Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - Gaál Lászlóné: Felszíni vizeink radioaktív izotóp szennyeződése - Hozzászól: Predmerszky Tibor, Papp Szilárd
268 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Gaál L.-né: Felszíni vizeink radioaktív izotóp szennyeződése 1. táblázat A felszíni vizek fi sugárzás aktivitása TaöAiitja 1. AKmubnocmb u3AuteHue fi noeepxuocmHbix eod Table 1. Beta-ray activity of surface Waters [a] watercourse. [b] number of sampling sites, [c] number of investigated samples, [d] mean resp. maximum valve oF radioactivity, le] sampling day of maxima VízVizsRadioaktivitás mintagált 10 ' fin! ml A maximumok Vízfolyás vételi vízközépmaximintavételi helyek minták középmaxinapja száma száma érték mum napja [a] [b] [c] [d] le] Duna 12 60 0,10 0,7 1959. IV. 6. Lajta 1 6 0,28 0,6 1959. IV. 25. Rába 3 21 0,10 0,7 1959. II. 27. Pinka-patak .... 1 5 0,21 0,4 1959. VI. 28. Perint 2 11 0,24 0,6 1958. XII. 17. Gyöngyös 2 10 0,16 0,8 1959. VII. 9. Marcal-patak .... 2 5 0,11 0,3 1958. IX. 25. Séd 4 21 0,26 1,7 1958. XII. 30. Gaja-patak 2 10 0,10 0,5 1959. VI. 23. Kapós 3 11 0,14 0,3 1959. II. 20. Koppány 2 7 0,30 0,6 1958. XII. 29. Dráva 1 10 0,19 0,8 1959. VI. 22. Mura 1 6 0,12 0,3 1959. III. 2. Ipoly 1 3 0,16 0,3 1958. V. 30. Kemence-patak . . 1 5 0,23 0,6 1959. IV. 15. Zsidódi-patak . . . 1 4 0,42 0,6 1959. VI. 24. Rákos-patak .... 2 7 0,54 1,0 1958. XII. 22. Szilas-patak 2 11 0,18 1,0 1 959. IV. 23. Zala 4 11 0,20 0,4 1958. XII. 20. Tisza 5 32 0,15 0,7 1959. VII. 1 7. Bodrog 2 6 0,10 0,6 1958. XII. 20. Hernád 2 14 0,15 0,6 1959. VI. 28. Sajó fi 41 0,14 1,0 1959. VI. 12. Szinva 3 24 0,23 1,1 1959. VI. 12. Tarna-patak .... 2 11 0,25 0,7 1959. VII. 4. Eger-patak 1 6 0,38 0,9 1959. VI. 30. Zagyva 5 22 0,32 0,9 1959. IV. 20. Szamos 1 10 0,11 0,3 1959. IX. 28. Kraszna 1 10 0,24 0,6 1959. VII. 1. Sebes-Körös 1 14 0,14 0,3 1958. X. 15. Fekete-Körös . . . 1 13 0,17 0,4 1958. X. 15. F'ehér-Körös .... 1 9 0,14 0,5 1959. IX. 2. Kettős-Körös ... 1 10 0,33 1,6 1959. VIII. 10. Hármas-Körös 1 11 0,34 1,5 1959. VIII. 12. Maros 1 13 0,12 0,6 1959. VI. 22. Balaton 7 47 0,23 1,3 1959. V. 15. Velencei-tó 1 9 0,42 1,3 1958. XII. 29. Hévízi-tó 1 r, 0.27 0,4 1959. III. 7. Fehér-tó (Szeged) 1 5 0,32 0,8 1959. IV. 14. engedett maximális értéket is meghaladták. A jelenséget összefüggésbe hoztuk az 1958—59-ben atomrobbantások okozta nagy csapadékvíz aktivitással. Feltételezésünket alátámasztani látszik az a tény is, hogy a csapadék aktivitásának csökkenésével a mérési eredmények is sokkal egyenletesebbek és kisebbnek bizonyultak. Az aktív csapadéknak a felszínre gyakorolt hatásával külföldi szerzők is foglalkoznak. Többek között a müncheni kísérleti reaktor létesítésével kapcsolatos előzetes vizsgálatok során tűnt fel 1957-ben, hogy eső után az Isaar folyó vizének aktivitása hirtelen megemelkedett [4]. Az eső elmúltával a folyóvíz aktivitása is gyorsan lecsökkent. A folyóvíz aktivitásának ugrásszerű növekedésével egyidőben a folyó vízinövény és plankton világának aktivitása is emelkedett. A Német Szövetségi Köztársaság által kiadott, a vizek readioaktivitásáról szóló különközlemény [5] a vizsgálati adatok alapján nem látja bizonyítottnak a csapadékvízaktivitás és a felszíni vizek aktivitásnövekedése közötti összefüggést, de nem tagadja ennek lehetséges voltát. Amerikai szerzők [6] beható tanulmányozás során megállapították, hogy az aktív csapadékvíz a felszíni víz radioaktivitásának emelkedését okozhatja. Természetesen nehéz megállapítani ezt, mivel az aktív csapadék főleg rövid felezési idejű radioaktív anyagokat tartalmaz, részben pedig az iszap és folyó élővilágában halmozódhat fel. Folytatólagos vizsgálataink során eddig és a továbbiakban nemcsak a felszíni vizek, hanem az ország különböző tájairól beküldött csapadékvíz aktivitását is mérjük. A folytatólagos vizsgálatok alapján a két aktivitás közötti összefüggés értékelését hazai viszonylatban is el kívánjuk végezni. A kapott vizsgálati eredményeket más szerzők ilyen irányú eredményeivel összehasonlítva megállapítottam, hogy a mienkhez hasonló nagyságrendű értékek előfordulnak a Rajna, a Lech, az Iller és Neckar folyók vizében is [5], Az Egyesült Államok felszíni vizeiben sokkal nagyobb sugáraktivitásokat is mértek [6], mint amilyeneket mi találtunk, ami a nagyobb számú működő atomreaktor által okozott szennyeződésre vezethető vissza. Az összes béta aktivitás meghatározásán kívül a határon belépő folyóknál a vizek rádiumemanáció tartalmát is meghatároztam. A kapott értékek igen kicsinyek, 0,01—0,02 mjue/l-nek adódtak. Csupán Komáromnál, a Vág és Duna találkozásánál vett vízmintában találtam 0,1 m/xc/1 értéket, mely a többi értéknek kb. tízszerese. Az eddig végzett vizsgálatokat egyelőre csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. Mivel az atomenergia felhasználásának fejlődésével a vizek védelmének is arányosan kell fejlődnie, a továbbiakban kívánatos a vizsgálati módszereink további finomítása és a vizsgálatok további területekre való kiterjesztése. Gondolok itt az üledék, a plankton és iszap vizsgálatokra. A vizsgálatok értékelése és az egyes összefüggések a részletesebb vizsgálatok utánkönynyebben válnak tisztázhatókká. Tekintettel arra, hogy a szennyeződések mértékét nemcsak a hazai viszonyok befolyásolhatják, a további vizsgálatoknak és a vizek sugárzó anyag elleni védelmének csak akkor lesz gyakorlati jelentősége, ha a vizsgálatokat nemzetközi vonalra terjesztjük ki és azokat a Duna melletti állam,ok azonos módon és jelleggel végzik. Ehhez a vizsgálati módszerek öszszehangolása szükséges. Különösen fontos lenne mindazokkal a szomszédos államokkal felvenni az ilyen irányú kapcsolatot, ahonnan folyók lépnek be országunkba. IRODALOM 1. Denson, .V. Tí.—Zeller, II. D.—Stephens, J. G.: Water Sampling as a guide in the reareh for U deposits and its use in evaluating widespread volcanic units as potenciál source beds for Uránium. Int. Confrrence on the peacefool uses of atomic energy. Geol. oi üran. Vl/b. 2. Szalay S. — Földváry A.: Kőzetek radiológiai vizsgálata. MTA. Fiz. Mat. Tud. Oszt. 1951. I. szám. 3. Kramer, II. P.—Moeler—Pecsok, D, A.: Radioactivity in Surface Water. Journ. American Waterworks Ass.: 1958. dec. 4. Ruf, M.: Beitrag tiber das Verhaíten radioaktiver Substanzen in Oberflachengewasser. Gas u. Wasserfach. 1957. dez. 5. Sonderausschuss Kadioactivitat. Stuttgart. 1959. márz. 6. Setter, L. R.—Regnier, ./. K.—Diephaus, E. A.: Radioactivity of Surface Waters in the United State. Journ. American Waterworks Ass. 1959. nov. PAXIHOAKTHBHOE 3AFPH3HEHHE FIOBEPXHOCTHblX BOÍl BEHrPMM Jl. raaA 3a nepnofl OT 1953-ro ro/ia BoAOxo3HÜCTDt'HHbiM OT/ieJiOM r0cyAapcTBt iHH0r0 MHCTHTyTa OSmecTBeHHOfi CaHMTapiiii pa3pa§0Tajincb 702 npo6 BOÁM, CHCTeMaTiiMecKii cocTaBJit'HHbix no KBapTanaM c 153 MecT B3HTHH npo6 (0ue. 7) H3 86 CTOHHHX BOA. PaöoTbi np0B0AHnncb c nejibio onpeAejieHiiji i<ojiniecTBa coAcp>KaiiiHxcíi B HHX paAHOatCTHBHblX BeiUCCTB, B HaCTHOCTH B BOAax peK,
