Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - Abos Bruno: A Fővárosi Vízművek felszíni víztisztító üzemei
230 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Abos B.: A Fővárosi Vízművek felszíni víztisztító üzemei időtartama mind a vízszintes, mind a függőleges áramlási! derítőknél 2 óra. Az összegyűjtött derített víz, nyitott, gyors homokszűrőkre folyik. Szűrési sebességül 4,5 m/óra felvétele bizonyult a legcélszerűbbnek. A szűrők vegyesöblítésűck, vagyis öblítésük levegővel és vízzel egyszerre történik. A szűrt víz utóklórozó medencékbe gyűlik fel, ahol az utóklórozás után a víz még 15—20 percig tartózkodik. A tisztított felszíni víz hőfokkülönbségének kiegyenlítésére, valamint a víz klórtartalmának kiküszöbölésére a tisztítóműből jövő vizet, a fővárosba való szivattyúzás előtt többszörös mennyiségű kútvízzel keverjük. A 40 000 m 3/nap teljesítményű felszíni kis víztisztító üzem A víztisztítási technológia kidolgozása után, annak megfelelő alkalmazási formáját kellett megkeresni. A felszíni kis víztisztító üzem tervezése során a vízművek főtelepén a volt vas- és mangántalanító szűrőüzem meglevő épületének felhasználására volt kívánatos gondolnunk. A feladat elég nehéz volt. A Duna mellett, hasonló folyóvizet tisztító telep, ahol hasonló technológiát tanulmányozni lehetne, nem ismeretes. Egyéb külföldi személyes gyakorlati tapasztalatok nem voltak. A tervezés közben a főváros északi peremén elhelyezkedő ipartelepek részéről dunavíz minőségű ipari vízigény is jelentkezett, melyet a tervezésnél szintén figyelembe kellett venni. Ilyen előzmények után, számos tervezői megbeszélésen arra az elhatározásra jutottunk, hogy a tisztítóüzemet kísérleti jelleggel, a vázolt technológia betartásával, több típusú derítő és szűrő beépítésével készítjük el. Megjegyzem, hogy a kis felszíni víztisztító üzem tervezése az irodalmi adatok értékelt figyelembevételével, saját elgondolásokkal és számításokkal készült. Természetesen kikérve hazánk kisszámú víztisztítási technológiával foglalkozó szakembereinek segítő és hasznos kritikáját. A 40 000 m 3/nap összteljesítményű felszíni kis víztisztító üzemet első lépcsőben 15 000 m 3/nap ivóvíz és 10 000 m 3/nap dunavíz minőségű iparivíz előállítására tervezték és készítették el. Az ivóvíz igények növekedése miatt, az üzem építése közben ennek bővítését határoztuk el. oly mértékben, hogy az még 15 000 m 3/nap ivóvíz tisztítására váljék alkalmassá. A vízkivételi művet az újpesti Palotai-sziget nyugati oldalán helyeztük el. A hajózás miatt a medercsővel való vízkivételt kellett választani. Gondosan tanulmányoztuk a vízkivételi fej és cső környezetében a mederfenék változását, a vízáramlás irányát és sebességét, a mederbeli kavics mozgását, a jégjárást, az örvényhatásokat stb. A Műszaki Egyetem 1. sz. vízépítéstani tanszék szakembereinek és még számos szakértőnek meghallgatása után úgy döntöttünk, hogy a vízkivételi szívófejet a sziget partvonalától nyugatra, 86 m távolságra helyezzük el oly módon, hogy annak felső széle a helyi 0 vízállásszint alatt —2 m-re legyen. A vasbetonból készült, két felfelé nyíló pipafej szerű beömlőnyílást magábafoglaló, nyeregtetőszerűen sűrű vasgerebbel ellátott több tonna súlyú vízkivételi szívófejet és a hozzá csatlakozó két darab 500 mm 0-jű, rácsszerkezettel összefogott acélszívócsöveket összeszerelve, az előre kikotort künetbe egyszerre helyeztük el. A szívófejnek csak a gerebbel ellátott felső része áll ki a mederfenékből, a szívócsövek felett pedig 1 m-nél vastagabb kavicstakarás található. A szívócsövek a sziget partján levő vízkivételi gépház aknájába dolgoznak bele. A vízkivételi gépház aknája —7,5 m-re lesüllyesztett, 5 m belső átmérőjű, fordított gúla alakú fenékkel ellátott. A vasbeton aknára épült egy 7,8 X .8 m alapterületű gépház. A vizet az akna vízterébe lenyúló 4 db függőleges tengelyű Ganz— —MAVAG gyártmányú, CSV 300 típusú villamosmeghajtású szivattyú nyomja 2 db öntött vas csövön keresztül a főtelepi partra épült tisztítótelepre. A vízkivétel gépháza a partról távvezérléssel működik. Az akna tölcsérében összegyűlő homokos iszapot mammutszivattyú segítségével távolítjuk el. A szívócsövek egyenként visszaöblíthetők és így jégjárás idején a gerebekre tapadó kásajég is eltávolítható. A partra nyomott nyers dunavíz 2 egyenként 12'X 4 m vízfelületű homokfogó ülepítőmedencén áramlik keresztül a 0,1 mm-nél nagyobb szemnagyságú homokos iszap kiülepítése céljából. A homokos iszap a medencék fenék tölcsérjei ben gyűlik össze, ahonnan mammutszivattyúk segítségével ürítik ki. A homoktól mentesített víz 2, egyenként 3 m átmérőjű, 9 m 2 hasznos felületű, elektromotorral állandóan forgásban tartott dobszűrőbe folyik, a halak és durva uszadék eltávolítása céljából. A dobszűrők bronz szitaszövete 0,1 mm lyukátmérőjű és az uszadék leöblítése a szitaszövetről folyamatosan vízsugármosókkal történik. Innen a szűrt víz a szívómedencébe folyik. A dunavíz 3/4 részét 5 db Ganz—MÁVAG gyártmányú VCS 2 típusú szivattyú emeli a derítőmedencékbe. A többi vizet az ipartelepekfelé 3 db Sigma v 250 típusú elektromotoros szivattyú nyomja az ipari vízhálózatba. Minden egyes derítőmedencébe ömlő vízhez folyamatosan adagolt klórgázt keverünk és derítővegyszer oldatot elegyítünk. A közvetlen klórozásnál a klór nagytömegű vízben mint hipoklórossav oldódik és ezáltal jó hatásfokkal megöli az organizmusokat. A derítőanyag, amely általában alumíniumszulfát 7%-os oldata, automatikus adagolók segítségével folyik a derítendő vízhez. A régi épület nagycsarnokába 2 db derítőmedence került. Mindkét medencénél a derítőanyag bekeverése a vízbe örvénycsatornák segítségével történk. A medencék 1/6 része a flokkulálótér, ahol himbás keverők segítségével a jó hatásfokkal derítő nagytérfogatú hidroxidpelyhek képzését segítjük elő. A flokkulálótérből a pehelytartalnm víz a tulajdonképpeni derítőtérbe áramlik. A deiítűterek kialakítása kétféle. A baloldali medence svéd-szovjet típusú emeletes vízszintes derítő. A jobboldali medence pedig függőleges áramlású kazettás iszapszűrős kontakt derítő. A vízszintes áramlású derítőnél a víztér egy lejtősen elhelyezett lemezzel két részre osztott. A víz az alsó térben vízszintesen áramlik a medence végéig, majd felfelé 180°-kal megfordulva az elválasztó lemez felett áramlik visszafelé a fölözőbukóig. A derített víz a két