Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
5. szám - Ivicsics Lajos: Gondolatok a hidromechanikai kismintavizsgálatok elméletével kapcsolatban
374 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. Ivicsics L.: Hidromechanikai kismintavizsgálatok gések helyességére vonatkozólag is. A méréseket laboratóriumban a Felsőduna egy 10 km hosszúságú szakaszának több különböző méretarányú kismintáján vízzel és levegővel, különböző sűrűségű (anyagú), alakú, szemcseméretű és szemcseösszetételű hordalékkal, több különböző sebesség érvényesülése esetén végeztük. A különböző méretarányú kismintákat nemcsak a természetbeli Duna-szakasz, hanem kölcsönösen egymás kismintáinak, illetőleg nagyméretű megfelelőinek is tekintettük. A mérési eredmények a H a invariánsnak a rokonjelenségek körén belüli alkalmazhatóságát, illetőleg a különböző méretekben lejátszódó hordalékmozgási (medermélyülési, mederfeltöltődési) folyamatok egymásnak megfelelő jellemző mennyiségei közötti összefüggést kifejező, a H G invariánsból levezethető ún. átszámítási tényezők helyességét bizonyították [7], [8]. Az eddigiekből hiba lenne arra a következtetésre jutni, hogy a kismintavizsgálatok elméletével kapcsolatosan további módszertani vizsgálatokat nem kell végezni. A fentiekben kifejtett gondolatok remélhetőleg előbbre viszik a kismintavizsgálatokkal kapcsolatos elméleti kérdések megoldását, azonban az elméletnek még számos tisztázatlan részletére kell fényt deríteni. A további módszertani kutatások céljait az alábbiakban vázolhatjuk : 1. Meg kell határozni a rokon jelenségek egyes köreinek határait. Meg kell határozni a jellemző mennyiségeknek, vagy a belőlük alkotott invariánsoknak azokat a határértékeit, amelyek a rokon jelenségek egyes köreinek határait jellemzik. 2. Újabb analóg jelenségeket kell felkutatni. Vizsgálatokat kell végezni abból a célból, hogy a kismintavizsgálatokhoz szükséges, ma még sok esetben nagy mennyiségű munkaerőt, aránylag nagy költséget, viszonylag hosszú időtartamot az analóg jelenségek alkalmazásával járó lehetőségek fokozottabb mértékű kihasználásával minél inkább csökkentsük. 3. Tovább kell fejleszteni a kismintavizsgálatoknál alkalmazott mérőberendezéseket, mérési módszereket, mérőműszereket. Sok esetben a mérőműszerek, berendezések műszaki jellemzői nagymértékben befolyásolják a létesítendő kisminták méreteit, bizonyos esetekben korlátozzák a kismintavizsgálati módszerek alkalmazásának lehetőségeit, ezért a hidromechanikai feladatok megoldásával foglalkozó laboratóriumok, intézetek műszereinek, felszereléseinek, továbbfejlesztése nagyon fontos. IRODALOM 1. Szily J. : A vízépítési laboratórium ós a modell kísórletezós. Budapest, 1939. 2. Weber, M. : Ahnlichkeitsmechanik oder Theorie der Modelle. „Hütte" 25. Aufl. Band 1. Berlin, 1925. 3.. Németh E. : Invariáns számok szerepe a kismintakísérleteknél. Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. Budapest, 1953. 3—4. 4. Langhaar, H. L. : Dimensional Analysis and Theóry of Models. New York, London, 1951. 5. Szily J. : A vízépítési modellkísérletezés, Budapest, 1942. 6. Ivicsics L. : Az invariáns számok és meghatározásuk módjai. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1953. 9—10. 7. Ivicsics L. : Problems relating to bed load movement in different scales. Hidraulikai Konferencia, Budapest, 1960. 8. Ivicsics L. : A hordalékmozgás kezdetének jellemzése invariáns mennyisógesoporttal, görgetett hordalék esetén. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1959. 6. PA3MBLIIULEHHFL NO TEOPHH MJIPOMEXAHHMECKHX MOFLEJLHPOBAHHFÍ Hp. JI. Hemrn KaHfl. TexH. HayK npHMeHCHne Teopmi rHflpoMexaHHHecKHx MoaejmpoBaHHii nacTO 3aTpyflHHeTCH. MacTO COBCCM Hejib3H npiiMeHHTb 3Ty TeopeMy, Hanpmviep, Kor^a OflHOBpeMeHHO Hy>KH0 yflOBJieTBOpHTb npOTHBOnOJIOWCHblM TpeöoBaHIlHM, npefl-bJIBJIHeMblM OflHHM, HJIH HeCKOJlbKHMH 3aK0HaMH MOAemipoBaHHH. H3YMAN 3ATPY;IHEHHH no NPHMEHEMNO 33KOHOB MOAEJINPOBAHHIÍ MOHCHO CKA3ATB, MTO npommonojioMcHocmu Hejib3n ycmpamimb nymeM coxpaHeHua, uau donoAHenun 0CH.06H.bix n0A0MceHUü meopuu. H3 3Toro cjieAyeT, MTO Henejrec006pa3H0 npn.vieHHTb OCHOBHUC noHHTHH MexaHHMecKoro nOfloöHH (noHHTiin reoMeTpiiMecKoro, KHHeMaTimecKoro, flHHaMHMecicoro nofloönn), aajiee, MTO Heuejiec006pa3H0 pa3aejniTb HBJICHHH Ha MexaHiiMecKit nofloöHbie H HenofloöHbie HBJICHHH, H MTO ne cnocoöcTByeT pa3pemeHii>IM 3a/iaHHH, ecjiH B rpynrie rnflpoMexaHiiMecKHx MOFLEJIEÜ MM pa3JiHMaeM HCKaweHHbie H He HCKaweHHbie MOflejui. Teopnio MOfleUHpOBaHHH Hy>KHO nOJlOWHTb Ha HOBbie HaMajiM B uejinx cnocoScTBOBamiH pa3pemeHHio THApOMeXaHIIMeCKHX 3a«aM C COBMeCTHbIM npiIMCHeHHCM HHflyKTHBHblX H flefly KTHBHblX MeTOflOB. OCHOBHMC TeOpeMbi HOBOH TeopHH cjie^yioinne : 1. Uejiec00Ópa3H0 pa3/iejinTb rH^poMexaHHMecKiie HBJICHHH HA podcmeeHHbie H HA anaAoeimecKue aeAeHun. PodemeeHHbIMU HBAeHUHMU Ha3bIBai0TC5I (])H3HMeCKHe HBJieHTIH, K0T0pbie xapaKTepH3yroTCH c OAHHMH H TCMH >ne BeJIHMHHaMH. AHaAOZUHeCKUMU H8AeHUflMU Ha3bIBaiOTCH pa3Hbie no xapaKTepy 4» ,3H,)ec i<He HBJICHHH, npouecc KOTOpbIX XapaKTepH3yeTCH ypaBHCHHHMH, npHBOflHMbIMH K oömeií MaTeMaTiiMecKoií 4>opMe, HO BCJIIIMUHM, xapaicTepH3yK>UlIte OTflejIbHblX HBJICHHH, He OflHHaKOBM. 2. CBH3b MOKFLV XapaKTepHbIMH BeJIHMHHaMH poaCTBeHHblX HBJICHHH (OTHOCHTejlbHO HeÖOJlblHHX H ÖOJIbIUHX npoueccoB HBJICHHH) Bbipa>KeTCH UHeapuanmHbiMU epynnajuu, C03flaHHbiMii H3 HHX, T. e. K03(J)HHHEHTAMH nepeBO^a, BBIBEAEHHBIMH H3 HHX. 3. 3aBHCHM0CTb MOK«y XAPAKTEPHBIMH BeJIHMHHaMH aHaJiorHMHbix HBJICHHH Bbipa>KaeTCH B MaTeMaraMecKoii (JIOPME no cymHoc™ ypaenenuaMü, xapaKmepu3VWUfUMU npoyecc neAenuü. COSCTBCHHO roBopn no HCCJie/LOBAHHHM AHAJIORHMHBIX HBJICHHH peiuaeTCH YPABHEHWE, cooTBeTCTByiomee npoueccaM npu MoaejinpoBaHMH H xapaKTepH3yiomee aHajioruMHbie HBJICHHH, nponcxoflHmiie B 3HaMHTejibH0Íí Mepe. npn peuieHHii ypaBHeHHH Hccnojib3yioTCH pe3yjibTaTbi jiaőopaTopHbix H3MepeHHH. H3 BbiuieonHcaHHbix OCHOBHMX Tpex TeopeM ra/ipoMexaHHMecKHx MOflejinpoBaHHH cjie^yioT nejiH, flOCTHraeMbie MeTOflHMeCKHMH HCCJICflOBaHHHMH no THflpOMexaHHKE. 1. HyjKHO onpedeAumb npedeAbi omdeAbHux Kpyeoe podcmeeHHbix neAeHuü. Ha^o onpe/iejiHTb BCJIHMHHM XapaKTepHCTHK, HJIH HHBapiiaHTOB, nOJiyMCHHblX 113 npeflbiAyuiHX, 03HaMaiouiHe STH npeAejibi. 2. Hyucno pa3bicKamb őoAee Hoebie aHaAozuiHbie H6AeHu.H, Komopbie iieAec00öpa3H0 MOOKHO npuMenumb c movKU 3penuH peuieHux npaKmmecnux 3adan. 3. HyxcHo pa38ueamb e daAbHeüiueM u3MepumeAbHbie oöopydosaHun, Memodbi u npuöopu no u3MepenuHM, npuMeHHeMbiM npu 'eudpoMexaHimecrcux uccAedoeanuHX. npOBOaHJIHCb MHOrOMHCJieHHbie H3MepeHHH no npnMeHeHHio noHHTHH poacTBeHHbix HBjieHHÜ, rpynn HHBapiiaHTOB H AJIH OÖOCHOBaHHH npaBHJlbHOCTH BblBOAOB,
