Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

214 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége a mintavételek rendszerint városi, vagy települések szennyvíz inzultusa alatt történtek. A Balaton és a Duna vizében végeztünk anaerob bacillus kitenyésztést (spórás bacillusok). A Balaton vizének vizsgálata azt mutatta, hogy 322 vizsgált vízmintából Clostridium Perfringens tenyészett ki az esetek 60,8%-ában. Tehát a partmenti spórás bacillus szennyezés azok resis­tensebb volta miatt maradandóbb nyomokat hagy, mint az öntisztulás könnyű prédájául eső Coli baktérium szennyezés. 28 iszapmintából is végez­tünk spórás bacillus kitenyésztést, mind a 28 minta Clostridium pozitív volt. A magyarországi Dunaszakasz 505 vízmintá­jából az esetek 55,8%-ában sikerült a spórás bacillusok kitenyésztése. A budapesti Dunaszakasz vizsgálata során 18 vízmintából kíséreltük meg a féregpete kimuta­tást és három esetben sikerült a féregpete kimuta­tása. Ez a néhány adat, amelyet kiegészítésképpen közlünk dr. Papp Szilárd munkájához, közegész­ségügyi és járványügyi szempontból, valamint az ivóvízellátás szempontjából aláhúzza mindazo­kat, amelyeket dr. Papp Szilárd a felszíni vizeink minősítése terén hangsúlyoz. Nagy kár, hogy ezek a párhuzamos vizsgálatok csak az Északkelet magyarországi felszíni vizekre terjedtek ki és nem történtek meg országos viszonylatban. * UccAedoeanuH flp. CuAapőa fiaim npueodiibi ÖAH moeo, nmoőbi nocAyjicuAii ocnoaoü ÖAH oifeHKU Kanecmea noeepxnocmnx eod Bempuu. B KaMccTBe AonojiHeHun nccjieflOBamm aBTopa npHBOflUM 6ai<Tepno(j)arHbie HCCJIC­flOBaHHH 13-N BOflOTOKOB CeBCpOBOCTOMHOH BeHrpHH. 3TOIO MO>I<HO ncn0Jib30Ban> npn oueHKe 3ai p>i3ncnnocTii nOBepXHOCTHbix boa. I IpnJiowcHHaa maÖAUiia /. no«­POSHO noi<a3i>iBae'r pe3yjibTarbi 2856 nccjiCAOBaHiiH. BaKTepno(})arHbie HCCJieAOBaHHH boau BajiaroHa B nop­íiflKe 2256 3aKOHMHjmcb c 27,9%-HOH n03HTHBH0CTbK>, a öaKTepHCKparnbie jiccjieAOBanHíi BeHrepeKoro yqacTKa J\VHAA B nopjiflKe 4884 iiccJieAOBaHHií, 3AK0HMNJMCB c 76,3%-HOH n03iiTiiBH0CTbi0. ConocTaBJieHHGM noi<a3biBa­crcfl, MTO Bo^a BajiaTOHa HMcer OTHOCHTejibHO Bojibiiioií cnoeoŐHOCTH caMOOMHiueHHH. Cn0pncT0-6aKTcpif0.n0rn­>iecKoe uccjieflOBamie BOA BajiaTona II JlyHan ii0Ka.3hi­BaeT MTO 3T0T MÜTOA C npaKTHHCCKOH TOMKH 3peHHH MO>KCT f)bITb HCII0JIb30Bail AJIÍI OUt'HKII (})ei<a JlbHblX 3aipíI3HeH­HOCTett. flapa3iiT0JioniMecKoe HCCJIEAOBAHIIE BOAH Ha BCH­repcKOM ynacTKe /lyuan ranwe A0Ka3biBaer HCOÖXOAH­MOCTII BHCApeHJIfl II IipMMCHCHHH napa3HT0JI0IHMeCKHX HCCJieAOBaHHH. # The investigations conducted by Dr. Sz. Papp appear to be suitable to sorve as basis for the qualifi­cation of the surface waters in Hungary. In order to complement the investigations performed by the author, the bacteriophag tests on somé 13 watercourses in Northeast-Hungary is given, which can be used to advantage in tho course of determining the state of pollution of the surface waters. Table 1 sots out in detail the results of 2856 investigations. 2256 bacterio­phag counts from Laké Balaton resulted in 27,9 per cent positivity, whereas the 4884 bacteriophag investi­gations yielded a positivity of 76,3 per cent. It. is shown by the comparison, that the self-purification ability of the Balaton water is relatively high. The sporiferous bacteria count of the water of tbe Balaton and the Da­nube shows, that the method discussed may be utilized from practical point of view for the determination of fecal contamination. l'arasitological investigations of the water of the Danube stretch at Budapest have proved the necessity of introducing parasitological analyses. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: VÁGÁS ISTVÁN A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdáiodási Szakosztály február 7-én a Gépipari Tudományos Egye­sület Vízgép Szakosztályával közösen tartott ülésen hallgatta meg Matyits Sándor: „Szivattyútelepek cső­zárainak automatizálása" c. előadását. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály önálló ülése március 15-én a VITUKI Mirhó-gyolcsi kísérleti belvízöblözi tenek tanulmányozását tűzte napirendjére. Zsuffa István az öblözet területén nyert hidrológiai mérési adatokat ismertette, dr. Szekrényi Béla pedig az öblözet talajtani viszonyait értékelte a hidrológiai jellemzőkkel összefüggésben. A hozzászólók az adatgyűjtő munka folytatásának és folyamatos érté­kelésének fontosságára hívták fel a figyelmet. A Szennyvíz Szakosztály február 22-i ülésén Melles Tivadar előadása hangzott el „Az 5-—15 fős kis házi szennyvíztisztító berendezések tervezési irányelvei" címmel. A kis berendezések fontossága elsősorban vidéki tele­püléseinken nagy; olyan helyeken, ahol a csatornaháló­zat kiépítésére egyelőre nincs lehetőség, azonban egyes fontosabb épületeket mégis közművekkel kell ellátni. Az előadásban bemutatott irányelvek a helyi igényeket is kielégítik, közegészségi és műszaki szempontból egyaránt. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály február 3-i ülésén dr. Cziráky József és Schiejner Kálmán adott elő. „A Balaton-környéki szénsavas források" címmel. Az előadók az J 959—60. években a Balaton menti sa­vanyúforrásoknál végzett helyszíni vizsgálatok eredmé­nyeit ismertették a savanyúvizek hidrogeológiája, balneotechnikája, fölhasználása ós védelme szempont­jából. Kitértek a savanyúvizek részletes kémiai elem­zésének összehasonlítására és a források bakteriológiai viszonyainak meghatározására. A hozzászólók rámu­tattak a szénsavas asztali víz palackozás ós szállítás tökéletesítésének fontosságára is. A Szakosztály március 3-i ülésén Kovács Béla „Völgyzárógátas tározók víztechnológiai kérdéséi" c. előadása szerepelt napirenden. Az előadó az ivóvíz­ellátás céljára létesült tározók vizének minőségi válto­zásait, hidrológiai folyamatait tárgyalta. Egyúttal megemlékezett a vízvédelmi szempontokról, továbbá a vízkivételi és víztisztítótelep tervezéseinek szempont­jairól. A Limnológiai Szakosztály február 17-i ülésén dr. Török Piroska a magyarországi vízvezetékek vizsgálatáról összegyűjtött adatokat ismertette. Ezt követte dr. Sebestyén Olga és Szabó Ernő vetített képekkel kísért előadása ,,Érdekes állatok tömeges elszaporodása egy ipari vízműben" címmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom