Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
1. szám - Laczkó Ágnes–Starosolszky Ödön: A palástos vízadagoló és helyszíni vizsgálata
20 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. Laczkó A.—Starosolszky ö.: A palástos vízadagoló 2. táblázat .4 helyszíni mérés eredményei TaöA. 2. Pe3yAbmambi Mecnwbtx u3MepeHUü Table 2. Results of field measurements A nyílás s Vízliozamtényező Felvíz [cm] Alvíz [cm] jele mérete [cm] Sir £ Vízliozamtényező a vízmércén a küszöb felett a vízmércén a küszöb felett 1 2 3 4 5 6 10 15 20 30 30 30 30 0,088 0,136 0,175 0,218 0,222 0,225 0,240 0,87 0,98 0.95 0,98 0,78 0.78 0,90 128 125 125 126 127 127 124 68 65 65 66 67 67 64 51 48 48 50 52 52 51 — 9 —12 —12 —10 — 8 — 8 — 9 1+2 1+3 1+4 10 + 15 10 + 20 10 + 30 0,212 0.239 0,309 0,92 0,84 0,82 124 126 126 64 66 66 50 57 58 —10 — 3 — 2 2 + 3 2 + 4 2 + 7 15+20 15 + 30 15 + 30 0,274 0,358 0,370 0,82 0,85 0,87 126 126 126 66 66 66 56 61 67 — 4 1 7 3 + 4 3 + 7 20 + 30 20+30 0,376 0,389 0,80 0,81 126 129 66 69 62 71 2 11 4 + 7 4 + 7 4 + 7 4 + 7 4 + 7 30 + 30 30 + 30 30 + 30 30 + 30 30 + 30 0,236 0,345 0,468 0.442 0,448 0,54 0,68 0,90 0.79 0,81 100 110 126 126 126 40 50 66 66 66 52 60 78 81 91 8 0 18 21 31 Szabad átbukás a palást alatt : 4 4 30 30 0.126 0,179 0,54 0,57 101 111 41 51 50 52 —10 — 8 7 7 30 30 0,119 0,182 0,51 0,56 101 112 41 52 48 52 —12 — 8 Alulról befolyásolásai 1+2+3+4+5+ + 6 + 7 0.S83 126 66 3. kép. A kísérleti példány a tiszafüredi VI. mellékcsatornán <t>omo 3. Onbirnnbiü oőpa3eif na opocumeAbHOM nanaAe VI. Tuccaipwped III. 3. The experimentál model in the lateral canal VI at Tiszafüred Rá kell mutatni továbbá, hogy a kisebb nyílások fajlagos vízszállítása ±5%-on belül azonos, a nagyobbaké viszont ezeknél 10—15%-kal kisebb. Tehát a ±5—10%-os hibahatáron belüli vízadagolás biztosítását már ez a jelenség is kétségessé teszi. A fajlagos vízszállításban (egységnyi szélességű sáv vízszállítása) mutatkozó nagy különbségek még feltűnőbbek, ha az egyes nyíláscsoportok együttes vízhozamát vizsgáljuk. A mérési adatok feldolgozására több módszert is alkalmaztunk. 1. A vízhozamtényezők számítását a szokásosképletekkel végeztük. A szabad átbukás vízhozamtényezője a Q=*l > lJ>T2g~h* l* = Abh > l* (1) képletből számítottuk, ahol ju, a vízhozamtényező, b a bukórész szélessége, h a felsővízi átbukási magasság a küszöb felett, A az átbukási tényező. A nagyméretű nyíláson való kifolyás képletével számoltunk abban az esetben, midőn a felső víz meghaladta a palást élét és a nyíláson nem szabadfelszínnel folyt át a víz. Ebben az esetben Q = 2U (*2 / a- l3' 2 •i 2) = = Ab{h 3J 2hi 2) (2) 2. kép. A kísérleti példány beépítés előtt <Pomo 2. Ortbimubiü oöpa3eif neped ecmpoenueM III. 2. Experimentál model before installation Érdekes a nyílások egyenkénti vízszállításának vizsgálata. A 7 jelű 30 cm széles nyílás 124 cm-es felvízállásnál 240 liter/s-ot emészt, ugyanakkor az ugyancsak 30 cm széles 4 jelű nyílás 126 cm-es felső vízállásnál csak 218 liter/ s-ot ! Ez a különbség az áramlási viszonyokkal magyarázható, de meggondolandó, hogy a különbség 10% nagyságrendű. képlettel számoltunk, amelyben h 2 a küszöbszint feletti felvízállás, h 1 pedig a palástél feletti felső vízállás. Végül meg kell emlékezni arról az esetről,, midőn az alvíz már oly mély lesz, hogy nyomás alatti átfolyás áll elő és a vízszállításra a Q = [iFfYg'( íht — h,) ll 2 = OFfW (3) képlet jellemző, ahol hj a felsővízi, h a az alsóvízi vízállás, Aha, vízszintkülönbség, F pedig az átfolyási szelvény területe. Megjegyezzük, hogy átlagosan 115 cm-es felső vízálláson (azaz 55 cm küszöbszint feletti
