Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Vajda József: A vízminőség jelentősége a vízgazdálkodásban

Vajda J.: A vízminőség jelentősége a vízgazdálkodásban Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 183 között azonban a meglévő bányáinkból kitermelt víz mennyisége olyan nagy, hogy komolyan kell továbbra is foglalkozni ezek legalább ipari víz céljára való tisztításának kérdésével. Önként vetődik fel azonban a kérdés, hogy vajon a bányaművelésnél, különösen a karsztos területeken, nem kellene-e a bányákat mentesítő előzetes vízkivétel útján a ma bányavízként jelentkező vizeket vízkincsünk gyarapítására felhasználni. Ugy gondolom, ha e kérdésben a bányászat szakemberei a vizet kutató geológusokkal együtt dolgoznának, a bányászat részére végzett feltárások egyben alaposan vizsgálnák a vizek előzetes feltárásának és kiemelésének lehetőségét, —- sok ezer m

3 bányavizet vonhatnánk el és mint értékes, jóminőségű vizet fordíthatnánk lényegesen kisebb tisztítási igények mellett vízellátás céljaira. A kutakra, karsztforrásokra támaszkodó vízművek telepítésének lehetősége a jövőben mindinkább kisebbé válik hazánkban és így majd előtérbe kerül a felszíni vizek összegyűjtése, tározása és ezeknek a vízellátás céljaira való felhasználása. Ez a nálunk új vízbeszerzési mód igen sok szétágazó — egy rövid hozzászólás keretében alig összefoglalható —- vízminőségi problémát vet fel. A tározó tavakban többé-kevésbé szennyezett, ásványi hordalékot és szerves anyagot tartalmazó víz gyűlik össze. Ez a víz a többmillió m 3-es tározóban az időjárás és a biológiai élet hatására minőségi változásokon megy keresztül. Komoly méretű tározók hazánkban még nem épültek és a megépült kisebb tarozásoknál nem történtek folyamatos megfigyelések, melyekből alapvető következtetéseket lehetne levonni a végbemenő változásokra, így ezek figyelembevételénél csak az irodalomra támaszkodhatunk. A vonatkozó irodalom igen sok ellentétes vagy egymástól eltérő következtetésekre jut, ami azt mutatja, hogy a tározott vízben lefolyó változásokat a helyi körülmények igen nagy mértékben befolyásolják. Magyarországi tapasztalatok hiányában tehát rendkívül nehéz a most építendő tározókban majd végbemenő változásokat figyelembe venni és kellően előrelátni azt, hogy a tározókból kitermelt víz mikor milyen minőségű lesz és milyen módon lehet azok minőségét a vízellátás különböző ágazatai részére megfelelően biztosítani. A tározók védőterületének kérdése is nyitott. A vízgyűjtőterület szennyeződéstől való megóvása, a tókörnyéki növényzet meghagyása, kicserélése szükséges-e vagy sem? Benépesíthető-e halakkal a tározók vize ? A külföldi példák e kérdésben rendkívül sokféle képet mutatnak. Egyes helyeken kimondottan üdülési célokra rendezik be a tározók környezetét, más helyeken a tározók igen szigorú elzárását írják elő. Ezeket a kérdéseket tisztán kell látni akkor, amikor a tározó által biztosított víz tisztítási feladatait kell megoldani. A teljes védelmi, de éppúgy a teljes víztisztításra való berendezés igen költséges feladat. A kettő között meg kell találnunk a későbbi tapasztalatok útján a most épülő tározók alapos és folyamatos tudományos megfigyelése alapján a helyes és gazdaságos megoldás módját. Az első ivóvízellátást szolgáló nagyobb tározónknál, a Lázbérci tározó esetében éppen a tapasztalatok teljes hiányában, a biztos üzemelés biztosítására, fel kell készülnünk a tározó vizének teljes tisztítására. A folyamatosan növekedő vízmennyiségek alapján teljes biztonsággal megállapítható az, hogy a jelentkező vízigények már a közeljövőben megépítésre kerülő tározóval elégíthetők csak ki. Ugyanakkor iparunk fejlődik, vízigénye folyamatosan hő, tehát mindjobban a rendelkezésre álló vízfolyások mellé települ. Az ipari szennyvizekkel terhelt tározók vizének tisztítása fokozottan nehéz és költséges. Biztosítani kell tehát azt, hogy a vízellátási célokra igénybevett patakok völgyében és vízgyűjtőterületén olyan ipar ne települjön, amelynek szennyvize a vízminőséget károsan befolyásolhatja. De ebben a kérdésben előbbre is kell látnunk. Amint a feltárások mutatják, kevés az a hely Magyarországon, mely úgy hidrológiailag, mint műszakilag alkalmas tározók létesítésére. A VITU KI eddig végzett vizsgálatait szükségesnek látnám kiegészíteni a tározók műszaki megoldásának, valamint építési költségeinek kérdésével, mely vizsgálat alapján lehetővé válna véglegesen kijelölni azokat a helyeket, amelyeket tarozás céljára kívánnánk biztosítani. A tározásra alkalmas vízgyűjtőterületeken azután biztosítani kellene a jelenlegi állapot fenntartását, meg kellene tiltani ezeken a helyeken ipartelepek létesítését, általában a települések létrehozását, amelyek későbbi áttelepítése vagy szenynyezésének kiküszöbölése a tározók létesítésekor nagy többletköltségként fog jelentkezni. A most létesülő és a későbbiekben létesítésre kerülő regionális vízművek nyilván az általam eddig felsorolt vízbeszerzési lehetőségeket komplex módon fogják felhasználni. Ez azt jelenti, hogy az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni az ország vízkészletének feltárására. A feltárt vízkészleteknél elsősorban arra kell törekedni, hogy azokat az elszennyeződéstől óvjuk. Nagy gondot kell fordítani a vizek minőségi vizsgálatára, a víztisztítási technológia fejlesztésére, a tározó terek kérdésében pedig egészen alapvető részletes megfigyeléseket kell eszközölnünk a most üzemelő és a közeljövőben üzembe helyezendő tározóknál, lrogy a továbbiakban az ott szerzett tapasztalatok figyelembevételével a víztisztítás kérdései több előrelátással, nagyobb eredménnyel és kisebb költséggel válhassanak megoldhatókká. Az eddigiekben főleg a kutatás és előmunkálat kérdéseivel foglalkoztam. A tervezés technológiai kérdéseire az idő rövidsége miatt csupán néhány mondatban kívánok kitérni. A regionális vízművek kifejlesztése bosszú ideig —- esetleg évtizedekig — tart. Az ellátandó területeken vannak kevésbé sürgős és igen sürgős kielégítendő igények. Ez azt jelenti, hogy a regionális mű kiépítésének módját, ütemtervét sok esetben nem az egész mű építésének organizációs szempontjai határozzák meg, hanem a kielégítendő igények sürgősségi sorrendje. A fokozatos kiépítés gazdaságos végrehajtásának alapfeltétele azonban az, hogy a regionális