Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Kallós Imre: A talajvízállás változása a talajvízmélység és a meteorológiai elemek függvényében

Kallós I.: A talajvízállás változása a talajvízmélység függvényeben Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. 151 tényleges talaj vízmélység és a télen lehullott csapadék hányadosai, másrészt az őszi és tavaszi tényleges talaj vízmélységek hányadosai szolgálák. A mi szempontunkból a téli időszakot felölelő feldolgozás jelentősége abban áll, hogy felfedi a csapadéknak és a kiindulási talajvízmélységnek a talajvízállás változására gyakorolt hatását és ezáltal támpontul szolgál a tenyészidőszakra vonatkozó, illetve az egész évre érvényes, általános megoldást célzó vizsgálatokhoz. Mielőtt azonban a görbék értelmezésével az általános megoldásra rátérhetnénk, meg kell állapítanunk azok egyenletét, vagyis azt, hogy a kialakuló talajvízmélység (to) hogyan függ a kiindulási talaj vízmélységt ől (M) és a csapadék mennyiségétől (Gs). Bevezetve a M Cs = y es M TO ha y azaz Cs oo <íM b Ezek előrebocsátása után megállapíthatjuk, hogy a fenti feltételeket kielégítő görbéket az y = b y y— b (2) A tenyészidőszak bevonása a vizsgálatokba Az ordinátaként szereplő hányados számlálójának mértékegysége cm, de egy m

2 felületre vonatkoztatva azt a térfogatot adja, ami 1 m

2 kiterjedésű talajvíztükör felett van és így mértékegysége m

3-10 2. A nevezőben levő csapadékmennyiség mértékegysége mm. Ez egy m

2 területre vonatkoztatva, az egységnyi területet borító víz mennyiségét adja literben (m

3-10 3). Vagyis y mértékegység nélküli szám, amelynek reciprok értéke a vízzel nem telített talajréteg egységnyi térfogatára eső csapadék mennyiséget adja Cs M Az (1) egyenletet F-ra megoldva : Y = 1 — 1 jx jelöléseket, elsősorban azt állapíthatjuk meg, hegy az egyes eseteket képviselő pontok mind a tizenhárom kút esetében olyan hiperbola mentén rendeződnek, amelynek aszimptotái az x = 1 és a 0 y < 1 egyenesek. Az aszimptoták helyzete magától értetődő. Ugyanis a téli hánapokban a talaj víz mélység az esetek túlnyomó többségében csökken és csak a legritkább esetben nő. Vagyis TO legfeljebb egyenlő lehet M-mel, amiből következik, hogy szélső esetben x = 1. Míg ha m —> 0, vagyis a talajvíz a felszínig emelkedik, akkor M —> ami akkor fordulhat elő, ha vagv az TO őszi talaj vízmélység már eleve csekély volt, vagy „ M rendkívül csapadékos volt a tél, azaz- >- 0. Gs Táblázatosan összefoglalva : ha TO = M 0, akkor x — 1 0

0 ami csak akkor lehetséges kifejezéshez jutunk, ahol legyen : 1 , m M' X= 1 = 1 (3) (4) (5) 7)1 (1) egyenlet írja le, mert ha x — 1, akkor y = oo és ha x = oo, akkor y = b, ahol 0 < b < 1 az x tengellyel párhuzamos aszimptota távolsága az abszcissza tengelytől. Az (1) egyenletből Az 1. ábra görbéit leíró egyenlet ismertetése után térjünk át a koordináták és az egyenletek értelmezésére. Az (5) egyenlet értelmezhető az i=- kiM fejezéssel. Ugyanis az x reciprok értéke arról ad felvilágosítást, hogy az őszkor vízzel telítetlen talajrétegnek tavasszal hányadrésze marad feltöltetlen. Ezt a reciprok értéket egyből kivonva, arról kapunk számot, hogy a talajvizet borító rétegnek hányszorosa töltődött fel vízzel. A fenti értelmezések szerint bevezetett módosításokkal tehát az egységnyi térfogatú talajrétegre jutó csapadékmennyiség és a vízzel feltöltött talajréteg vastagsága közötti kapcsolatot kutathatjuk ki. A (3) és (5) egyenlet szerinti feldolgozást Kecskemét (829), Kalocsa (845). Nagyiván (226), Nyíregyháza (88) és Orosháza (412) figyelőkutak, illetve a figyelőkutakkal azonos, vagy azokhoz közeli (Nagyiván—Tiszaörs) helységben levő klímaállomások adatainak felhasználásával végeztük el az 1936 és 1956 közötti azon esztendőkre, amelyekben az észlelési anyag azt megengedte. Észlelési anyagon most nemcsak a talajvízállásadatokat és a csapadékadatokat értjük, hanem a további számításokba bevont havi léghőmérsékleti és relatív nedvességi adatokat is, éspedig nemcsak a téli hónapokra, hanem az egész esztendőre kiterjedően. Ezt a feldolgozást az M és m jelölések értelmének módosításával úgy készítettük elő, hogy egyrészt megtartsuk eddigi jelentésüket, másrészt kiterjesszük a jelölések érvényességét a tenyészidőszakra is. Ennek érdekében továbbra is téli és nyári időszakra szétválasztva- dolgoztuk fel az adatokat. Téli időszaknak számítottuk — az előzőkkel egyezően — a talajvízállás emelkedésének megindulását megelőző hónaptól februárig, 111. márciusig, nyári időszaknak pedig ennek kiegészítéseként, a talajvízállás csökkenésének megindulását megelőző hónaptól szeptemberig, illetve a délebbre eső állomásokon októberig terjedő időt. Ilyen feldolgozás mellett M az időszak kezdeti talaj-