Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Kovács György: A felszíni vizek mentén húzódó megcsapoló csatorna méretezése

40 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. öllős G.—Vágás I.: Rizstelepek alakja és mérete ságához (M) képest elég nagy 8 szélességű rizstáblát, hasonlót a 8. ábrán láthatóhoz. Az elszivárgás mértékét a két oldalon távozó vízmennyiség, tehát az adott hidraulikus gradienssel a talajréteg által biztosított oldalirányú vízvezetőképesség mértéke szabja meg. A rizstábláról beszivárgó és oldalirányban elszivárgó vízmozgás hidraulikai folyamatának megítéléséhez a 16. ábrán levő viszonyokat kell figyelembe venni. Mennyi víz szivároghat be egyáltalán a rizstábláról ? Annyi, amennyi a tábla szélétől nem messze levő, közel már függőleges potenciálfelületen (pl. a 3b ábrán a 80%-os potenciálfelület) az adott — közelítőleg már állandónak tekinthető — hidraulikus gradiens mellett át tud jutni. Honnan származik az ezen a potenciálfelületen átjutó vízmennyiség ? A 16. ábra alapján nyilvánvalóan a rizstábláról mint állandó és legnagyobb potenciálértékű felületről beszivárgó víz mennyiségének eloszlását a legkisebb ellenállás elvének szem előtt tartásával lehet meghatározni. A legtöbb víz az (1) jelű áramvonal környezetében lép be a tábláról. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez a térrész van vízszállító kapacitása szempontjából legteljesebb mértékben kihasználva. A tábla szélétől befelé haladva, az áramkép értelmezéséből (3b ábra) is következik, hogy az adott duzzasztott szivárgási állapot mellett a belépési gradiens egyre kisebbé válik. Természetszerűleg következik tehát, hogy ha a sávszélesség állandóan nő, elérkezünk egy olyan határhelyzethez, amelynél a rizstábla közepéről a (2) jelű áramvonal helyett már egy kisebb ellenállással rendelkező (3) jelű szélső áramvonal kiindulópontján (A pont) túl gyakorlatilag beszivárgásmentes tartomány lép fel. A sávalakú rizstábla A és a szélén levő B pontja közötti távolság eddigi laboratóriumi kísérleteink alapján valószínűleg az egyenletből már megfelelő pontossággal számítható [2, 4], Megemlítjük azonban, hogy a (8) egyenlet csak duzzasztott és szimmetrikus szivárgási rendszer esetében tekinthető érvényesnek. A (8) egyenletre vonatkozó beszivárgási viszonyok a következő esetekben változnak meg : 1. A rizstelep két oldalán az elszivárgási feltételek egymástól eltérőek. 2. 2 rizstábla kerül egymás mellé. 3. Az alsó talajrétegek áteresztőképessége a felső rétegénél nagyobbá válik. 4. Általában, ha a talaj inhomogén szerkezetű. 5. Már az eredeti talaj vízfelszín is valamilyen irányba esik. 6. A rizstábla felszíne nem vízszintes. 7. Széles folyók medrének áteresztőképességét a hordaléklerakódás megváltoztatja. Ilyenkor -— legyen a hordaléklerakódás módja akár szabályos vagy szabálytalan — egyébként azonos oldalirányú elszivárgási állapot mellett, a beszivárgásmentes tartomány a parttól befelé tolódik el. Az előző 1—7. pontban felsorolt feltételek is határozottan bizonyítják, hogy a beszivárgásmentes tartomány kialakulási feltételeinek, méreteinek a különböző esetekben történő szabatos meghatározása céljából még további kiterjedt kutatásokat kell végezni. Összefoglalás Az egymással párhuzamosan végzett kismintakísérleti, természeti és elméleti vizsgálatok eredményei alapján az alábbi végkövetkeztetéseket tehetjük : 1. A rizstelepekről történő vízbeszivárgás mértéke és hely szerinti eloszlása nemcsak a talaj minőségétől és az árasztási viszonyoktól függ, hanem a rizstábla alakjától, kiterjedésétől, továbbá a vízáteresztő talajréteg mélységétől. 2. A köralakot legjobban megközelítő rizstábláknál — tehát ott, ahol a felületegységre a legkevesebb táblakerület jut —, valamint a vízáteresztő talajréteg vastagságához képest széles rizstábláknál lényegesen kisebb lehet a tábla felületegységére vonatkozó elszivárogtató képességének mértéke, mint a sávalakú, vagy a kis kiterjedésű táblaegységeknél. 3. A rizstáblákról beszivárgó víz áramlása során olyan áramlási határfeltételeket hozhat létre, amelyek a tábla közepén gyakorlatilag beszivárgásmentes tartomány kialakulásához vezetnek. Általában akkor számíthatunk a beszivárgásmentes tartomány kialakulására, ha a rizstábla fél szélessége nagyobb, mint a vízáteresztő talajréteg vastagságának hétszerese. 4. Olyan rizstábláknál, ahol nem jön létre beszivárgásmentes tartomány, tapasztalható, hogy a tábla szélein több, a közepén pedig kevesebb víz szivárog be. 5. Nagyobb rizstelepek létesítése esetén az egyes táblákról elszivárgó vízáramlások belső és külső határfeltételeinek felderítése és ismerete lényeges tervezési feladat lehet. * * * Befejezésül megemlítjük, hogy a különböző méretarányú kismintákon folytatott laboratóriumi kísérletek elvégzése az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékén (Tanszékvezető : dr. Németh Endre, egy. tanár) történt. A természetbeni kísérletek a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (igazgató : Stelczer Károly) öntözőcsatorna-szivárgásmérési helyszíni vizsgálatai során kerültek elvégzésre. A kísérleti munkák elvégzésében való közreműködésükért köszönetünket fejezzük ki Szolnoky Csaba, Deli Matild laboratóriumi mérnöknek, Benedek István, Hunyady Géza laboránsnak és Langmár Dezső mechanikusnak. A természetbeni kísérletek végrehajtásában nyújtott segítségéért köszönet illeti Mihályfalvy Istvánt a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársát. A helyszíni mérési munkák vezetője Pápay Rozália technikus, főműhelyvezető ; főkivitelezője pedig Gyurgyik Gyula építészmérnökhallgató volt.