Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

30 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. Weleff D.—Kazaroff K.—Mileff W.: A rizstelepek öntözése 1. In contradiction to the generál opinion up to the present, periodieal flooding is by all means advantageous both for the rioe-sort of „Preccoce Maratelli" and for „Belardone". 2. The experimentál alternatives, when irrigation was carried out by application of 10 wet and 5 dry days as well as of 5 wet and 5 dray days, have been found the most suitable. 3. When alsó the phytonomy requirements of the plants are taken into consideration i. e. during the eriticai period of growth a constant water layer of 7—15 cm is applied, the crop results show more by a quantity of 500—800 kg/ha. 4. At periodieal irrigation the water consumption is less than in case of permanent flooding. The difference amounts to 30—40 per cent, which fact is of great importance from the point of view of water economy. 5. Application of periodieal irrigation requires definitely the good planishing of the terrain used for rice cultivation. 6. Periodieal irrigation is especially advantegeous, when the soil is strongly permeable, in consequence of which it requires a too extensive water consumption. 7. The favourable effect of periodieal irrigation appears not only in water savings but alsó in the good influence upon the soil, as in this manner stagnation, sodification and other harmful phenomena ean be eliminated. Könyvismertetés Vadász Elemér : Magyarország földtana. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960. Az illusztris szerző Magyarország földtanát összefoglaló szintézisének 1953. évi első kiadása még a kiadás évében elfogyott. A hasznosítható nyersanyagok kutatása és feltárása során végzett újabb földtani megismerések szükségessé tették a korábbi ismereteknek az új eredményekkel való kiegészítését, illetve felfrissítését. Ezt az igényt igyekszik kielégíteni a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Osztályának 100. kiadványaként, csaknem 2000-es példányszámban, megjelent kézikönyv. Vadász E. könyvének első és második fejezetében Magyarország földtani helyzetét, illetve földtani megismerésének történetét vázolja. A mű terjedelmének kb. 98%-át kitevő harmadik fejezet Magyarország földtörténete címen foglalja össze. Az A) alfejezetben az ópaleozóos és a mezozóos felszíni alaphegységek földtörténetét, a B)-ben pedig az eocén, oligocén és a neogén fedőhegységek rétegtani tagolódását és földtörténeti jellegeit dolgozza fel. A C) és a D) alfejezet a paleogén és a neogén medenceüledékek, illetve a medencealjzat rétegtani kifejlődésével foglalkozik. A magmatizmus szerepe a magyar földtörténetben című E) alfejezet a paleozóos, mezozóos és a harmadidőszaki vulkánosság felszíni és medencebeli szerepét ismerteti. Magyarország szerkezeti egységeit összefoglaló F) alfejezet az alaphegységek, fedőhegységek és a medencealakulatok szerkezetének tárgyalása után ősföldrajzi és hegységszerkezeti összesítést ad, majd Magyarország földtani nagyszerkezeti jellegét, és kapcsolatait, végül kéregszerkezeti szerepét tisztázza. Az 56,7 ív terjedelmű illusztrált könyv 211 ábrát, 18 táblázatot, 51 táblát, és 2 térképmellékletet tartalmaz. Az egyes fejezetek, illetve alfejezetekhez csatlakozva, összesen 11 alkalommal találunk irodalomjegyzéket. A könyv gyakorlati használhatóságát nagymértékben emeli — az első kiadásból hiányzó — név és tárgymutató. Vadász E. újabb művében a magyar földdel foglalkozó legkiválóbb magyar szakemberek kutatási és vizsgálati eredményeinek magas szárnyalású kritikai összesítését találjuk. Mindenütt ismerteti a legújabb részeredményeket és az időszerű problémák felvetésével felhívja a figyelmet a még megoldatlan földtani kérdésekre, s megjelöli a további kutatások új útját. A magyar föld földtanának mennél tökéletesebb megismerése és a tisztázatlan földtani kérdések megoldása az ország hidrogeológiai és hidrológiai viszonyainak megítéléséhez is nagyjelentőségű eredményeket szolgáltat. Ezért ez a könyv a vízzel foglalkozó szakemberek számára is nélkülözhetetlen alapadatokat tesz közkinccsé. Vadász E. Magyarország földtanának második kiadása méltó társa a szerző korábbi kiváló műveinek. Jelen ismertetésünk csak a könyvre való figyelem felhívását célozza, s a mű részletes kritikai ismertetésére nálunk liivatottabbaknak adjuk át a szót. Vitális György (Folytatás a 23. oldalról) A pécsi, Déldunántúli VÍZIG 50 holdas, földalatti nyomócsöves permetező öntözőtelepet épített a szederkényi T. Sz. részére. Ugyancsak a pécsi VÍZIG építi a mohácsi árvédelmi mellvédfalat is, a dunai árvizek elleni védekezés céljából. V. I. A Műszaki Elet c. folyóirat beszámol arról, hogy Belgiumban, egy 40 m magas víztorony acéltartályát a híres brüsszeli „Atomium" építésénél alkalmazott módszerrel szerelték fel: a földön összeszerelt 60 t súlyú tartályt és felső részt egy darabban emelték fel a 30 m magasra nyúló 6 db acélcsőből előzetesen megépült lábazatra. V. I. A bratszki vízerőmű építésénél különleges óriás daruk alkalmazására került sor. Egy-egy daru 56 m magas, 428 t súlyú, 22 t teherbírású. Karhosszúság 118 m. (A Műszaki Élet közlése alapján). V. I. A kunszentmártoni járásban két törpevízmű építését kezdték meg : Mesterszálláson és Öcsödön. Cibakházán a vízellátás céljaira mélyfúrású kutat létesítenek. V. I. Az 1958-ban létesült gyulai termálforrásra települt gyógyfürdő és strand 1960 nyarán 250 ezer vendéget fogadott. Rövidesen új medencéket ; kádfürdőt és fedett úszómedencét építenek, s gondoskodnak a fürdővendégek megfelelő elhelyezéséről is. V. I. Három balmazújvárosi termelő-szövetkezet a Keletifőcsatorna vizének öntözési hasznosítása céljából vízgazdálkodási társulást alakított. Ehhez a társuláshoz a hajdúböszörményi Dózsa T. Sz. is csatlakozott, így összesen 9—10 ezer kh öntözését valósítják meg. A nagyobb földmunkát kívánó csatornákat gépi erővel, a kisebbeket kézi földmunkával készítik. V. I. (Folytatás a 42. oldalon)