Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1959. évi évzáró közgyűléséről

346 Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. Beszámoló az 1959. évi közgyűlésről Reprecentáció, külföldiek vendéglátása 15 446,02 Ft Belföldi kiküldetések 12 817,70 Ft Nyomtatvány, kiadvány, folyóirat 24 018,62 Ft Felszerelés, javítás, karbantartás 2 956,70 Ft Pályázat, alapítvány, érem 3 239,00 Ft Posta, telefon, szolgáltatás 9 900,80 Ft Alkalmi munkadíjak 16 150,02 Ft Külföldi utak 3 642,30 Ft Térítés, berendezés, könyvtár 12 972,0(5 Ft Vidéki csoportok támogatása 10 201,70.Ft ÖsszeS kiadás 331 972,63 Ft Bevételi maradvány 4 423,37 Ft A (*)-gal jelölt tételek a rendezvényeken résztvevők egyéni befizetéseiből származnak, tehát ezek tulajdonképpen csak a Társaság pénzügyi adminisztrációján átfolyt összegek, és nem a Társaság bevételei és kiadásai. Dr. Papp Ferenc : Megnyitja a hozzászólásokat. Oroszlány István : A szolnoki öntözési ankét lefolyt és azon határozatok születtek. E határozatokat nem sikerült kiküldeni az érdekelteknek. Schulhof Ödön dr.: Ha a mostani főtitkári beszámolót a régebbi évekével összehasonlítjuk, feltűnik, hogy a Balaton kisebb szerepet játszott ez évben a Társaság munkájában, mint eddig. Igaz, hogy a Balatoni Intézőbizottság munkájában a Társaság tagjai elég intenziven résztvesznek, mégis úgy érzem, hogy a közvetlen kapcsolat a B1B és a Társaság között nem volt elég szoros. Szigyártó Zoltán : Szeretnék rámutatni arra, hogy általában hiányzott a szakosztályok közötti együttműködés. A Hidraulikai Szakosztály néhány alkalommal tartott közös megbeszéléseket a Társaság többi szakosztályával, de még ez is sokkal intenzivebb kapcsolatot tarthatott volna a többiekkel. Javaslom, hogy a szakosztályok keressék az alkalmat közös előadóülésekre. Hetényi Endre : Ez évben először adományoztak újítók és feltalálók részére arany, ezüst és bronz érmet. Örvendetes, hogy a 95 kiosztott érem közül 4-et a Hidrológiai Társaság tagjai : Kessler Hubert, Gagán József, Perényi Károly és Henny Elek szereztek. Holényi László : Mint a BIB képviselője, köszönetemet nyilvánítom a Társaságnak azért az áldozatos és értékes munkáért, amelyet kifejtett az időben, amikor a BIB megszüntette munkásságát. 1947 és 57 között a Hidrológiai Társaság karolta fel a Balaton ügyét és ankétjain ébren tartotta a Balaton problémáit. A kormány 1957-ben hozta létre újra a BIB-et. 1957-ben '20 millió Ft beruházási hitelt, 1958- és 1959ben már 30—30 millió Ft-t, 1960-ban pedig 52 millió Ft-ot fordíthattunk a Balaton fejlesztésére. Különösen felhívom a figyelmet a vízügyi jelentős beruházásokra. Siófokon, Fonyódon, Füreden és Almádiban megkezdtük a szennyvíztisztító telepek létesítését, 4—5 helyen vízműveket építünk. Remélhető, hogy a második ötéves tervben már lényeges változások történnek a Balaton fejlesztésében. Dr. Schulhof Ödön szavaihoz kapcsolódva kérem a Társaságot, hogy az eddiginél is nagyobb támogatást adjon tudományos vonalon. Gábri. Mihály : Három évvel ezelőtt alakult meg a Velencei-tó intézőbizottsága. A 62 millió Ft-os beruházási programot a második ötéves tervben szeretnék megvalósítani. A programot a Hidrológiai Társaság egyik ülésén javaslom megtárgyalni. Oroszlány István felszólalásához kapcsolódva hiányosságnak tartom, hogy a szolnoki ankét komoly határozatai nem jutottak el az illetékesekhez. Holló István : A Társaság keretein belül, különösen az idősebb tagtársak között felmerült, hogy nem látják biztosítottnak a vízimérnökök utánpótlását. Most, hogy a szakosítások megszűntek — ami ugyan helyes, mert kis országban nem lehet olyan módszerekkel dolgozni, mint a nagy államokban —, aggodalommal figyeljük, hogy a külföldön speciálisan képzett mérnökökkel szemben csak általános képesítésűeket tudunk felmutatni. Ha az Építőipari Műegyetem be akarja tölteni hivatását, a képzésről gondoskodnia kell. Javaslom, hogy jegyzőkönyvileg nyilvánítsuk véleményünket, hogy az illetékesek oldják meg, a vízkémiától kezdve a földgázokig, minden vízkérdést érintő szakágazatnak a fiatal mérnökök számára való átadását. Dr. Kessler Hubert : Az elnöki megnyitóban elhangzott értékes gondolathoz csatlakozom a lápos területek megjavításával kapcsolatban. Dr. Papp Ferenc professzor úrnak ez a probléma mindig szívügye volt. Javaslom, hogy az általa javasolt bizottságot alakítsuk meg. Wisnovszky Iván : A vízépítéssel foglalkozó fiatal műszakiak nagy része vidéken dolgozik és így a továbbképzésük nem oldódik meg még akkor sem, ha a Mérnöki Továbbképző Intézet erre módot talál. A szaklapokban olyan kérdésekkel is kellene foglalkozni, amelyek a gyakorlati munkát végző fiatal mérnökök továbbképzését elősegítik. A Vízgazdálkodási Műszaki Szemle az utóbbi évben teljesen eltűnt. Kérjük a Társaságot, hogy szorgalmazza a folyóirat felélesztését és foglalkozzék a vidéki műszakiak továbbképzésével. Finály Lajos : A Balaton problémájánál nehézséget okoz, hogy közigazgatásilag nem egységes terület, ellentétben a Velencei-tóval. A Balatont vagy egységes közigazgatási területté kellene nyilvánítani, vagy a különböző területeket összefogott sávvá kellene alakítani, a BIB-el egyetértésben. Holényi László: A két megyének balatoni érdekeltségét a mostani formában egyelőre meg kell tartannunk. A ,,Balaton megye" gondolata két-három évtizedes, de a jelen pillanatban a két megye odafűződő érdeke miatt nem valósítható meg. Célszerűbbnek tartanám, ha az illetékes hatóságok felé azt javaslnánk, hogy a Balaton helyi szervezetei egységesek legyenek. Az OVF ügykörében Dégen főigazgató elvtárs a probléma súlyát meg is értette, és azóta lényegében két vízügyi igazgatóság működik ezen a terüléten. Örvendetes, hogy az OVF Balatoni Felügyelőséget kíván létrehozni. Papp Ferenc dr.: Felteszem a kérdést, hogy a közgyűlés elfogadja-e a főtitkári beszámoló előterjesztését ? (A Közgyűlés az előterjesztést elfogadja) A Közgyűlésnek kell eldöntenie, hogy a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályt felállítsuk-e ? A tisztújító közgyűlésig megbíznánk azokat a lelkes kartársakat, akik már számos előadást szerveztek, hogy alakítsák meg a szakosztályt. Erre szükség volna, mert az ősszel nemzetközi ankét megrendezésére is gondolnak. Felteszem a kérdést, hogy a Közgyűlés hozzájárul-e az új szakosztály megalakításához? (A Közgyűlés hozzájárul a megalakításhoz) Rátky István : A hozzászólásokban rögzítettük, hogy a fontos kérdések megoldásához a szakosztályok munkájának összefogására van szükség. Így nem tartom célszerűenk, hogy a munkát még egy új szakosztály felé megosszuk, még akkor sem, ha ezzel a véleményemmel egyedül állok. Dr. Papp Ferenc : Rátky tagtársunk véleményét jegyzőkönyvileg rögzítjük. A Vízkémiai Szakosztály megalakítása egy évet késett azért, mert úgy gondoltuk, előbb jó munkájával kell megmutatnia, vajon életképes-e. Megállapítható, hogy az új szakosztálynak van létjogosultsága, ettől függetlenül természetesen az egyes szakosztályok között szükséges a szoros együttműködés. Javasolom, hogy az új szakosztály vezetésével ideiglenesen az eddigi vezetőséget bízzuk meg. A szakosztály elnöke : Varró István. (A Közgyűlés a javaslatot elfogadja) Szalay Miklós : A Társaság adminisztratív vezetése fordítson több gondot a tagdíjcsekkek kiküldésére. A taglétszám és a fizető tagok közti nagy különbség a főtitkári beszámoló ós a számvizsgáló bizottság jelentéseiből is mutatkozik. Dr. Papp Ferenc : A felszólalás helyénvaló és a jövőben erre nagyobb gondot fordítunk. Felteszem a kérdést, hogy a Közgyűlés elfogadja-e a Számvizsgáló Bizottság jelentését 1 (A Közgyűlés a jelentést elfogadja) Dr. Papp Ferenc : Bözsöny Dénes főtitkár válaszolni kíván az elhangzott hozzászólásokra. Bözsöny Dénes : Különösebb válaszadásra nincs szükség, csupán néhány félreértést szeretnék tisztázni. A szolnoki ankét határozatait idejében elküldtük, azonban az ankét előadási anyaga technikai okokból még nem készült el. Örömmel üdvözöljük a BIB bejelentését, hogy a jövőben szorosabbra fűzi kapcsolatát a Társasággal.