquander Ödön: A meddő olaj- és szénhidrogén fúrások felhasználása víztermelésre. (A Mélységi víz c. ankét előadása. Kézirat.) 5. Bélteky Lajos: A vízellátás céljára fürt kutak építése és vizsgálata. (A Mélységi víz c. ankét előadása. Kézirat.) 6. Bélteky Lajos: A hazai termális vizet feltáró kútfúrás fejlődése és legújabb eredményei. Hidrológiai Közlöny. 1060. 4. 7. C'ziráky József: A hazai termális vizek. Hidrológiai Közlöny, 1000. 6. 8. Pávai Vajna Ferenc: Magvarország hévizei. Hidrológiai Közlöny. 1927. 28. 9. Mazalán Pál: didrológiai és műszaki vonatkozások a vízszerzésnél. Hidrológiai Közlöny. 1942. COBPEMEHHblE BOnPOCbl TEPMAJlbHblX BO^ B BEHTPMM TI. EejimeKU B nocJie«Hiie roflbi pa3Be/n<a TepMajibHbix BO« B BeHrpnn npnHjuia umpoKiin pa3Max H TEM caivibiM no«HHMaioTCH MHoromicneHHbie coBpeiweHHbie Bonpocbi, peíiiemie KOTOPMX ABJUIETCH cpoiHbiM B HHTepecax ocyIUeCTBJieHIlfl 3K0H0MIIH C BOflHblMH 3anacaMH H 3KOHOM1InecKoro «O6BIBAHII>I BO/IBI. B CBH3H C 3T11M OflHOH H3 BajKHeflIIiHX 3aflai HBJ1HCTCH TO, MToöbi nyTeM ne.MeHTanHM iiojiHOCTbro pa3flejiHTb flpyr OT flpyra BOflOHOCHbie CJIOH, BtcJnoiemibie B npoii3BOflCTBO Bblllie r0pH30HTa BOflbl H HMetOUIHe pa3Hbie Hanopbi. B nepBon MacTii cTaTbn aBTOp H3JiaraeT TexHimecKtie ii np0ii3B0flCTBeHHbie xapaKTepiicTHKH 20 TepiwajibHbix KOJiOflUeB (maÖA. 1.), npoöypeHHbix B 1960-OM ro«y rocyjiapcTBeHHOH npoMbimjieHHOCTbio no öypeHino kojiOAHeB. CyMMapHafl rjiyömia npoöypeHHbix Kojiozmes COCT3BJ1HCT 17,026.35 noroHHbix MeTpoB, a cyMMapHbift pacxofl 19,936 JI/mhh. XuMHiecicHií cocTaB stiix boa npnBOflHTCH b maÖA. 2. RIPEHMYMECTBOM HOBOÍÍ TexHOJiorun, co3flanHoií B nocjieflHne roflu, HBji5ieTCH He TOJibKO TO, MTO eft ycneiiiHO peniaioTCH yKa3aHHbie 3aflani, HO H TO, ITO B 6ojibiuiiHcTBe cjiyMaeB pa3BeflKH TepMajibHbix boa npHBejiH K nojiyqeHHio CBepxo>KHflaeivibix pacxo,noB BO^M. Ha cpuzypax 1 u 2 npiiBefleHbi KOHKpeTHbie npiiMepbi qacTO 6e3ycneuiHbix öypeHHií Ha Sojibumx rjiyőimax B npoiujiOM ii nepeiHCJiHioTCH HeKOTopue coBpeMeHHbie npoöiieMbi, KOTOpbie HYWHO peuiaTb B SY^yuieM. Bo BTOpOH MaCTH CTaTbH 3BT0p npilBOflHT OnblTbl, nojiyMeHHbie no nepeycTpoücTBy 6e3ycneiiiHO npoöypeHHWX c TOMKH 3peHn>i pa3Befltcii yrjieBO,ziopo,na CKB3>KHH fljia uejiefi nojiyHeHiiH TepMajibHbix bo^. JHajiee noapoöHO YKa3biBaeT Ha Tpy«HOCTH H npoTHBonocTaB/iíieT oömeH3BecTHoe onTHMiiCTHiecKoe o>KHAaHiie c AeficTBtiTejibHOCTbK) H C peaJIbHbIMH BO3M0>KH0CTFLMH. flyTeM noapoÖHoro n3Jio>KeHii5i HCCKOJibKiix yenemHbix (<pue. 3. U (fiomo 2) n 6e3ycneuiHbix (<pue. 4 u 5) paőoT no co3AaHino KOJioaueB aBTOp noaTBepncflaer MHCHHE, HTO nepeycTpoíícTBo CTapbix, HepaSoTaiomHx CKBa>KHH AJIH nejiefí nojiyqeHHH TepMajibHoft BO/IM npe«CTABUNET coöoft öojibiiiOH pucK, leiw co3flaHne B TOM >Ke MECTE HOBoro Kojiosua, c TOMKH 3peHiiji PE3YJIBTATIIBHOCTH, T. e. FLEŐIITA. Tai< KAN 3TOT pncK HU HHBECTATOP, HH NPOH3BOACTBCHHHK HE xoieT B3?iTb Ha ceÖH Ha .no ÖOÍITBCH Toro, MTO3TO HainHaHiie, aKTHBH3npyiomee öojibume neiiHOcra AJiH Hap0AH0r0 xo3jiíícTBa, 6y«eT 6e3ycneuiHbiM. üo aBTopy Ha«o 3a6oTHTbCH B nepBon oiepeAH oö oöecneHCHMH np0H3B0ACTBeHH0ÍÍ 0praHII3aHIi!I, a 3aTeM 0 C00TBeTCTBylomeM Kpe^HTe Ha roaoBoe KaniiTaji0BJi0>KeHiie.TAKHM 0őpa30M PHCK, BbiTeicaiomiifi H3 npupo^bi ca/viofí paöoTbi, He HaKJia/ibiBajiCH öbi Ha TpyflHO coöpaHHbie (jiopiiHTbi oTflejibHbix flepeBHeíi, a Ha Kpe/niTbi r0fl0B0r& i<aniiTa^oBJio>KeHHíi. Ilpn BbiSope co3aaBaeMbix cKBawdnr KOHEMIO 3apaHee ny>KHO BbiacHiiTb B03M0>KH0CTB HX HCn0Jlb30BaHliH. BBH^Y Toro, MTO B HacToamee Bpe.Mfl CTOHMOCTI> HenpOH3BOAHTejIbHOH CKBaWHHbl aMOpTI13HpOBaHHbiíl Ha cyMMy 0 4>opiiHT cocTaBJiíieT 3—4 KpaTHyIO BejiiimiHy CTpoiiTejibiibiJí pacxoAOB noc^e ycneiiiHOH ai<THBH3ai;Hii, B cjiywae OCYUIECTBJIEHHH OSECNEHEHIIN ROAOBORO KPEAIITA no peKOMeHflaanii — HecMOTp>i Ha PHCK — MO>KHO oöecneiHTb MHoroKparaoe B03BpameHne cyMMbi KaniiTaJlOBJIOWeHHH B BHfle aKTHB113Hp0BaHH0ÍÍ CTOHMOCTH. Aktuelle Fragen der Ersehliessung von Tliermahvassern in Ungarn L. Bélteky Die in den letzten Jahren in starkem Aufschwung befindliehe Ersehliessung von Thermalwássern in Ungarn hat eine Anzahl von aktuellen Fragen aufgeworfen,. die im Interesse einer sparsamen Bewirtschaftung der Wasservorrate und der Durehführung einer wirtsehaftlichen Wassergewinnung dringend gelöst werden müssen. Die wichtigste Massnahme in dieser Hinsiehtbesteht darin, die verschiedenen, über dem angezapften Grundwasserspiegel liegenden, unter untersehiedliehem Druck stehenden wasserführenden Schichten mittels Zementierung des Brunnenmantels gegen einander vollkommen abzudichten. Im ersten Teil der Studie veröffentlicht der Verfasser die in Tabelle 1. zusammengestellten technischen und Produktionskenngrössen von 20 Thermalbrunnen, die seitens der staatlichen Brunnenbauindustrie im Jahre 1960 mit einer gesamten Bohrtiefe von 17 026,35 lfd. m und einer gesamten Ergiebigkeit von 19 936 Liter/Min abgeteuft wurden. Die chemische Zusammensetzung des Wassers der Brunnen ist in Tabelle 2. enthalten. Die im Verlauf der letzten Jahre entwickelte neue Technologie hat nicht alléin den grossen Vorteil, einen Teil der aufgetauchten Probleme in befriedigender (Folytatás a 489. oldalon) (Fortsetzung folgt an Seite 489.)
