Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
2. szám - Kallós Imre: A talajvízállás változása a talajvízmélység és a meteorológiai elemek függvényében
154 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. Kallós I.: A talajvízállás változása a talajvízmélység függvényében azaz gyakorlatilag a talaj víztükör a térszínnel azonos, tehát a belvíz várható volt az átlagos időjárási viszonyok mellett is. Vagy más oldalról világítva meg a kérdést, induljunk ki abból, hogy b = 0,5 és M = 21 cm. Egyúttal állapodjunk meg abban, hogy 2 cm-es talajvízmélységet már belvíznek tekintünk. Ekkor az a csapadékmennyiség, ami már belvizet idéz elő a jelen esetben 441 Cs — 0,5 ——— ~ 110 mm. Zi Miután ezt a tájékoztató értéket már M kialakulását követően, tehát még ősszel kiszámíthatjuk, a továbbiakban nem kell mást tenni, mint figyelemmel kísérni a csapadékösszeg alakulását. Amíg a 110 mm-t a tél folyamán lehulló csapadék menynyisége meg nem közelíti, addig belvízveszéllyel számolni nem kell. Az a véleményünk, hogy a tanulmány eredményei lehetőséget nyújtanak a szakemberek számára a veszély nélkül kitermelhető talajvízmennyiség kiszámítására is a (6) és (8) egyenlet felhasználásával. Ezekkel az egyenletekkel meghatározható az a kritikus talajvízmélység, amelynél az adott időjárási viszonyok mellett a téli évszak alatt sem emelkedik jelentősen a talajvíz szintje. Például: Kecskeméten az átlagos 0,5-ös téli veszteségi indexhez tartozó b = 0,34. A (8) egyenCs let értelmében = 0,34 az a viszonyszám, amelyik nél a talajvízállás nem változik, mivel M — m — 0, M ha 1—b =0, ami csak akkor teljesül, ha Cs b — = 1, azaz = b. A téli időszakot októbertől Cs M márciusig számítva, az általában várható csapadékmennyiség 223 mm, vagyis 2;; 5 = 0.34, M amiből a kritikus talaj vízmélység M = 655 cm. (7) egyenletbe ezeket behelyettesítve kapjuk b = 1,13 (1 + 0,1) = 1,24 Most már kiszámíthatjuk X értékét is ugyancsak a (7) egyenlet segítségével de X = 1 — jtf * s> amiből m = 295 (1 + 0,28) = 377 cm. Az eltérés a tényleges értéktől 1 cm, de ennél nagyobb eltérések is elfogadhatók. A tanulmány második felhasználási lehetősége a belvíz megjelenési kritériumának a meghatározása. Eddig is tudtuk, hogy a belvíz kialakulásához sok csapadék kell, de hogy az egyes esetekben és a különböző helyeken ez mennyi, azt számszerűen nem állt módunkban előre meghatározni, így nem volt lehetőségünk arra sem, hogy a belvíz megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket a belvíz megjelenése előtt megtegyük. Jelen esetben csupán a talajvízállás előrejelzésének egy sajátságos esetével foglalkozunk behatóbban. Ezt azért érdemes megtennünk, mert a belvíz a mezőgazdaságnak sok kárt okoz az őszi kisarjadt vetések elpusztításával és a koratavaszi munkálatok késleltetésével. A fent bemutatott számítással csak egy-két hónapos időelőnyre tehetünk szert, ami esetleg nem elég a belvíz elleni intézkedések végrehajtására. Lehetőségünk van azonban egy hosszútávú becslés elvégzésére is, feltételezve, hogy a téli időszak időjárási viszonyai az átlagosnak megfelelőek, vagy ahhoz igen hasonlóak lesznek, illetve ha nem, akkor a becsültnél kedvezőbben, vagy előnytelenebbül alakulnak a talajvízviszonyok. Ilyen becslés elvégzésére van lehetőségünk a (9) egyenlet felhasználásával. Mivel a téli időszak veszteségi indexe az esetek többségében 0,5 és az ehhez tartozó b értéke 0,3—0,6 körül mozog, tehát az őszi maximális talajvízmélység és a lehetséges maximális, vagy valószínű csapadékmennyiség ismeretében a kérdés megválaszolható. A (9) egyenlet, mint a tanulmány fő célja és eredménye, kiemeli a kiindulási talajvízmélység szerepét a kialakuló talaj vízmélység szempontjából és nagyságrendileg is meghatározza annak hatását. Kiviláglik az egyenletből, hogy a belvíz jelentkezésének csak szükséges feltétele, hogy Cs bM legyen, de elégséges feltétele, hogy Cs > bM' 2 legyen, ahol b a veszteségi indexnek, vagyis a léghőmérsékletnek, a légnedvességnek, a csapadéknak és a kiindulási talajvízmélységnek a függvénye. Például: 1941-ben Nagyivánon a talajvízállás októberben volt a legalacsonyabb, 80 cm. Mivel a kútperem terep feletti magassága 59 cm, tehát M = 21 cm. Tekintve, hogy Nagyiván sok évi csapadékátlaga szeptembertől márciusig 261 mm, tehát 441 m = = °' 85 c m> * További kutatások szükségesek arra vonatkozóan, hogy eredményeink a téli és a nyári félévnél rövidebb időszakra alkalmazhatók-e, és ha igen, milyen feltételekkel, mert ennek sikeres megoldásával az öntözési vízszükséglet is kiszámíthatóvá válna az egyenletek alkalmazásával. Az öntözővízszükséglet kiszámításához az az elgondolás nyújt segítséget, hogy csak annyi vizet kell a felszínre juttatni (esőztető öntözéssel), amely mennyiség mellett a talajvízszín sem nem emelkedik, sem nem süllyed. Ez magától értetődőnek látszik, mert — mint bevezetőben említettük — a növényzet ekkor vigy tekinthető, mint a talajfelszín párologtató képességét megnövelő tényező. Ha tehát annyi vizet juttatunk a növényzetnek, amennyit a növényzettel fedett felszín éppen elpárologtatni képes, akkor semmi sem jut le az öntözővízből a talaj víztükörig, vagyis a talaj vízszín nem emelkedik. De nem is süllyed, hiszen amíg