Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Fekete András–Lipták Ferenc: Palástos vízadagoló laboratóriumi vizsgálata

10 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. Laczkó A.—Starosolszky ö.: A palástos vízadagoló vezethető le. Ugyanekkor a nyomásveszteség értéke h — 7,4—12,1 cm között változik. Fentiekből megállapítható, hogy a h = const. nyomásveszteség mellett Q = const. vízhozamot csak az alsóvízszín szabályozásával lehet adagolni, egyébként a vízszállításban mutatkozó eltérés nagysága pl. a h — 10,5 cm értéknél 14,3%. Az alsóvízszín változása pl. h a = 11,8— 13,8 cm között Q = 3 l/s (21,4%), tehát 1 cm-es alsóvízszínváltozás 1,5 l/s vízhozamváltozást eredményez. Az alsóvízszint pl. Q = 14 l/s esetén h a = 11,8 cm-re kell beszabályozni, mert ehhez tartozik a legkisebb nyomásveszteség (h = 7,4 cm). Az alsóvízszínnek (h a) constans értékre történő szabályozása nem oldja meg a Q=const. vízszállítás adagolását. A felsővízszín változása ugyanis nagy­mértékű vízszállítás ingadozást okoz. Pl. h a — = 11,8 cm-hez tartozó 13,8—7,4 = 6,4 cm felső­vízszíningadozás Q = 17—14 = 3 l/s vízszállítás­ingadozást jelent (1 cm felső vízállás-változáshoz Q = 0,4 l/s vízszállítás-változást), ezért tehát a felsővízszínt is szabályozni kell. 5. A veszteség nagysága és a felsővízszín magassága közötti összefüggés A 14. ábrán a h és a hf közötti kapcsolatot tüntettük fel a II. változat mérési adatai alapján. A Q = const. vízszállításhoz tartozó pontok ugyancsak két egymást metsző, közelítően egye­it. ábra. A veszteség nagysága (h) és a felsővízszín magassága (hj) közötti összefüggés a II. változatná l <t>uz. 14. 3aeacuM0cmb Mexcdy eejiunuHoü nomepu h u ypoewM eepxneeo óbecpa (hf) txpu eapuanme II. Fig. 14. Head loss h plotted against headwater elevation hf for alternative II nesnek vehető vonalak mentén fekszenek. A kap­csolat a 13. ábrán bemutatott h = f(h a) összefüg­gésnek a felsővízre vonatkoztatott változata. A h = const. értékhez tartozó Q ='const. pontok­nak a hf tengelyre való vetítése után azt a két felsővízszínt kapjuk, amelyeknél^az adott víz­hozam lefolyhat. A felsővízszínt a Q =*const. ér­tékhez tartozó minimális esésveszteségre kell be­szabályozni. 6. A vízadagolás pontosságának vizsgálata Mérési eredményeink alapján Szalay Miklós kísérletet tett arra, hogy egyetlen grafikonon (15. ábra) ábrázolja a palástos vízadagoló víz­hozamgörbéjét az alsóvízszín hatásának figye­lembevételével. Az ábra jobboldalán vastag vo­nallal kihúzott görbe — amely a szabad átbukás • 0. (h f) görbe (mérések alapján) [í] • H <hf,h a) görbék mért értékei [c] 0 (hf fi,) görbék számított értékei [</] Q (hf,h a) görbék becsült értékei [c] 15 0 [l/sec] 20 15. ábra. A vízhozam a felső- és alsóvízszín függvényében, mért, számított és becsült értékek alapján az V. változatnál 0ue. 15. BeAUHUHbi pacxoda e 3aeucuM0cmu om ypoeneü eepxneeo u HUMHeeo 6?,e(pa, na ocHoeanuu U3Mepemiü, pactemoe u oqeHKU eeAUHUH npu eapuaHme V. ía] HeonpeaeneHHaH o6jiacTb, [b] Ha ocHOBaHHH H3MepeHHH, [c] H3Me­peHHbie BeJTHqHHbi, [d] pacqHTaHHbie BeJiHMHHbi, [e] oijeHeHHbie Benn­HHHbl Fig. 15. Discharge plotted against head-and tailwater levels, on the basis of measured, computed and estimated values for alternative V [a] uncertain rangé ; [6] based 011 measurements ; [c] measured>alues ; [d] computed values ; [e] estimated values és a nyomás alatti kifolyás görbéjéből tevődik össze —- valamely tetszőleges hf felsővízszín mel­lett maximálisan átbocsátható vízhozam értékeit szolgáltatja. Ettől a vonaltól balra helyezkedik el az alsóvízszín által befolyásolt vízhozamok tartománya, ahol az alsóvízszín bukókoronaél felett mért magasságát használta paraméterként mind a tökéletlen átbukás, mind a nyomás alatti kifolyás esetében. Az ábrán szereplő paraméteres görbék egyes szakaszai nem azonos megbízható­ságúak, de a kérdés megvilágítására így is alkal­masak. A görbék egyes szakaszai az alábbi elvek szerint készültek :

Next

/
Oldalképek
Tartalom