Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Abos Bruno: A Fővárosi Vízművek felszíni víztisztító üzemei

230 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Abos B.: A Fővárosi Vízművek felszíni víztisztító üzemei időtartama mind a vízszintes, mind a függőleges áramlási! derítőknél 2 óra. Az összegyűjtött derí­tett víz, nyitott, gyors homokszűrőkre folyik. Szűrési sebességül 4,5 m/óra felvétele bizonyult a legcélszerűbbnek. A szűrők vegyesöblítésűck, vagyis öblítésük levegővel és vízzel egyszerre tör­ténik. A szűrt víz utóklórozó medencékbe gyűlik fel, ahol az utóklórozás után a víz még 15—20 percig tartózkodik. A tisztított felszíni víz hőfok­különbségének kiegyenlítésére, valamint a víz klórtartalmának kiküszöbölésére a tisztítóműből jövő vizet, a fővárosba való szivattyúzás előtt többszörös mennyiségű kútvízzel keverjük. A 40 000 m 3/nap teljesítményű felszíni kis víztisztító üzem A víztisztítási technológia kidolgozása után, annak megfelelő alkalmazási formáját kellett meg­keresni. A felszíni kis víztisztító üzem tervezése során a vízművek főtelepén a volt vas- és mangán­talanító szűrőüzem meglevő épületének felhasz­nálására volt kívánatos gondolnunk. A feladat elég nehéz volt. A Duna mellett, hasonló folyó­vizet tisztító telep, ahol hasonló technológiát tanulmányozni lehetne, nem ismeretes. Egyéb külföldi személyes gyakorlati tapasztalatok nem voltak. A tervezés közben a főváros északi pere­mén elhelyezkedő ipartelepek részéről dunavíz minőségű ipari vízigény is jelentkezett, melyet a tervezésnél szintén figyelembe kellett venni. Ilyen előzmények után, számos tervezői megbe­szélésen arra az elhatározásra jutottunk, hogy a tisztítóüzemet kísérleti jelleggel, a vázolt techno­lógia betartásával, több típusú derítő és szűrő beépítésével készítjük el. Megjegyzem, hogy a kis felszíni víztisztító üzem tervezése az irodalmi adatok értékelt figyelembevételével, saját elgon­dolásokkal és számításokkal készült. Természete­sen kikérve hazánk kisszámú víztisztítási tech­nológiával foglalkozó szakembereinek segítő és hasznos kritikáját. A 40 000 m 3/nap összteljesít­ményű felszíni kis víztisztító üzemet első lépcsőben 15 000 m 3/nap ivóvíz és 10 000 m 3/nap dunavíz minőségű iparivíz előállítására tervezték és készí­tették el. Az ivóvíz igények növekedése miatt, az üzem építése közben ennek bővítését határoztuk el. oly mértékben, hogy az még 15 000 m 3/nap ivóvíz tisztítására váljék alkalmassá. A vízki­vételi művet az újpesti Palotai-sziget nyugati oldalán helyeztük el. A hajózás miatt a medercsővel való vízkivételt kellett választani. Gondosan tanul­mányoztuk a vízkivételi fej és cső környezetében a mederfenék változását, a vízáramlás irányát és sebességét, a mederbeli kavics mozgását, a jég­járást, az örvényhatásokat stb. A Műszaki Egye­tem 1. sz. vízépítéstani tanszék szakembereinek és még számos szakértőnek meghallgatása után úgy döntöttünk, hogy a vízkivételi szívófejet a sziget partvonalától nyugatra, 86 m távolságra helyezzük el oly módon, hogy annak felső széle a helyi 0 vízállásszint alatt —2 m-re legyen. A vasbetonból készült, két felfelé nyíló pipafej szerű beömlő­nyílást magábafoglaló, nyeregtetőszerűen sűrű vasgerebbel ellátott több tonna súlyú vízkivételi szívófejet és a hozzá csatlakozó két darab 500 mm 0-jű, rácsszerkezettel összefogott acélszívócsöve­ket összeszerelve, az előre kikotort künetbe egy­szerre helyeztük el. A szívófejnek csak a gerebbel ellátott felső része áll ki a mederfenékből, a szí­vócsövek felett pedig 1 m-nél vastagabb kavics­takarás található. A szívócsövek a sziget partján levő vízkivételi gépház aknájába dolgoznak bele. A vízkivételi gépház aknája —7,5 m-re lesüllyesz­tett, 5 m belső átmérőjű, fordított gúla alakú fenékkel ellátott. A vasbeton aknára épült egy 7,8 X .8 m alapterületű gépház. A vizet az akna vízterébe lenyúló 4 db függőleges tengelyű Ganz— —MAVAG gyártmányú, CSV 300 típusú villamos­meghajtású szivattyú nyomja 2 db öntött vas csövön keresztül a főtelepi partra épült tisztító­telepre. A vízkivétel gépháza a partról távvezér­léssel működik. Az akna tölcsérében összegyűlő homokos iszapot mammutszivattyú segítségével távolítjuk el. A szívócsövek egyenként vissza­öblíthetők és így jégjárás idején a gerebekre ta­padó kásajég is eltávolítható. A partra nyomott nyers dunavíz 2 egyenként 12'X 4 m vízfelületű ho­mokfogó ülepítőmedencén áramlik keresztül a 0,1 mm-nél nagyobb szemnagyságú homokos iszap ki­ülepítése céljából. A homokos iszap a medencék fe­nék tölcsérjei ben gyűlik össze, ahonnan mammutszi­vattyúk segítségével ürítik ki. A homoktól mente­sített víz 2, egyenként 3 m átmérőjű, 9 m 2 hasznos felületű, elektromotorral állandóan forgásban tar­tott dobszűrőbe folyik, a halak és durva uszadék eltávolítása céljából. A dobszűrők bronz szitaszö­vete 0,1 mm lyukátmérőjű és az uszadék leöblítése a szitaszövetről folyamatosan vízsugármosókkal történik. Innen a szűrt víz a szívómedencébe fo­lyik. A dunavíz 3/4 részét 5 db Ganz—MÁVAG gyártmányú VCS 2 típusú szivattyú emeli a de­rítőmedencékbe. A többi vizet az ipartelepek­felé 3 db Sigma v 250 típusú elektromotoros szi­vattyú nyomja az ipari vízhálózatba. Minden egyes derítőmedencébe ömlő vízhez folyamatosan ada­golt klórgázt keverünk és derítővegyszer oldatot elegyítünk. A közvetlen klórozásnál a klór nagy­tömegű vízben mint hipoklórossav oldódik és ezáltal jó hatásfokkal megöli az organizmusokat. A derítőanyag, amely általában alumíniumszulfát 7%-os oldata, automatikus adagolók segítségével folyik a derítendő vízhez. A régi épület nagycsar­nokába 2 db derítőmedence került. Mindkét me­dencénél a derítőanyag bekeverése a vízbe ör­vénycsatornák segítségével történk. A medencék 1/6 része a flokkulálótér, ahol himbás keverők se­gítségével a jó hatásfokkal derítő nagytérfogatú hidroxidpelyhek képzését segítjük elő. A flokku­lálótérből a pehelytartalnm víz a tulajdonképpeni derítőtérbe áramlik. A deiítűterek kialakítása két­féle. A baloldali medence svéd-szovjet típusú emeletes vízszintes derítő. A jobboldali medence pedig függőleges áramlású kazettás iszapszűrős kontakt derítő. A vízszintes áramlású derítőnél a víztér egy lejtősen elhelyezett lemezzel két részre osztott. A víz az alsó térben vízszintesen áramlik a medence végéig, majd felfelé 180°-kal megfordulva az elválasztó lemez felett áramlik visszafelé a fölözőbukóig. A derített víz a két

Next

/
Oldalképek
Tartalom