Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Juhász J.: A Balaton-felvidék vízbeszerzési lehetőségei

40(3 Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. Juhász J.: A Balaton felvidék vízbeszerzési lehetőségei ] - Deszka fedő Beton medence 7. ábra. Királykút jelenlegi foglalása Abb. 7. Derzeitige Fassung des Királykút Fig. 7. Present development of Királykút felé tartó és a márgák által megduzzasztott karsztvíz ugyanis a szomszédos Nosztori-völgyi és a malomvölgyi forrásokban 226, illetve m A. f.-i magasságban kerül a felszínre. Nyilvánvaló tehát, hogy a köztük 10—20 mrel magasabb térszinten kibukkanó Királykút nem lehetett túlságosan bővizű, feltörését csupán a helyi viszonyok idézhették elő. A forrás törés mentén fakad. Erre utal az a körülmény is, hogy foglalása óta vízhozama jelentősen megnövekedett. Ma a Királykút mesterségesen feltárt forrás, amelynek medencéje robbantással készült. A kb 3x3 méteres medencében a foglalás fenékforrásszerű (7. ábra). A mérések kezdete óta (1951 XII. 8.) a forrás legkisebb hozama (1955. VI. 14-én) 108 l/p, a legnagyobb pedig (1953. VI. 25.) 500 l/p volt. Közepes hozamát — az összes mérési adat felrakásával — 400 1/p-ben állapítottuk meg. A Királykutat a honvédség nyári táborozások idején használja. d) Nosztori völgyi forráscsoport A fődolomit és a márga határon átbukó víz Királykúttól mintegy 3 km-rel délnyugatra a kedvező tipográfiai adottságok folytán aránylag kis területen ismét nagy mennyiségben fakad fel. A tektonikusán preformált Nosztori völgy két ágának találkozásánál 226 m A. f.-i magasságban, a 8. ábrán vázolt módon — körülbelül 2000 l/p közepes hozamú forráscsoport található. A források közvetlenül a két ág egyesülése fölött törnek a felszínre. Vizüket a fődolomitból nyerik. A malomvölgyi forráscsoporthoz hasonlóan a tektonikus völgynek majdnem teljes szélességében, 60—150 m hosszú völgyszakaszon fakadnak. A bővebb vizű forrásokat a délnyugati ágban találjuk. A köztük elvétve előforduló koncentrált fakadások egyikének hozama sem éri el az összhozam 10%-át. A forrásokat a VITUKI 1951. december óta méri rendszeresen. A mérések szerint a legkisebb vízhozam 1952. VIII. 16-án) 780 l/p a legnagyobb vízhozam (1954. II. 17-én) 5770 l/p Saját mérés vízhozam (1954. XII. 24-én) 2200 l/p volt. Az összes mérési adat figyelembevételével — felrakás és kiegyenlítés útján — meghatározott közepes vízhozam 2050 l/p. A minimum júliusban és augusztusban jelentkezik és ilyenkor a vízhozam minden évben lecsökken 1500 1/p-re. A források vizét felszíni foglalással, a járatok fölé épített szivárgókkal lehetne összefogni. e) Koloskavölgyi források. A fődolomit következő megcsapolási helye délnyugat felé, a balatonarácsi Koloskavölgy. Legnagyobb forráscsoportját itt is a márgák duzzaszt ják meg. A fődolomit és a meszes márgák között a malomvölgyi forrásoktól egészen a Siske kútig 20—30 m vastag karni mészkővonulatot találunk. A források közül egyesek — így a Koloskavölgy kisebb forrásai is — ebből a vékony mészkőrétegekből lépnek a felszínre, tulajdonképpen azonban ezek is a fődolomit terület forrásai közé tartoznak. JELMAGYARAZAT: 1. Bővizű forráscsoport délnyugati ágban Forráscsoport északkeleti ágban Volt halastó Völguzórógat Erdí Erdöhatár Meredek oldal Uagyon meredek oldal Szikla Oölés, csapós viz mérés helye Meret: 100 m 8. ábra. Nosztori völgyi források Abb. 8. Quellen im Nosztori-völgy Fig. 8. Springs in the Nosztori-valley