Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Finály L.: Biológiai szennyvíztisztítás néhány kérdése Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 329 C 0TK330M OT OTCTaiIBaHHÍf, HO B03HIIKai0T HOBbie BOnpOCbl BCBH3H C 0Ka3aHHeM fleÜCTBHH Ha a3pH3amiOHHyiO cHCTeMy ii Ha cTeneHb oöpaTHoro BBoaa mia. B HacTOHiuee BpeMH eme HC BbiacHeH Bonpoc ycnexa N SKOHOMHHHOCTH ÖHOJionmecKotí OIHCTKH „HcnopMeHHbix" CTOMHWX BOA (B KOTOpbix coAcp>KaTCH pa3JiaraiOLUHecfl MaTepnajibi, HJIH KOTOPBIE BMXOAHT H3 PA36ABJIFIlomerocw öacceiiHa). 3aKOHOMepHOCTii BBOAa KHCJiopoAa H ero ncn0Jib30BaHHH MO>KHO öbijio npHÖJiH3HTb TOJibKO NYTEM n0AX0Aa Ha OCHOBAHHII MOAEJMPOBAHIIA, NPHMEHEHIIE KOToporo JIBJIHeTCH HCAOCTOBepHbiM. ycn0K0HTeJibH0e pa3peuieHne HanöOJiee pe3KO NPHBJIJIIOTUHXCJI npoÖJieM JIBJIHCTCH Bee öojiee aKTyajibHbiM, Tai< HanpiiMep >KH3HeHnaH AeflTejibHOCTb OKHCJIHIOUIHXCH 0praHH3M0B (CMOTpjl Ha IIX ÖOJIbuiyio npucnocoÖJiHBaeMOCTb), Hcn0Jib3yeM0CTb HX OTAeJieHHblX 4>epMeHT0B, eCTeCTBeHHblíí, HJIH IICCKyCTBeHHblíi cnocoö a3pH3auiiH ÖHOJionmecKiix (JwjibTpoB, HX npouecc, KpyiiHOCTb 3epHa H KaiecTBO HanojiHHiomero MaTepnajia, nejiecoo6pa3Haji MHHHMajibHafl BbicoTa HX Texia (BBHAy Ha Hii3MeHHbie HacejieHHbie nyHKTbi), Bonpocw ÖameHHbix Teji, HaHJiymuee peuieHHe TpaHuien OKHCJieHIIH (HanpiiMep B OTHOmeHim cnocoöa aapH3auHH). Somé Problems of Improving Biological Sewage Treatment By L. Finály Scarcely can a final solution be given to the major ity of the complex and involved problems encountered in sewage treatment. A great number of open questions are awaiting answers, and the answer is frequently hidden in foreign fields, among the factors lying far beyond the ones being investigated. The principle of treating sewage in successive stages has recently been weakened by the biological activated sludge process from which settling was omitted. Yet new problems arose due to the effect of dry residue of changed quantity and quality in the effluent upon the aeration practice already established and on the extent of sludge return. The success and efficiency of the oxydation biological treatment of "deteriorated" sewage (containing decaying materials, or arriving e. g. from the primary septic tank), or e. g. the consequences of the decomposition of activated sludge flocs are still open to discussion. The relations governing the introduction and consumption of oxygen could be approximated only on the basis of a model approach of doubtful practical use. Conditions of existence and activity of the reducing micro-organisms (in view of their great adaptability), the preparation and practical value of their disereet enzymes, the method of natural, or forced aeration of trickíing filters, the drainage thereof, the gradation of their granular fill, their practicable minimum heigh't (in view of plain-land plants), the problems of high-rate trickíing filters, the best solutions of aeration ditches (e. g. the method of aeration) are all problems, to mention only the most pressing ones, the satisfactory solution of which is becoming more-and-more urgent. Az automatizált észlelőhálózatok térhódítása a meteorológiában Néhány évtizeddel ezelőtt a meteorológusok még csak azt értették „automatikus műszerekkel ellátott" észlelőállomáson, hogy az illető állomás minden egyes műszere nemcsak megmutatta, hanem szalagon folyamatosan fel is jegyezte a különféle időjárási mennyiségek értékeit. Iróműszerek jegyezték fel a csapadék mennyiségét, intenzitását, a hőmérséklet változásait, a napfénytartamot, a szél irányában és erősségében mutatkozó összes változásokat. Mintegy másfél évtized óta azonban más értelemben használjuk az automata megfigyelőállomás, illetőleg automata obszervatórium kifejezéseket. Olyan megfigyelőhelyekről van most már szó, amelyek a Föld nehezen megközelíthető pontjain, a magashegységben, a sivatagokban vagy a sarkvidéken minden emberi kezelőszemélyzet nélkül, heteken és hónapokon át folyamatosan végzik el az összes meteorológiai méréseket és a megszerzett adatokat óránként vagy esetleg 3 órás időközökben önműködő rádióállomásuk útján közlik is a távoleső meteorológiai központokkal. A fejlődésnek egy harmadik lépése a nem nagyon távoli jövőben fog megvalósulni. Ekkor már nemcsak az észlelés maga ós az észlelt adatok közlése történik emberi kezelést nem kívánó automatikus berendezések útján ; hanem a kisugárzott ós egy központba gyűjtött adatoknak a feldolgozását is elektronikus számítókészülékek látják el. így például A. Tresnyikov, a szovjet Arktikus ós Antarktikus Intézet vezetője nemrégen nyilatkozatot tett arról, miként látja az időprognosztika távlati fejlődésének körvonalait. Eljön az idő, amikor a meteorológiai előrejelzések következőképpen fognak készülni: A földkerekség minden részén működő automatikus obszervatóriumok óránkónt rádió útján közvetlenül betáplálják összes mérési adataikat egy központi intézménynek az elektronikus számítógépébe. A számítógép ezután maga készíti majd el néhány óra leforgása alatt, a csapadókokra, szélviszonyokra, hőmérsékleti változásokra és egyéb időjárási jelenségekre vonatkozó előrejelzéseket. Aujeszky László A hótakaró sajátságos eljegesedése 1961. február 1-én Január 31-ón a hosszabb ideig tartó hideg időjárást enyhe atlanti légtömegek beözönlése váltotta fel. Az enyhe szél hatására a talajt borító hóréteg pusztulásnak indult. A hónak ez a pusztulása azonban a normálistól eltérő módon, ritka hidrometeorológiai jelenségek közepette ment végbe. Az olvadásból származó folyékony víz nem szivárgott le a hóréteg hézagain át a talajba, hanem magában a hórétegben tárolódott. A következő éjszakán és február 1-ón a koradólelőtti órákban ennek a nagy víztartalmú hórótegnek a felszíne összefüggő jégbevonattá fagyott össze. A kőrétegnek ez a szokatlan viselkedése az időjárási előzményekből magyarázható. A januári hideghullám első szakasza hómentes időjárásban következett be ós a csupasz talaj erős lehűlését hozta magával. Később erre az erősen fagyott, beszivárgásra kevéssé alkalmas állapotú talajra hullott le a hó. A hóréteg szigetelő hatása folytán a talaj felszíni rétege továbbra is hideg maradt, még akkor is, amikor a hó feletti térségben a hideg levegő már kicserélődött igen enyhe óceáni légtömegekkel. Amikor a hóréteg olvadása megindult, a beszivárgási lehetőségek a normálisnál sokkal csekélyebbek voltak. A jégbevonat sok utcai balesetre adott alkalmat ós a mezőgazdaságban a vetések befulladásának veszélyét hozta magával. Hidrometeorológiai szempontból fontos következménye volt az, hogy az eljegesedett hóréteg további olvadása lényegesen lassúbb folyamat, mint a lazább hórótegekó ; olvadásra alkalmas időjárásban tehát az olvadókvíz kisebb napi adagokban kerül csak be a vízlevezető hálózatba. Dr. Aujeszky László