Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Kovács György: A felszíni vizek mentén húzódó megcsapoló csatorna méretezése

Ollős G.—Vágás /.: Rizstelepek alakja és mérete Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. 35 1—4. kép. A hidraulikus kismintában előállított beszivár­gás (áramképe a 3b ábrán látható) áramvonalainak előre­haladása különböző időpontokban. (Öllős Géza felvételei) 0omo 1—4. ripodeujKenue AUHUÜ nomona e pa3Hbix MOMeHtnax epeMenu no untpUAbmpaiiuu, c03daHH0ü na eiidpasAunecKOü ModeAU (deusicenue nomona eudno na <pue. 3.) (CbeMKU r. 3AAeui) III. 1. to 4. Progress with time of the lines of flow of infil­tration produced in the scale model (for the corresponding flow pattern see Fig. 3b) (Photographed by G. Öllős) ból gazdaságtalan és felesleges túlzottan nagy árasztott felület létesítése [4], 5. Azonos hidrogeológiai viszonyok mellett a környező talajrétegekbe elszivárgó víz mennyi­sége a folyók, illetőleg a beszivárgási felületek szélességének növekedésével egyre kisebb mérték­ben növekszik. A beszivárgó vízmennyiség eloszlása a sávszélesség mentén A 6. ábrán vázolt hidraulikus kismintában a színezéssel előállított szivárgási áramvonalak idő­beli előrehaladása hívta fel a figyelmet először arra, hogy a rizstábla szélességében a duzzasz­tott szivárgás az egyes beszivárgási helyeken nem azonos mértékű (1—4 kép). A 7. ábra már az áramvonalak mentén mért szivárgási sebességadatokat tünteti fel. Az (1) jelű görbe kisebb, a (2) jelű görbe nagyobb sáv­szélességre vonatkozik. A (3) jelű folytonos vo­nallal kihúzott görbe a rizstábla szélén (A) mért sebességmaximumok sávszélességtől való válto­zását adja meg. A (4) jelű, eredményvonallal jelölt görbeszakasz a belvízcsatorna nélküli esetet, az (5) jelű szaggatott görbevonal az L/2 távolságban levő belvízcsatorna jelenléte esetén fellépő sebes­ségmaximumokat adja meg a sávszélesség függ­vényében. Az ábra alapján a következő megállapítások tehetők : 1. Duzzasztott beszivárgás esetén elsősorban a sáv széléből szivárog be nagyobb vízmennyiség. 8. ábra. Amennyiben az elárasztett sáv szélessége nagy, a sáv középső része alatt gyakorlatilag beszivárgásmentes övezet lép fel (Nagykiterjedésű rizstelep, széles folyó, tenger taete) <Pue. 8. nocKOAbKy utupuna 3amonAeHHOü 30Hbi öoAbuiaa, nod cpedhteü nacmbw 30HU eo3HUKaem oÖAacmb, HeuMewufan npanmunecKU UH^nyibtnpaifuu (CAytau pucoeoeo no AH C öoAbuuiM pacnpocmpaHenueM, uuipoKoü penu, Mopn) [a] aoHa ne HMeiomaíi HHíÍJHJibLíjpauHK) Fig. 8. Inasmuch as the width of the flooded band is great, a practically infiltration-free zone ensues under the rentral part of the band (The ease of large paddy fields. wide rivers, seas) fa) zone of no infiltraticn S/2 [cm] Fig. 7. Distribution of infiltration velocity under bands having different widths S (curves 1 and 2), as well as the curves cf.peak velocities pertaining to the edge of the band (curve 3) [a] drainage canal, [b] pláne of symmetry (Ez egyébként a 4. ábra áramképének értelmezésé­ből is világosan kitűnik.) 2. A sávszélesség növekedésével egyidejűleg elérkezünk egy olyan határhoz, amelyen túl növelve a szélességet, a rizstábla, vagy a rizs­telep közepéről beszivárgó víz mennyisége gyakor­latilag már elhanyagolhatóan kicsiny, tehát fellép a beszivárgásmentes övezet (8. ábra). Hasonló a helyzet széles folyók, illetőleg a tenger esetében. A beszivárgásmentes övezetre is érvényesek a h'drodinamika törvényei. Amint az öntözőcsator­nákból történő beszivárgásnál [1, 5], úgy ebben az esetben is a beszivárgásmentes terekben le­játszódó talajkémiai és biológiai folyamatok való­színűleg különböznek azoktól a területektől, ame­lyekben intenzív szivárgás áll elő. 7. ábra. A különböző S szélességű sáv alatti beszivárgási lebességelöszlás (J. és 2. jelű görhe), valamint a sáv izéiéhez tartozó sebességmaximumok görbéje (3. jelű) t>uz. 7. Kpuebie pacnpedeAeHUH CKopoemu uHcpuAbmpaifuu (Kpuebie C0 3HÜK0M 1, U 2.) nod 30H0Ü C pa3H0Ü uiupuHoü S, u Kpuebie (co 3HÜKOM.3) MaKCUMaAbHbix cKopocmeü, OmHOCHU)UXCH K KpüH) 30Hbl [a] CEHEHNE OTBOAFLMERO KaHajia, [b] NJIOCKOCTB CHMCTPHH

Next

/
Oldalképek
Tartalom