Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Joó Ottó–Marjai Gyula: Nagyüzemi öntözési kísérletek lehetőségeiről

298 Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. Joó O.—Marjai Gy.: Nagyüzemi öntözési kísérletek makadámút, 1 km gazdasági vasút. Járulékos beruházásból fedezik a szükséges mezőgazdasági gépeket is. Az előzetes gazdaságossági számítások szerint az öntözéssel elérhető bruttó termelési érték 14,6 millió Ft, míg száraz gazdálkodással 5,5 millió Ft adódik. Az öntözés hatására keletkező bruttó többletérték tehát 9,1 millió Ft. Ha a bruttó értékből levonjuk az öntözéses termesztés költségeit, akkor az öntözés nettó termelési értékére 3,5 millió Ft adódik. A teljes mélyépítési beruházás összege 27,3 millió Ft. Ez 2042 kh.-ra vetítve kh.-ként 13 400 Ft-ot jelent. A nettó többletértékkel számított megtérülési idő kereken 8 év, mely — tekintve a nagyméretű munkát — gazdaságosnak tekinthető. szállító nyíltszelvényű csatornák összehasonlítását 4-féle típus több változata szolgálja. A vízelosztás szabályozására, automatizálására 3-féle vezérlést alkalmazunk. Az automata változatok mellett is biztosítjuk azonban a ma általánosan alkalmazott eljárást biztonsági és egyéb okokból. 2. A kialakítás módjai A berendezést részleteiben a terület helyszínrajza alapján ismertetjük (2. ábra). Először a vetésforgók elhelyezkedését és összetételét ismertetjük. Az 1. sz. rizses vetésforgót északon az 1. sz. öntözőcsatorna, délen szarvas—endrődi kövesút, keleten a gazdaság határa, nyugaton a malomzug— décsipusztai levezető főcsatorna határolják. Kiterjedése 381 kh., 8 szakaszból áll. Az öntözési mód felületi. A 2. sz. szántóföldi vetésforgó két részből áll. A 2/a sz. az előbbitől délre helyezkedik el. Területe 249 kh. 5 szakaszból áll. A másik részét — a 2/b-jelűt —két oldalról az 1. sz. öntöző főcsatorna, keletről a 12. sz. öntözőcsatorna, délen szarvas— endrődi kövesút határolják. Területe 168 kh. 3 szakaszból áll. Az öntözés módja esőszerű. A 3. sz. szántóföldi vetésforgót északon az 1. sz. öntöző főcsatorna, délen a szarvas—endrődi kövesút, keleten a malomzug—décsipusztai levezető főcsatorna, nyugaton a 12. sz. öntözőcsatorna határolja. Területe 376 kh. 8 szakaszból áll. Öntözési módja felületi. A 4. sz. legelőváltó forgó az előbbitől délre a gazdaság határáig tart. Területe 284 kh. 8 szakaszból áll. Az öntözési mód az 1, 2, 5, 6 számú szakaszokon felületi, a többin esőszerű. Az 5. sz. szántóföldi vetésforgó a terület északi részén, az 1. sz. öntöző főcsatornától északra terül el a gazdaság határáig. Területe 408 kh., 9 szakaszból áll. Az öntözési mód felületi. A 6. sz. természetes legelőforgó a szarvas— endrődi kövesúttól délre az 1. sz. öntöző főcsatorna és 12. sz. öntözőcsatorna között terül el a gazdaság déli határáig. Területe 291 kh., 4 szakaszból áll. Öntözési mód : esőszerű. Az ismertetett vetésforgókon belül az alábbi műszaki berendezések kialakítására kerül sor : 21. Belső berendezési módok 1. sz. vetésforgóban: a) Továbbfejlesztett kubáni jellegű elrendezés kettősműködésű csatornákkal, átjárható keresztirányú rizsgátakkal, víszintes műtereppel. Kialakítása a 1., 3. sz. szakaszon. b) Különválasztott öntöző és levezető csatornák. Egyebekben mint az a pont alatti. Az 5., 7. számú szakaszokra tervezzük. c) Mint az a pont alatti, de a tábla keresztirányában kalakított műterep eséssel (6.. 8. számú szakaszon). d) Keresztirányú ideiglenes csatornás elrendezés (2., 4. sz. szakaszon). A rizses szakasz időtartama alatt a későbbi ideiglenes csatornák helyén anyagárokból épülő rizsgátak haladnak. A 1. A mélyépítési beruházások létesítésének általános szempontjai A beruházás létesítésénél alapvető tudományos célkitűzés, hogy a jelenleg ismert öntözőberendezések egymás mellett azonos körülmények között összehasonlíthatók legyenek. A tervezési, építési és üzemelési tapasztalatok alapján választ lehessen adni a különböző öntözési módok és berendezések alkalmazási feltételeire, használhatóságára, figyelembe véve a növénytermesztés nagyüzemi követelményeit. A gazdaság öntözőtelepének rizses, szántóföldi és legelőváltó vetésforgói az említett célkitűzések megvalósítására jó lehetőséget adnak. Igen fontos feladata a létesítésnek, hogy a régóta vitatott és megfelelő adatok hiányában le nem zárt kérdést : a felületi és esőszerű öntözés megfelelő alkalmazásának ügyét előbbre vigye. Ezért alkalmazásra kerülnek a különböző esőztető és felületi öntözést biztosító belső berendezés-típusok. Ezen a fő témán belül a különböző esőztető berendezések, valamint a különböző felületi öntözések egymás közötti összehasonlítására is sor kerül. Az öntöző-módszerek összehasonlításán kívül fontos feladat, hogy az öntözést lehetővé tevő műszaki berendezések terén a különböző megoldások és elrendezések alkalmazási feltételei tisztázhatók legyenek, tekintettel a távlati tervezés és korszerűsítés követelményeire. Ennek érdekében értékelésre kerülnek a tereprendezéssel egybekötött, különböző módon kialakított belső berendezéstíp usok, a vízszállítás érdekében létesítendő különböző megoldású csatornatípusok, a vízelosztás, a vízszabályozás különböző megoldásai, beleértve az automatizálást is. Fenti célkitűzések érdekében az egyes vetésforgó típusokon belül az alábbi összehasonlítási lehetőségeket teremtettük meg. A rizses és zsántóföldi forgóban üzemi összehasonlításra alkalmas módon egyaránt 4-féle, a legelőváltó forgóban 2-féle nagyüzemi alkalmazásra szóbaj öhető belső berendezést irányoztunk elő. A szántóföldi forgóban a különféle felületi, korszerűsített felületi és esőszerű öntözési módok párhuzamos végrehajtására nagyüzemi méretekben lehetőséget biztosítottunk. Az öntözővizet