Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - Sebestyén Olga: Élővizek biológiája
262 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Sebestyén O.: Élővizek biológiája ves anyagokká alakítva beépítik saját testükbe. Azt, hogy az így fellépő szervesanyag mennyisége milyen jelentős, néhány adattal tudjuk megvilágítani. Egy kis balatonkörnyéki patakban végzett vizsgálataink tanulsága szerint itt naponta m 2ként általában mintegy 2,3 g szervesanyag épül fel. Szorokin szovjet szerző szerint pl. a Ribinszkivíztárolóban ez az érték kb. 1.] g, míg a tengerekben 0,6 és 5,1 g között változik. Ismeretes, hogy magának a szervesanyagnak a felépülése a fényenergia segítségével történik. Szénforrásul elsősorban a vízben oldott szabad C0 2 gáz, az ún. agresszív szénsav szolgál. Ez azonban gyakran nem áll a növények számára kellő mennyiségben rendelkezésre. Ilyenkor a növények az oldott hidrokarbonátokat, elsősorban a Ca(HC0 3) 2-ot is hasznosítják E folyamatok során a természetes vizek vegyi összetételében mélyreható változások következnek be. Ilyen irányú vizsgálatokat végeztünk balatonkörnyéki kis patakokban és magában a Balatonban. A patak-vizsgálatok során egyfajta vízi növényzettel, zömmel csillárkával (Chara hispida) dúsan benőtt szakaszon végeztünk elemzéseket, két egymástól meghatározott távolságra (80 m) levő pontokon. A felső (,,A") és az alsó (,,B") gyűjtőhelyen végzett analízissorozat eredményeit röviden a következő táblázatban foglalhatjuk össze: t 0, 0, pH co, HCO, Ca + + 0, fogyasztás « 0,— [C°] [mg/l] [%] 1 [mg/l] [mg/l] [mg/l] [mg/l] [mg/l] ,,A" 15 ,,B*' 15 11,11 14,44 110 144 7,92 7,98 9 3 435 389 70 61 1.4 2,2 14,3 2,6 E táblázatból kitűnik, hogy a víz hőfoka a két gyűjtőhelyen nem különbözik egymástól, vagyis hőváltozás a folyás mentén nem áll elő. Ugyanakkor az oxigéntelítettség és az oldott oxigén abszolút mennyisége lényegesen növekedett. Miután az oxigéntelítettség már a kiindulási ponton 110%-os volt, az 0 2-tartalom növekedése kizárólag a növényi asszimiláció következménye lehet. 144%-os magas túltelítettségi érték könnyen előállítható, miután a fölös oxigéngáz túltelítettség esetén is oldódik a vízben, melyből nyugalmi állapotban csak 475%-os telítettségi érték fölött válik ki buborék formájában. Erősen áramló, vagy hullámzó vízből a fölös oxigén természetesen diffúzió révén eltávozik. Ez adott esetben szinte pillanatok alatt is bekövetkezhet. A szabad széndioxidtartalomban mutatkozó csökkenés részben lehet diffúzió következménye, bár e folyamat éppen az alacsony gáztenzió miatt lényeges szerepet nem játszhat. A szabad C0 2tartalom és vele együtt a Ca(HC0 3) 2-tartaIom csökkenése itt tehát túlnyomórészt az asszimilációs folyamatokra vezethető vissza. Eközben a kalciumhidrokarbonát-tartalom egy része kristályos alakban, mint biogén mész kiválik a vízből. A biogén mészkiválás azért következik be, mert a CaCO ; ! csak igen kis mértékben oldódik a vízben. Ezért ahol a vízben (meszes vízben) C0 3 jelenik meg, ott kicsapódott mésztufával találkozunk. A Cratoneurum filicini nevű igen közönséges vízi moha elég tömör, de morzsálódó mésztufát választ ki. A csillárka (pl.az itteni patakokban gyakori Chara hispida) szintén sok meszet termel. A moszatok közül különösen a rögzült kékmoszatok játszanak fontos szerepet, melyek néha egészen tömör, édesvízi mészkőkiválasztásokat ill. lerakódásokat idéznek elő. E folyamatok révén a szabad széndioxid teljesen el is tűnthet a vízből, sőt helyette szabad C0 3 jelenik meg a további asszimiláció következményeként. E változások biotikus eredetére vall az is, liogy e változások igen rövid idő alatt, körülbelül 1/ 2 óra alatt következtek be a vizsgált patakban, holott az ,,A" ponton merített vízmintában — a minta megszűrése után — laboratóriumban még hetek múltán is csak a fentieknél jóval kisebb nagyságrendű változások játszódtak le. A változások főként a vízi növényzettel dúsan benőtt patakszakaszokon szembeötlők és a fenti irányban csak a nappali órákban következnek be. Ez is a változások biogén eredetét tanúsítja. Ugyanis éjjel az asszimiláció szünetel és a lélegzés, vagyis a disszimilációs folyamatok érvényesülnek. A patakokban kimutatott változások annál szembeötlőbbek, minél nagyobb a térfogategységnyi vízben levő vízinövények mennyisége és minél kisebb a vízfolyás sebessége. Tehát a biogén változások legerősebbek a kis — növényzetben gazdag állóvizekben, tócsákban, viszont legkisebbek a bővizű sebesfolyású nagy folyók nyílt vizében. A vizekben végbemenő változások foka jelentős mértékben függ a víz pufferkapacitásától. Gyengén pufferolt, lágy vizekben, mint a bazalt kőzetből fakadó oligotróf vizekben gyors és jelentős változások következnek be (pl. a badacsonyi Kisfaludy-patakban), míg az erősen pufferolt, kemény, eutróf vizekben a változások nem olyan gyorsak és legtöbbször nagyságrendileg is kisebbek (Pécsely-patak, Aszófői-Séd stb.). Ilyen jellegű változások a balatonkörnyéki, legnagyobbrészt a -mezószaprób típusba sorolható vizeinkben mindenfelé megfigyelhetők, de kimutathatók magában a Balatonban is. Lehetséges, hogy egymáshoz külsőleg igen hasonló vizek, mint például a Balaton déli partjának közelében található úri. berekvizek éppen az asszimilációs folyamatok mértékében térnek el egymástól. így egyes berekvizekben nyáron nappal messze túlnyomóan az asszimilációs folyamatok érvényesülnek. így pl. a Lellei-berekben a szabad szénsavtartalom nullára csökken és tetemes menynyiségű szabad C0..J halmozódik fel (127 mg/l), főképpen Na 2C0 3 formájában, miközben a pH 9,2 fölé is emelkedik. Télen viszont ugyanitt 19 mg/l szabad C0 2-t határoztunk meg. Ezzel szemben a Szántódi-berekben C0 3 jelenlétét nyáron sem sikerült kimutatni. Itt tehát valószínűleg a diszszimilációs folyamatok érvényesülnek nyáron is.
