Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Török Piroska: Vízvezetékek biológiai vizsgálata

426 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. Török P.: Vízvezetékek biológiai vizsgálata. 1. táblázat folytatása Vízvezetékek I II III IV V VI VII VIII IX X A víz eredete Dolomit — mészkő Glauconit homok Andesit breccia BAKTERIOLÓGIAI VIZSGÁLAT Baktériumszám a ml vízben [20 C°] Vízműrészek vizében 2—900 14— 220 4—60 3—30 18—65 35— 600 11—60 10— 55 14— 3500 7 Vízvezetéki vízben 5—56 18—70 52— 210 4—5 18—45 140— 240 2—4 17— 28 30— 47 20— 25 Coliszám 100 ml vízben Vízmtírészek vizében 0—5,0 0—8,9 0— 15,0 0 0— 40,0 2,2— 15,0 0 0— 0,43 0— 15,0 0 Vezetéki vízben 0—5,0 2,2— 5,0 2,2— 15,0 0 0— 40,0 2,2— 40 0— 2,2 0— 0,43 0— 5,0 0 Jelmagyarázat : 4- = kevesebb mint 10 os = oligosaprob O = több mint 10 a ms = a-mesosaprob • = több mint 100 1 m

3 vízben ft ms = 0-mesosaprob ps = polysabrob. mára utalt vas-manganhydroxyd, valamint a vízvezetékekben talált 4 féle vasbaktérium : Crenothrix polyspóra, Leptothrix ochracea, Leptothrix trichogenes és Gallionella ferruginea. Mész tartalmat jeleztek CaC0

3 kristályok, valamint Lyngbya Martensiana v. calcarea az V. számú vízműben. A vizsgált vízművek egyik vagy másik részében mindig előfordult egy- vagy többféle vasbaktérium. Vastartalmat jeleztek egyes házas amoebák is, mint az Arcella vulgáris, Centropyxis aculeata, melyek a legtöbb vízvezetékben szórványosan, egyesekben gyakrabban találhatók. Mind az élettelen anyagok, mind az élő szervezetek között a víz különböző fokú szennyezettségére és a vízmű karbantartásának meg nem felelő voltára jellemző alkatrészeket találtam. Az élettelen anyagok közül a II. számú vízműben előforduló szalmarészecskék szennyezésre, a III. számú vízvezeték medencéjének falán megtapadt nagyobb számú lepkepikkely, a VI-os vízmű forrásaknájában talált cserebogár az V. számú vízműben talált Pholsomiák a nem megfelelő fedést jelezték. A IV. számú vízmű alsó medencéjének hiányosságát a vízben talált Microthamnium árulta el, mely a forrásaknából hiányzott. A vizsgált vízműveket ellátó források legnagyobb része karszt-forrás, mészkő-dolomit kőzetből ered, melyben repedések, hasadások, üregek gyakoriak és ezeken át a felszínről élettelen anyagok és élőszervezetek kerülhetnek a vízműbe. A VIII. számú vízmű igen jól kezelt, rendbentartott vízmű, a vizében előforduló lepkepikkelyek, madártoll részek, Meridion circulare, Melosira varians és más diatomák az I. számú vízmű egyik forrásában talált Ulothrix zöldmoszat, a VII. számú vízmű medencéjében élő Phoxinus laevis nevű hal (fürge cselle) azt bizonyítja, hogy a kőzetrepedéseken át a felszínről szervezetek és a vízműre idegen anyagok kerülhetnek a vezetéki vízbe. A halakat a vízmű medencéjének tisztításakor mindig eltávolítják és ismételten csak bekerülnek, tehát a bevándorlás folyamatos. Ilyen szervezeteket a glaukonitos homok és andesitbreccia kőzetből fakadó források vizében nem találtam. A karsztforrásokkal ellátott vízművekben előfordult — fentebb említett — alkatrészek tehát arra figyelmeztetnek, hogy a karsztforrásokkal szemben rendkívül elővigyázatosaknak kell lennünk, mert ahogy ezek a szervezetek, melyek közül egyik vagy másik már nem is mikroszkópos, bekerülnek, egyéb szennyezés, esetleg kórokozó is bejuthat a vízműbe. Az előforduló mikroszervezetek között vannak valódi talajvízlakó szervezetek, mint a III. számú vízműben élő Cyclops languidoides s. sp. clandestinus a VI. és IX. számú vízvezetékekben előfordult Nitocrella ómega, a IX. számú vízvezetékben a Parastenocaris pannonicus és Bathynella Chappuisi, a X. számú vízműben a Limnocamptus luenensis. A vízművekben talált többi szervezet felszíni vízben is előforduló lény, oekologiai jellegüket nézve 10 növényi és 15 olyan állati lény fordult elő, mely a Kolkwitz—Marsson [20] rendszerét revideált Liebmann [23] féle rendszerbe osztható, be. A növények között 3 oligo-, 5 /?-meso-, 2amesosaprob lény van. Nagyrészük [7] Diatoma, 1 zöld alga és 2 kék alga. A zooplankton saprobionta tagjai között 1 oligo-, 8 /?-meso-, 3 a-mesopolysaprob és 1 polysaprob lény fordult elő. A saprobiumok nagyrésze [13] egysejtű Flagellata, házas és csupasz amoeba, meg Ciliata. A többsejtűek között mindössze 2 kerekesféreg karakterisztikus szennyezettséget jelző szervezet. Liebmann legnagyobb fontosságot a saprobionta rendszerében a protophytonoknak, köztük a diatomáknak és protozoonoknak tulajdonít. A magasabbrendű állati szervezetek legnagyobb része pantosaprob. Ezek a pantosaprob lények, ha