Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

46 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. Kovács Gy.: Megcsapoló csatornák méretezése 4. Számpélda Számpéldaként vizsgáljuk meg a tanulmány [1] első részében második példaként ismertetett szivárgó rendszerben kialakuló nyomásokat. A leszívási középpont a partéltől L = 82,90 m távolságban van, míg a csatornarézsű és a fedőréteg alsó síkja metszéspontjának távolsága a leszívási középponttól a víz felé x

s = 2,90 m, a mentett oldal felé pedig x

x = 4,10 m. A vízvezetőréteg m = 30,00 m vastag homok, szivárgási tényezője Jc = 10 4 m/sec. A töltés előterét 1,0 m vastag vízréteg borítja, míg a csatornában a térszint alá 1,70 m mélységig szívjuk le a vízszintet, így a teljes depressió H = 2,70 m. A— 1,70 m-es depressziót összevetve a 2,0 m-es fedőréteg vastagsággal megállapíthatjuk, hogy a víz a rétegben nyomás alatt szivárog. A szállított vízhozam a számítás szerint q = 76,0 l/sec •m. A számításban szereplő segédmennyiségek a következők : 2 = 0,999646 ; <r = 1,77 -104 ; ő c^ 1,0 ; Y

0 = 11,15. Határozzuk meg a nyomást először az - x = 0,2 L ; 0,4 L ; 0,6 L és a 0,8 L értékkel jellemzett pontokban. A számítás eredmeit táblázatosan közöljük. X M Y r h h TO H 0,2 L 0,552 8,19 0,761 0,239 0,65 0,4 L 1,104 6,66 0,598 0,402 1,08 0,6 L 1,656 4,83 0,433 0,567 1,53 0,8 L 2,208 3,51 0,315 . 0,685 1,85 A mentett oldal végtelenben levő pontján kialakuló legnagyobb nyomás : 2,0 = 2,70 ar ch 1,77 • 10" 11,15 = 0,205 [to] H o = ar sh 1,5 m összefüggésből számítható amelyben a most alkalmazott jelöléseken kívül szereplő érték a következő | J L — x3 = 4()>0 m A példában felvett méreteket figyelembevéve n 0,76 • 10~

4 1 10 1 ar sh 1,5 30,0 40,0 = jr 0,76 • 0,967 = 2,47. Ez az utóbbi érték azt mutatja, hogyha a mentett terület talajvízéhez viszonyítva a csatornában 21 cm-es leszívást állítunk elő, a csatorna összegyűjti a folyó felől beáramló teljes vízhozamot. Ezzel kapcsolatban vizsgáljuk meg még hogy milyen magasra emelkedne a számított vízhozam szivárgása esetében a talajvíz felszíne, ha megcsapoló csatorna nem létesülne, hanem vízszintes potenciálvonal alakulna ki és a víz ezen a szinten szabadon elfolyhatna. Ebben azesetben a depresszió értéke a nq 1 A számítás tehát azt mutatja, hogy a csatornában az így számított szinthez viszonyítva mintegy 23 cm-es depressziót kell tartanunk, hogy a vizet összegyűjthessük. A két érték közel azonos volta (21 cm és 23 cm) azt igazolja, hogy helyes volt tanulmányunk első részének harmadik példája során az az állításunk, hogy ha a megcsapoló rendszerrel összegyűjtendő vízhozamot a megengedett talajvízszinthez szabadon hozzászivárgó mennyiségként határozzuk meg, az így méretezett megcsapoló rendszer megakadályozza a talajfelszínnek a megengedett szint fölé való emelkedését. A számpéldában meghatározott értékek szemléltetésére a 4. ábrán bemutatjuk a számított nyomásvonalat. Az ábrán 1 : 10-es torzítást alkalmaztunk, azaz függőlegesen tízszeres méretarányt választottunk. 5. Összefoglalás Tanulmányunkban igazoltuk, hogy azt a transzformációs eljárást, amelyet a csatorna vízgyűjtőképességének meghatározásával kapcsolatosan levezettünk, alkalmazhatjuk a szivárgási tér tetszőleges pontjában kialakuló nyomás számítására is. A levezetett egyenletekkel a gyakorlati követelményeknek megfelelő pontossággal gyorsan számíthatjuk azokat a jellemzőket, amelyek a felszíni vízterek mentén húzódó védelmi vonalak, gátak tervezéséhez szükségesek. így a (3) egyenlet a fedőréteg alsó síkjában ható nyomás eloszlásának a számítására szolgál a partéi és a megcsapoló csatorna közötti szakaszon. Az (5) egyenlettel a mentettoldali talajvízfelszín legmagasabb pontjának abszolút magasságát határozhatjuk meg, ha a víztartóréteget csak a felszíni víztér- felől meginduló szivárgás táplálja, megcsapolója pedig csak a tervezett csatorna. Felhívjuk a tanulmányban a figyelmet arra is, hogj^ a talajvíz felszínének kialakulásában a felszíni víztértől távolodva a hidraulikailag leírható folyamatok mellett a hidrológiai folyamatok hatása is erősen érvényesül, s a tervezésben ezt is figyelembe kell vennünk. Ezért a mentett oldalon a most bemutatott hidraulikai eljárással számított talajvízszintek csak szélsőséges maximumoknak tekinthetők. ill. A javasolt számítási módszer ellenőrzése Bár a fizikai jelenség megfogalmazása és kifejtése exakt matematikai módszerekkel történt, így az alkalmazott áramlási és határfeltételek teljesedése esetében a közölt eredmények helyessége elméletileg nem vitatható, szükségesnek tartottuk, hogy azok gyakorlati megbízhatóságát