Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
4. szám - Kovács György: Partmenti galériák vízgyűjtőképessége
Kovács Gy.: A partmenti galériák vízgyűjtőképessége Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 315 Ennek figyelembevételével : i — lel = Mi • 105; r'= = —rí = o,867. Első közelítésként vegyük fek a A = 0,3 értéket. Ebből számítva d = 1,43 ; o- = 1,44.10^ 5 ; chFj = 0,232.10~ 5 ; eh7 3 = 1,60.10 5. A második közelítés során A = 0,7 értékkel a következőket kapjuk : o- = 3 0=3,3= 7,84.10~ 5 ; chl^ = 0,383.10 5 ; eh7 5 = 0,506.10 5. Végül harmadik közelítésként A = 0,752-öt véve az eredmény már elfogadható : d = 4,03 ; cr = 11,45-10^ ; ch7 5 = 0,406 -10 5 ; chF 5 = 0,406 • 10 5. A keresett virtuális szivárgási hossz Y 0 = 11,28, és ebből az átszivárgó vízhozam ~.1n-s.Q A q = ' = 0,834 • 10- 3 m 3/sec -m = 11,28 = 834 l/sec - km. d) A vízvezető réteget teljesen harántoló galéria vízhozama viszonylag könnyen számítható. A galéria függőleges vonalába minden áramvonal merőlegesen fut be, úgy amint egy gát vízszintes alaplemezének szimmetria-vonalába. Az áramkép tehát teljesen megegyezik egy 2L hosszú alaplemez alatti szivárgás áramképének felével és vízhozamát úgy számítjuk, mint az említett gát alatt 2H nyomás hatására átszivárgó hozamot. Az erre javasolt közelítő összefüggésünk szerint k-2-H , , m 6,0• 10" 3 , , _ 15,0 q = arsh 1,5=- = arsh l,o——— = n L n 50,0 = 0,837 • 10- 3 m 3/sec -m = 837 l/sec -km. A 8. ábra a vízhozam változását tünteti fel a galéria hatékony mélységének függvényében. Kitűnik, hogy a vízhozam már nem változik lényegesen, ha a djm viszonyszám 1/3 fölé növekszik, míg 2/3-nál nagyobb érték esetében növekedés gyakorlatilag nincs. Vizsgáljuk a töltés mentettoldali lábánál kialakuló nyomásnak és a mentettoldali legnagyobb nyomásnak hasonló változását. A (16) és a (18) egyenlettel számított értékeket táblázatosan foglaljuk össze : a galéria hatékony mélysége d[m] a mentettoldali gátlábnál kialakuló nyomás a csatorna vízszintjéhez viszonyítva />6[m] a csatornától a mentet toldal felé kialakuló nyomás a csatorna vízszintjéhez viszonyítva fe^fm] 0,45 0,075 0,006 A nyomások alakulása a vízhozamhoz hasonlóan azt mutatja tehát, hogy a vízvezető réteget annak 1/3-ánál mélyebben harántoló galériák haté10005,0 10,0 1,28 0,98 0,87 6008. ábra. Vízhozam (q) és nyomás jellemzők (hoo, ht) változása a galéria-mélység függvényében 0uz. 8. M3MeneHue pacxoda eodbi (gn) u xopaumepucmuK daeAemin {hoo, lib) e 3aeucuM0cmu om eAyöuHbi eaAepeü Fig. 8. Changes in the yield. (q) and the pressure characteristics (h^, hb) urith the galery depth konyságci a mélységgel alig növekszik. 2/3 mélységnél jobban mélyíteni a galériát már egyáltalán nem érdemes. Összefoglalás A partmenti galériák környezetében kialakuló szivárgás jellemzőinek meghatározására ugyanolyan transzformációs rendszert alkalmazhatunk, mint amilyent a megcsapoló csatornákról szóló korábbi dolgozatunkban [1, 2] ismertettünk. Csupán az első lépés összetettebb annyival, hogy a galéria felszínét és tengelyvonalát kell egyenessé transzformálnunk. A leképezés egyes lépései során a kapott képeket és a leképző függvényeket a 1—5. ábra mutatja be. A feladatok számszerű megoldásához először az első kép geometriai jellemzőit határozzuk meg a (3) és (4) egyenlet segítségével, miután a tárgysíkot az (1) egyenlet szerint úgy nyújtottuk vagy n zsugorítottuk, hogy a vízvezető réteg ^ mélységű legyen. Ezeknek a geometriai jellemzőknek az ismeretében az Y 0 virtuális szivárgási hosszat határozzuk meg a (13) egyenletből. Az ezekben szereplő ő és cr segédmennyiségek a (9) és (10) egyenletből számíthatók míg a A érték fokozatos közelítéssel állapítható meg a (14) egyenlet figyelembevételével. A leképzéssel kapott derékszögű négyzetekből alkotott áramlási mező jellemzőjének, az y o virtuális szivárgási hossznak az ismeretében az áramlás jellemzői már könnyen meghatározhatók. A vízhozam és a depresszió kapcsolatát a (15) egyenlet adja meg. A víz vezető réteget borító fedőréteg alsó síkjára ható nyomást *a beszivárgási szelvény és a galéria között a (16) egyenlet, a galérián kívül pedig a (17) egyenlet adja meg.
