Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
6. szám - Erdélyi Mihály: Külső-Somogy vízföldtana I.
458 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Erdélyi M.: Külső Somogy vízföldtana: vetődésekkel való megzavartságát tételezte fel [18, p. 304—305], A pannóniai összletben, különösen pedig a homokkőben igen sok litoklázis látható. Több nyílt (5 cm-ig terjedő hézagú) litoklázist láttam homokkőben. Ezek mindig a keresztvölgyekkel párhuzamosak voltak (Tab, Ádánd). Két fúrás magmintáin több fényes csúszási lapot figyeltem meg (30, 49). A legtöbb esetben az egyöntetű kőzetanyag miatt nem állapítható meg, hogy valóban litoklázisról van szó, vagy talán vetőről. Különösen a sok gyatra, kis mélységű, beomlott feltárás az oka ennek, a homogén kőzetanyag mellett. A pleisztocén üledék csak kivételesen nem vízszintes (7. kép). A posztpannóniai vetők és litoklázisok iránya vagy a Balaton tengelyével párhuzamos, vagy arra merőleges (20. ábra). A Balaton tengelyére merőleges völgyek párhuzamosak a Bakony és a Balatonfelvidék szerkezeti irányaival. A nagy somogyi keresztvölgyekkel átellenben a Balatonfelvidéken is völgyek vannak. A Balaton tengelyével pedig a Balatonfelvidék másik fő szerkezeti iránya párhuzamos. A Balatonnal párhuzamosan több lépcsővel emelkedik ki a somogyi dombság. Az együvé tartozó lépcsők távolsága a Balatontól nem azonos. Ugyanazon „lépcső" egyes darabjainak magassága is eltérő. Ezért felismerésük és az együvé tartozó részek azonosítása nehéz. Itt sokat segít a vízrendszer tanulmányozása (1. térkép) és a Balatonra merőleges szelvények szerkesztése (11, 17, 20 és 21 szelvény). Lóczy a lépcsőkkel való levetés teljes magasságát 100 m-re becsüli [18, p. 304—305], A Balaton keletkezése előtt a Balatonfelvidékről DDK-re tartó, egymással párhuzamos folyókat az újpleisztocénig, a Hegyhát kiemelkedéséig és előterének megsüllyedéséig a Mecseknek és nyugati folytatásának északi pereme előtt levő Ny—K irányú nagyobb folyó gyűjthette össze, mely a Kaposvölgy (Dombóvárig tartó szakasza) és a mai Völgységi víz helyén lehetett. A Völgységi patak széles völgye nincs arányban mai folyójával, talán nagyobb folyó munkája alakíthatta ki. De lehet az is, hogy a legészakibb mecseki pikkely előterének megsüllyedésével keletkezett a széles Völgység. Az északi Mecsekben és környékén Wein György a posztpliocénben is tartó erős mozgások bizonyítékait tárgyalta pécsi előadásában (1956-ban). Lehetséges az is, hogy a Balatonfelvidékről érkező folyóvizek egyideig, talán még az ópleisztocénben is, a Mecsektől Ny-ra folyhattak. Egyik-másik talán a Mecseket is keresztezte. Vadász szerint a legerősebb mecseki rátolódásos mozgások a rodáni-romániai orogén szakaszban voltak [51, 334. old], A Mecseknek és nyugati folytatásának kiemelkedésével az északi hegvláb alatt kialakult völgy lett az ÉÉNY-ról érkező folyók erózió-bázisa, a mai Kapós Ny—K-i szakasza és a Völgységi víz völgye. A Völgységi víz alluviuma és a Mőcsénytől K-re levő széles, DK-re, a Duna felé folyó ér alluviuma egymáshoz igen közel van s a vízválasztó csak 35 m-re van a völgységi alluvium felett. (Folytatása következik) Megjelent a HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ Egyesületünk legújabb kiadványa a Hidrológiai Tájékoztató. Eddig az 1961. márciusi és augusztusi példánya jelent meg. A Tájékoztató az egész tagságot érdeklő rövid cikkeket, ismertetéseket és híreket tartalmaz. A Hidrológiai Tájékoztatót Egyesületünk tagjai az egyesületi tagdíj fejében, tiszteleti és jogi tagjai díjmentesen kapják. Az új kiadvány szerkesztőbizottsága örömmel fogadja az egyesülethez tartozó összes szakterületről jövő közlésre szánt anyagot. A Tájékoztató szerkesztésével az Egyesület Vitális György dr. tagtársunkat bízta meg. V. I. Tagtársaink külföldön Dr. Mosonyi Emil tagtársunk a Berlin-Charlottenburgi Műegyetemnek és dr. H. Press professzornak a meghívására 1961 június 2-án a vízépítési és vízgazdólkodási tanszék keretében ,, Auswirkungen von Flusskraftwerken auf die Schifjahrt" címen előadást tartott, majd tanulmányokat folytatott a prof. dr. Press vezetése alatt álló „institut für Wasserbau und Wasserwirtschaft" Intézetnél. Dr. Mosonyi Emil tagtársunk résztvett Drezdában a Hochschule für Verkehrswesen által „Verkehrswissenschaftliche Tage" címen rendezett nemzetközi konferencián, ahol a következő előadást tartotta : „Neue Ergebnisse- der Auswirkungen von Forschung und des Versuchswesen über die Auswirkungen von Flusskraftwerken auf die Schiffahrt".
