Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
2. szám - Kozák Miklós: Inhomogén talajt szállító zagyvezeték hidraulikai ellenállásának közelítő számítása
100 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. Kozák M.: Zagyvezeték hidraulikai ellenállásának közelítő számítása 4 csoport, 6. csopor t ->401 5. csoport 8. csoport Gorjunov nyomán egy L = 1560 cm hosszú 7) = 800 mm átmérőjű zagyvezetékre vonatkozó nyomásveszteség számítási eredményeit 8 számítási tartományra a 6. ábrán tüntettük fel. A legalsó görbék a tiszta vízre (c = 0) vonatkozó energiaveszteség teljes értékét mutatják a v középsebesség függvényében. E fölött helyezkednek el a c koncentrációnak, mint paraméternek a függvényében a zagyra vonatkozó energiaveszteségek görbéi. Ezeknek a görbéknek fő jellegzetességei : egy kritikus sebességtől kezdve (vi-r) a középsebesség növekedésével és csökkenésével az energiaveszteség egyaránt nő. A v vtr tartományban szaggatott vonalakkal jelöltük az energiaveszteségek értékét. Az ennek megfelelő üzemi állapotot, melyet a csővezeték feliszapolódása, eltömődése jellemez, mindenképpen kerülni 2. táblázat Az I. ábrán feltüntetett 1 8 talajcsoport tartománya Tabelle 2. Bereich der in Abb. 1. dargestellten Bodengruppen 1—8 Table 2. Eanges of the soil groups denoted 1 to 8 in Fig. 1. Talajcsoport d30% [mm] í?9 0% [mm] 1. 0,035— 0,06-ig 0,08— 0,13-ig 2. 0,06 — 0,10-ig 0,13— 0,25-ig 3. 0.10 — 0,18-ig 0,25— 0,45-ig 4. 0,18 — 0,30-ig 0,45— 0.85-ig 5. 0,30 — 0,80-ig 0,85— 2,20-ig 6. 0,80 — 3,00-ig 2,20— 0,00-ig 7 3,00 — 6,00-ig 0,00—20,00-ig 8. 6,00 — 5,00-ig 20,00—45,00-ig kell. A A 2-nek hiperbolikus változása (5. ábra) világít rá arra, hogy kisebb sebességek felé haladva, miért növekszik rohamosan az energiaveszteség. Említettük, hogy a talaj csoportokat a 30%-os és a 90%-os súlyszázalékértékek által kijelölt abszcisszákkal jellemzett szemcseátmérők határolják. Az 1. ábrának megfelelően a 2. táblázatban számszerűen feltüntettük az egyes talaj csoportokat határoló egyenesek abszcissza értékeit. 3. Az energiaveszteségek számítása A zagyvezetékek hidraulikai méretezésének lényege tehát az, hogy valamennyi előfordulható üzemi állapotra (c %-os koncentrációra, v középsebességre) meghatározzuk az energia, illetve a nyomásveszteségek értékét. A számítás gondolatmenetének megvilágítása céljából lássunk most egy példát. Tételezzük fel, hogy az L = 3000 m hosszú D = 800 mm átmérőjű zagy vezetéken a következő szerkezetű talajt kell szállítani : Szemcseátmérő, d [mm] 0,10 0,10—0,25 0,25—0,50 0,50 Súlyszázalék, ° 0 17,7 70,00 11,8 0,5 Ha az összetartozó értékpárokat egy szemeloszlási görbén ábrázoljuk, iigy megállapíthatjuk, hogy az adott talaj a 3. csoportba (1. ábra) tartozik. C'40% (>40% c=zo% C=40% C=20°A C=2u 7o 3. csoport >70% y.csoporr ~5~ v[m/sec] 1 \ v '—' / 5 v [cm/sec] 6. ábra. A különböző zagykoncentrációkhoz (c) tartozó energiaveszteség (H) számított értékei 1) — 800 mm átmérőjű, L = 1560 cm hosszú csővezetékben az 1. ábrán levő 1—8 talaj csoportra. (Gorjunov nyomán) [«] kritikus sebességek vonala Abb. 6. Für verschiedene Schlammkonzentrat ionén (c) berechnete Energieverluste (H) in einer D = 800 mm weiten, L = 1560 cm langen Rohrleitung zu den Bodengruppen 1—8 in Abb. 1. (Nach Gorjunov) [[ÍÍ] Linie der kritischen Geschwindigkeiten 6. Energy losses H computed for various slurry concentrations c in a pipeline of length L = 1560 cm and of diameter D = 800 mm, for soil groups denoted 1 to 8 in Fig. 1. (After Goryunov) [a] line of critieal velocities Fig.
