Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Frank Melanie: Az öntözés hatásfoka

294 Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. Frank M.: Az öntözés hatásfoka mértékig befolyásolhatja az őszi és téli csapadéknak az átlagtól való nagyobbmérvű eltérése. Az öntözetlen növényeknél a két számítással nyert értékek közötti különbség rendszerint nagyobb, mert öntözés nélkül a talaj a tenyészidő végén többnyire szárazabb állapotban marad vissza, mint az öntözött növények után, tehát a talaj vízkészlete fokozottabban merül ki. A vízfogyasztás hatásfokának (rjvf) megállapítása érdekében a növényfajonként meghatározott fajlagos vízfogyasztási értékeket (a) ahhoz az értékhez viszonyítjuk, amelyeket az adott éghajlati és talajviszonyok között ugyanarra a növényfajra valóban belterjes gazdálkodásnál nyertünk : tehát az elérhető legkisebb értékhez. A kérdés természetéből következik, hogy ezt a mértékadó értéket (a

m), amelyhez arányítunk, tájanként és talajonként külön-külön kell megállapítani minden növényfajra, esetleg fajtára és a gazdálkodás belterjességének fokozásával feltételezhetően időben is módosítani kell. Tehát a Az öntözővíz hasznosulásának hatásfokok útján történő értékelése ily módon tehát kiterjeszthető az alkalmazott agro- és öntözéstechnika bírálatára és a hatásfok értéke egyben jelzője lehet a termesztés során elkövetett hibáknak. Az öntözővízkészlet hasznosulásának népgazdasági szempontból történő elbírálása elvégezhető arra a teljes munkafolyamatra, amely a vízkészlet kitermelésétől a mezőgazdasági termelés eredményeként jelentkező terméssé válásig végbemegy. Az 1. táblázatban a kukoricára, a cukorrépára, a takarmányrépára, az évelő szálastakarmányokra és a másodvetésű növényekre néhány tájékoztató vízfogyasztási együttható értéket közlök és ezek alapján egyeseknél a mértékadó értékre javaslatot teszek. A kísérleti területek talajának rövid jellemzése, Darab Katalin üzemi talajtérképei [2] szerint, a következő : A kisújszállási adatok csernozjom típusú réti talajról származnak, amely részben szolonyeces és mechanikai összetételére nézve túlnyomórészben könnyű agyag. Az altalaj löszszerű agyag. — A kunhegy esi talaj réti csernozjom, kötöttsége szerint vályog. Az altalaj meszes löszszerű vályog. — A szarvasi terület talaja ugyancsak csernozjom típusú réti talaj löszszerű agyagon. Kötöttsége szerint agyag. — A kopáncsi kísérleti tér talaja sekély termőrétegű javított szikes. IRODALOM 1. Cserkaszov, A. A. : Talajjavítás — öntözés és mezőgazdasági vízellátás. 1952. Budapest. 2. Darab K. : Öntöző gazdaságok üzemi talajtérkópe. (Agrokémia és Talajtan. 1954. 3. 4. 385—396 p.) 3. Hank O. : Tápanyagellátás és a vízhasznosítás hatásfoka gazdasági növényeinknél. (Agrártud. 1951. 3. 141—144.) 4. Hank O. : Az öntözés és trágyázás komplex hatása. (Az öntözés időszerű kérdései. 1954. 2. 14—28 p.) •ö. Hank O.—Frank M. : Összefüggés a tápanyagellátás és a vízfogyasztás között egyes gazdasági növényeknél. fÖRKI 1950. évi évkönyve, 28—51 p.) 6. Israelsen, O. W. : Irrigation Prineiples and Praetiees. 1952. New-York. 7. Mayers, E.—Haise, H. R. : Water applieation effieieney of surface and sprinkler methods of irrigation. (Fourth Congress on Irrigation and Drainage, Madrid 1960. New-Delhi, 1960. (471 p.), 1—14 p.) 8. Mihályfalvy I. : A másodvetésű zöldtrágya növények termesztésének jelentősége az öntözőgazdaságokban. (Kíséri. Közt. 1960. Növényterm. 2. 53—73 p.) 9. Oroszlány I. : Az öntözőrendszerek hatásfoka. (Vízügyi Közi. 1959. 393—398 p.) K03OCDMHHEHT II0JlE3H0r0 /JEtfCTBllfl OPOI1IEHMH Mejianu 0paw< KaHA. CejlfaCK0X03HHCTBCHHbIX H3YK npu onpeflejieHHH K03(})({)nni<ieHTa nojie3Horo flefiCTBH51 OpOCHTejlbHblX CIICTCM 06bH3aTeJIbH0 Ha^O ymiTblBaTb Hcn0jib30BaHHyK> pacTemiHMH opocHTejibHy io BO«y, TaK Kai< 6e3 3HaHHH síjxjieKTHBHOCTH opomeHiin H 6e3 ee yneTa nojiyqaioTCH TOJIBKO HenojrHbie pe3yjibTaTbi no HCcjieflOBaHiuo K03(])(j)nuneHTa nojie3Horo AeficTBiiji. npodyKtnusHoemb opouiemiH MOWHO oxapaKTepn3npoBaTb c yflejibHbiM BOFLONOTPEÖNEHHEM, HJIH C K03cfj(puifueHmoM, ebtpaytcawmuM ydeAbnoe eodonompeÖMHiie. ÓcHOBOfí AJIH onpeaejreHHH K03(f><j)nuneHTa yfleJibHoro BOAOnorpeÖJieHHH cJiy>KHT KOJinqecTBO boám, Bbina/xaiomeft B BHfle oca^Ka 3a BereTannoHHbiií nepHOA H nona/iaiomeü Ha opoiuae.Moe nojie B KanecTBe opociiTejibHoií BOAH H KOTopan ncnojib3ycTCfl pacTemieM H3 BOAHMX 3anacoB rpyHTa. TaKHM 0öpa30M K03(}>(j)MuneHT BOAonoTpeSjieHiiji onpesejijieTCfl no ypaBHCHHK) (1). Ilo^yMeHHan micjieHHaa BejiHMHHa BbipawaeT KOscjKtninneHT BOflonoTpeS-neHiin B JlHTpax/Kr, HJIH B M

3/T0HHbI. Ho TAK KaK B HACTOAMEE BPEMH H3MEPEHNE 3anaca Bjia>KHOCTH rpyHTa eme He IIPOBOAHTCH, npoAe.najiHCb conocTaBHTe^bHbie HCCJieAOBaHHH c yieTOM 3anaca BJiawcHOCTH rpyHTa H 6e3 Hero (ypaeHenue 2). II o nojiyMeHHbiM pe3yjibTaTaiw pa3Hima MOKAV K03tj)(J)HUHeHT0M BOAoriOTpeöneHHH, onpeAeAeHHbiM no AByM cnocoöaM, cocTaBJiaeT BEJIHHHHY 0—18%, H 6,6% B cpeAHeiw y opomaeMbix pacTeHnii, nocenHHbix BecHoií. B iiHTepecax onpeAeJieHHH K03Cp(puiiueHma rtOAe3Hoeo deücmeuH eodonompeÖAeHun, (r/vf) YAE-NBHBIE BCJIHMiiHbi BOAonoTpeöneHHfl (a) onpeAejieHHbie no poAaM pacTeHHfi, conocTaBjiflioTca c BejiumiHaMH, nojiyieHHbiMii AJiji Toro >Ke poAa pacTeHnii npu HHTCHCHBHOM X035UICTBC II npu AaHHO.M KJlHMaTH MeCKOM pe>KHMe 11 onpeAejieHHbix rpymoBbix ycjiOBHjix. OHII conocTaBjijiI0TC5I TaKHM 0Öpa30M C B03M0>KH0 MHHIIMajIbHblMH B0JIHMHHAMII. H3 xapai<Tepa AaHHOro Bonpoca cjieAyeT, MTO paciemnym eeAmuny (a

m) A-"5i conocraBjieHiiH Hy>KHO onpeAejniTb OTACJibHO hjih xam^oro pafioHa H AJIA pa3Hbix rpyHTOB no Ka>KAbiM poAa.vi pacTemiií, a B HeKOTopbix cnynafix Hy>KHO yTOMHHTb ee H BO Bpe.MeHH c noBbinieHiieM HHTeHCHBHOCTH xo3HÍícTBa (ypaeneHue S). OueHKa HpOAyKTHBHOCTlI OpOCHTeJlbHOH BOAbi Ha OCHOBaHHH ypO>KaHHOCTH no BBIIILCH3J10>KCHH0My CIIOco6y aBjiaeTCM npocToií N npaKTHiecKoií, Aajiee MO>KHO pacnpocTpaHHTb h Ha KpiiTiiKy npiiMeHneMOíí arpoTexHHKH H TeXHHKH OpOUieHHH. TakHM 06pa30M BejIHHHHa K03(})(J)HHHeHTa II0Jie3H0r0 AeíiCTBHÍI MOH<eT CJiy>KHTb H yKa3aTejieM OUIHÖOK, AonymeHHbix BO BpeMa BbipamnB3HHH. B nepBoií TaÖJiHue npuBOAHTca HecKOJibKO BCJHIMHH no KosijKfmuHeHTaM B0A0n0Tpe6jieHiiH KyKypy3bi, caxapHoro H KopMOBoro CBeKJia, roAOBoií TpaBOCMeen h pacTeHHÍÍ BTQpiIHHOI'O CeflHHH. Ha OCHOBaHHH 3THX AaHHblX npeAJiaracTCji iipnHHMaTb pacneTHyio BejnimiHy i<03<J>(jiMUHeHTOB A-na pa3JiimHbix KyjibTyp. The Effieieney of Irrigation By Miss M. Frank. Oandidate of Agricultural Sciences A prerequisite for determining the effieieney of irrigation systems is the knowledge onthe consumptive vise of plants, since effieieney investigations ignoring,