Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Kozák István: A hazai szén- és ércbányák házi szennyvizének tisztítása

412 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. Kozák I.: Szén- és ércbányák házi szennyvize títjuk. E vizek mennyisége, illetőleg a műtárgyak mérete is a lehető legcsekélyebb. Ez az elrendezés — az épületgépészeti csatornakivezetések szét­választása alapján — mindig megoldható. 2. Szennyvíztisztítás csekély hozamú befogadó vagy száraz árok esetén (1. táblázat) A) Fürdő nélküli kisüzemek Összes létszámunk 10—120 fő, zuhanyozási lehetőség nincs. Külszíni (fatér, üzemi étkezde, meddőhányó, energiaközpont stb.), sőt jelentős százalékban szellemi dolgozókat foglalkoztat. A leg­kisebb üzemeknél még a szennyvíz recipiensig való elvezetése is drága, s ha lehetséges, csak rothasztó és szikkasztó medencét építünk. Mint­hogy a legnagyobb szennyvízmennyiség e kate­góriában 1—2 m 3 naponta, csúcsidőben pedig 3—4 l/sec, sokszor az elárasztott kavicsszűrős oldómedence is elegendően tisztít. Biológiai szenny­víztisztítást oly üzemeknél terveztünk, amelyek vízmennyisége a felső határértékhez áll közelebb, s a tisztított szennyvíz lakótelepen nyílt árok­ban folyik át. A biológiai szennyvíztisztítást vagy Országos Típustervek szerinti vagy kombi­nált (összeépített) ülepítő — biológiai csepeg­tető — fertőtlenítő műtárggyal oldottuk meg. B) Közép- és nagyüzemek fürdővel Az esetek nagy részében a fürdő és a fekáliás vizet együttesen, néhány esetben különválasz­tottan kezelik. Egyesített kezelés esetén három­féle eljárást alkalmaztunk : elárasztott kavics­szűrős oldómedencés, illetve kis- vagy nagyterhe­Felülnézet lartL Tf­Vasbeton fediap A metszet lésű biológiai csepegtetőtestes rendszert. A kis­terhelésű rendszerben MNOT tervekkel, kombinált műtárgyakkal (4. ábra) vagy csúcskiegyenlítés­sel tisztítanak. A szennyvíz csúcskiegyenlítése két különböző módon oldható meg: vagy együtt érkezik mindenféle szennyvíz a kétszintes üle­pítőbe (5. ábra) s ott egyenlítik ki a csúcsterhe­lést, vagy csak a fürdővizet oszlatják el külön medencében amelyből a víz a kétszintesbe távo­zik el. Az utóbbi megoldás gazdaságtalanabb és nehézkesebb a kétszintes ülepítőben való csúcskiegyenlítésnél. Nagyterhelésű rend­szert azért nem készítettünk, mert ez valamennyi megoldásnál gazdaságtalanabb, különösen az üzem­költséget illetően, a csúcshozamból következő nagy recirkulációs arány miatt. Külön említést érdemel a kombinált mű­tárgyaknak az az újabb fajtája (Schmitz Ervin terve), melybe a tisztítás utáni átemelő szivaty­tyút is beépítik (6. ábra). A különválasztott kezelésű szennyvíztisz­títás is csak ritkán létjogosult. Gazdaságosságban csak különleges körülmények között veszi fel a versenyt a kisterhelésű rendszerrel (pl. olyan­kor, amikor a fekáliás vizet el kell szikkasztani, a fürdővíz viszont tisztítottan kiengedhető, vagy pl. ha különválasztás esetén csak a fekáliás vizet kell átemelni, a fürdővizet nem stb.). Ez a rend­szer az elárasztott kavicsszűrős oldómedencés tisztításnál is olcsóbb lehet, mivel ez esetben az oldómedencét csak a fekáliás szennyvíz és nem a fekáliással együttes fürdővíz 10 napi mennyisé­gére kell méretezni. A fürdővizet kavicsszűrőn, a fekáliás vizet oldómedencében vagy biológiai­lag tisztítják. A biológiai tisztítást MNOT terv alapján vagy kombinált műtárggyal oldjuk meg. B -C metszet tszap­elfolyas Szennyvíz­befolyás - - - • " • ^ D metszet Jj Tisztított víz 4. ábra. Kombinált szennyvíztisztító kisberendezés 0ue. 4. Heöojibtuoe KOMőumipoeaHHoe oöopydoeamie no oHUcmice cmoHHbix eod. Abb. 4. Kombinierte Kleinkláranlage

Next

/
Oldalképek
Tartalom