Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
5. szám - Cziráky József–Schiefner Kálmán: A Balaton-környéki szénsavas források
390 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. Cziráky J.—Schiefner K.: Balaton környéki szénsavas források: az alacsony pH értékben (6,14) is megnyilvánul. A „Mohai Ágnes" természetes szénsavas gyógyvíz forgalombahozatalát és szénsavvaltelítését a 285/1933. XIII. B. M. számú engedély alapján történik. A mohai savanyúvizek védelmére 1888ban Szontagh Tamás [10] készített javaslatot, mely 33 935—1890. F. M. számú határozattal jogerős lett. A Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság 2663/1958. számú határozatával a Magyar Állami Földtani Intézet és az Országos Balneológiai Kutató Intézet szakvéleménye alapján újabb védőterületet állapított meg az „Ágnes-forrás" részére és a kút üzemeltetését 5365/1959. számú okiratban engedélyezte. Lovas. A savanyú-forrás a 71. számú műútból Lovas község felé kiágazó út baloldalán, zsombékos mélyedésben permi vörös homokkőből fakad. A savanyú-forrás helyét Lóczy Lajos [12] így jelöli meg : a falu alatt, közel a malomhoz található. 1954-ben a forrást újra foglalták és elvezető árkot készítettek a túlfolyó savanyúvíznek. A forrásfoglalás 1,0 m átmérőjű beton gyűrűkből készült, felül zárt betonfedővel. A térszín magasságában 40 mm átmérőjű túlfolyó-csövet helyeztek el. Itt mértük a vízhozamot a kémiai vizsgálatok napján köbözéssel : 7,5 l/perc, vízhőfok 13,5 C° (levegő : 14 C°). A forrásakna 3,5 m mély. A vízmagasság az aknában a vizsgálatkor 3,2 m volt. A korábbi vízmérési eredmények az irodalomban [3, 5, 6] megtalálhatók. A víz szabad szénsavtartalma : 1953. márc. 27. Bányai Barna OBKI 556,6 mg/l 1959. ápr. 22. Schiefner Kálmán OKI 645,12 mg/l Az utóbbi vizsgálat eredményeként a savanyúvíz sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem volt kifogásolható, ezért ivóvízül elfogadható. A víznek ásvány-gyógyvíz jellege nincs. Erősen agresszív, amit az alacsony pH érték (6,22) is jelez. Kissé magas vastartalma a víz felhasználását megnehezíti. Csopak. A szénsavas gyógyforrás Csopak községtől délre, a Sóstó domb melletti lapályos területen, a Balaton partjától mintegy 300 m-re fakad. A tengerszint feletti magassága 117 m. Csopak és a Balaton környékének földtani felépítésével e tanulmányban nem foglalkozunk, mert arról irodalmi hivatkozásokban gazdag összefoglaló munka [11] jelent meg. Id. Lóczy Lajos [12] megemlíti, hogy a savanyúforrás vizét a múlt század 90-es éveinek elején „Hableány forrás" néven hozták forgalomba. A később elhanyagolt gyógyforrást az 1930-as években újra foglalták és fából készített tornyos töltőüzemet építettek. A gyógyforrás vizét a 211.215/1933. XV. B. M. számú engedély alapján a „Csopaki Szent József forrás gyógyvize" néven árusították. A második világháború alatt megrongálódott töltőüzem helyébe 1952-ben a Gyógyvíztermelő és Értékesítő vállalat korszerű, téglából készült töltőállomást épített és a szénsavas gyógyvizet „Csopaki természetes szénsavas gyógyvíz" néven palackozta. A gyógyforrás védőterületi javaslata újra készült [13], minthogy a régi elveszett. A javaslathoz a Magyar Állami Földtani Intézet is — bizonyos kiegészítésekkel — hozzájárult és Székesfehérvéri Vízügyi Igazgatóság a 3303/1957. számú engedélyokirattal a Csopak község határában levő ásványvíz-forrás részére védőterületet állapított meg. A gyógyvizet 1957 óta a Csopak Községi Tanács „Csopaki ásványvíz" néven hozza forgalomba. A forrás foglalást a 2. ábra szemlélteti. A forrásaknából a savanyúvizet régebben kézierővel, jelenleg pedig motorral hajtott mélyhengerszivattyúval emelik fel. A vízszint a forrásaknában csak egy bizonyos szintig szabad lesüllyeszteni, mert különben a gyógyvíz megzavarosodik és nem palackozható. Ez a szint a csapadék-viszonyoktól függően változik. Vízmagasság az aknában 7—8 m. A szénsavas víz hőmérséklete 10—15 C°, a naponta kitermelhető gyógyvíz mennyisége 0,5—0,7 m 3. A kút vize az 1952. évi búváros forrástisztítás kőzetmintái szerint permi vörös-homokkőből fakadó, részben csapadékvízből, részben pedig karsztvízből származó talajvíz, melyhez a szénsavgáz a föld mélyéből repedéseken jut és a vízben nagyrészt elnyelődik. A savanyúforrás vízmérési eredményeit az OBKI-jelentésekben [4—7] megtaláljuk. A szénsavas gyógyvíz részletes vegyelemzésének számszerű adatait a 3. táblázat mutatja. Megállapítható, hogy a csopaki palackozó üzem gyógyvizének sem kémiai alkata, sem pedig a szabad szénsavtartalma nem változott lényegesen 1917—1959. évek között. Az 1959. ápr. 22-i vizsgálat szerint a kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, szulfátos, szénsavas ásványvíz a vizsgálatkor sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem volt kifogásolható. A víz vastartalma kissé magas, mely felhasználását megnehezíti. A víz erősen agresszív. pH értéke 5,73. A szén2. ábra. A csopaki szénsavas gyógyvizes kút metszete Abb. 2. Schnitt durch den kohlensáureháltigen Heilbrunnen bei Csopak Fig. 2. Section through the carbonaceous medicinát well at Csopak
