Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Török Piroska: Vízvezetékek biológiai vizsgálata

428 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. Török P.: Vízvezetékek biológiai vizsgálata. is párhuzamosan növekednek a szervezetszámmal. 100-on felüli kifogás alá eső baktériumszám 1 vízműben volt, itt a coliszám is emelkedett. Felszíni vízzel ellátott vízművek A felszíni vízzel ellátott vízművek közül 4 vízmű vizsgálati eredményét ismertetem. A vízművek közt 1 kis folyó, 1 folyam és két tó vizével ellátott vízmű van. Ezek helyszíni vizsgálata alkalmával kiderült, hogy a felszíni víz tisztítása a 4 vízműnél majdnem azonos volt. Az alumíniumszulfáttal derített, ülepített, gyorsszűrőn szűrt vizet a végső fázisban klórozták. A tóvízű vízvezetékek esetén klórozás előtt, a folyóvíz esetén klórozás után permeteztették a vizet. A folyó és folyami vízmű a vizsgálat idején mindig jól működött, a tóvízművek nem minden esetben voltak megfelelően kezeltek. A biológiai vizsgálathoz a tisztítási fokozatokból nagyobb mennyiségű víz szűrése után a seston mennyiségét határoztam meg, majd annak qualitativ vizsgálatát végeztem el. 1 liter vízből pedig quantitativ vizsgálattal a szervezetek számát és azoknak az egyes tisztítási fokozatokban a csökkenését határoztam meg. A biológiai és bakteriológiai vizsgálatok eredményét a 2. táblázatban tüntettem fel. 2. táblázat Felszíni vízzel ellátott vízrezetékek biológiai és bakteriológiai vizsgálatának eredménye Vízvezeték Víznyerés folyó II folyam III tó Élettelen anyag. 21 18 20 20 23 g Növényi szervezet .... 32 48 64 63 84 Állati szervezet . 46 33 34 34 73 N Összes szervezet 78 81 98 97 157 0Q Ebből "-» oligosaprob . . 0 0 3 3 3 ^-mesosaprob . 13 19 19 19 28 fe a-mesosaprob . 6 2 1 1 6 polysaprob .. . 11 2 0 0 11 o A seston menyN+5 fi nyiségében . . 99,0 99,6 98,8 95,0 95,0 «lO Cí cj NO 99,5 99,88 99,8 97,5 99,88 >>o . A szervezet>>o . számban 99,8 99,0 98,3 98,1 98,1 8 ® 99,96 99,4 99,7 99,73 99,96 50 VU vüsi) fl Baktérium99,96 99,4 99,7 számban 99,9 99,98 99,0 99,0 99,0 99,98 100,0 100,0 100,0 100,0 N O Coliszámban . . . 100,0 100,0 100,0 0,0 0,0 M í> o •< 100,0 100,0 IV tó A felszíni vízzel ellátott vízvezetékekből 23 féle élettelen anyag, 84 féle növényi és 73 féle állati szervezet került elő. Tehát az előbbi két vízvezetéki típussal szemben a három felszíni vizet felhasználó vízműben a növényi lények száma több. Ez nem vonatkozik a kis folyóvízzel ellátott vízműre, mert a folyó és az általa táplált vízműben több fajú és számú poly- és oc-mesosaprob jellegű állati szervezet mellett (mint Colpidium colpoda, Glaucoma scintillans, Vorticella convallaria, Rotifer actinurus és Rotifer vulgáris) a többi vízműhöz viszonyítva kevesebb fajú és számú növényi szervezet fordult elő. Ezek nagyrésze is poly- és a-mesosaprob jellegű (mint Sphaerotilus dichotomus és S. natans) és kevesebb számú mesosaprob diatoma. Mindezek rámutattak az eredeti nyers folyóvíz nagyobbfokú szennyezettségére. A folyami vízzel és a két tó vízzel ellátott vízműben a növényi szervezetek vannak túlsúlyban. Ezek /?-mesosaprob jellegűek, tehát a víz ellátásra szolgáló felszíni víz kisebb fokú szennyezettségét jelezték. A szervezetek száma legkisebb a kis folyó és az általa ellátott vízmű vízében, legtöbb a tó és az általa ellátott vízművekben. Az egyes tisztítási fázisokban a szervezetek száma jelentősen csökkent.. A táblázat alsó részében a nyers víz és a fogyasztásra kerülő víz sestonjának, a szervezetek számának, valamint a bakteriumszám- és coliszám csökkenését tüntettem fel. A vízművekben talált szervezetek legnagyobb részben elpusztult állapotban voltak, ami a klórozás következménye. A bakteriológiai vizsgálatok eredménye a baktérium- és coliszám a biológiai vizsgálatok eredményével párhuzamosan jelezték, hogy a folyó és a folyami vízműnél a víz mindig megfelelelően kezelt volt. A nyers víz és a fogyasztásra kerülő víz baktóriumszáma közötti csökkenés 99,8—100%. A tó vízművek nem voltak minden esetben megfelelően kezeltek, az egyik vízműnél előfordult, hogy csak a baktériumszám csökkent, coliszám ugyanannyi volt, mint a nyers vízben. A bakteriophag vizsgálatok kiderítették, hogy a folyó és folyam vizében polyvalens phagok előfordultak, a fogyasztásra kerülő vízben vagy nem fordultak elő bakteriophagok, vagy csak a colitörzsön lysist okozó polyvalens phagok voltak kimutathatók. A phagok polyvalentiájának csökkenése a szennyeződés csökkenésével párhuzamos. A tóban és a tó vízzel ellátott vízművek vizében bakteriophagot nem találtam. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a felszíni vízzel ellátott vízművek fogyasztásra kerülő vizébe mechanikai tisztítás után még elég sok szervezet került. Tehát gondos klórozásra feltétlen szükség van, mert ahogy ezek a szervezetek bekerülnek a hálózat vizébe, a sokkal kisebb méretű kórokozó baktériumok is bejuthatnak és a vízművet megfertőzhetik. Végezetül a budapesti vízmű vizsgálatával is szeretnék foglalkozni. A fővárosi vízmű a Duna jobb és bal partján valamint a szentendrei és palotai szigetek pleisztocénkorú kavicsrétegbe süllyesztett aknás-, cső-, csápos-, kutakból és galériából nyeri a vizet. A víz úgynevezett Dunatalajvíz, mely részben a szárazföld felől a Duna felé folyó karsztvízből, részben a Duna folyamágya alatt a Duna természetesen szűrt talajvizéből tevődik össze. A vízműtelepek északon Szigetmonostorig, délen Szigetszentmiklósig terjednek. A vizsgálatok évek óta kiterjedtek az egyes telepek gépházi csapjainak, a főnyomócsöveknek és a hálózati víznek vizsgálatára, s ezeknek eredményeit több közleményben ismertettem [37, 38, 39, 40]. Röviden összefoglalva : a budapesti vezetéki vízben, a termelőtelepi kutak vizében az 50-es évek végéig 24 faj növényi, 99 faj állati szer-