Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
5. szám - Vágás I.: Az ülepítés fizikokémiai szemlélete
Vágrós I.: Az ülepítés fizikokémiai szemlélete Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 33 j (l.L [ K K 0 2015 I N to 5 0 f— , 0 10 20 30 40 t [perc] 3. ábra. A másodfokú reakciótörvény igazolása pelyhesedő anyagokra Fiedler és Fitch kísérletei nyomán &ue. 3.1j0Ka3ameAbcme0 3aKona peaKifuu emopoeo nopadKa ÖAH CPAOKYASMIIOHHBIX Mamepuanoe no ucnbimanuHM <t>udAepa u 0umna. BepmuKaAbHtm ocb: omHocumeAbHbie edüHuqu Fig. 3. Corroboration of the second-order reaction relation for flocculating materials. After experiments of Fiedler and Fitch. Verticai axis : relatíve units Összefoglalás Kísérleti eredmények és irodalmi adatok felhasználásával felépített, szemcsés és pelyhesedő anyagokra egyaránt kiterjedhető számítási eljárásunk kisebb közelítésekkel alkalmasnak mutatkozik arra, hogy az ülepítőmedencék működésének eredményességét elsősorban áramlástani vizsgálatok adatai alapján, az átfolyási görbéből közvetlenül is meghatározhassuk. Űgy gondoljuk, hogy az áramlástani mérési eredmények értékelésénél [12] fellépő elméleti és gyakorlati problémák megoldása tekintetében előre léphettünk. Az ülepítési folyamatok fizikokémiai szemlélete mostanában van elterjedőben. 1958. okt. 9-én a Hidrológiai Társaság Szennyvíz, valamint Hidraulikai Szakosztályának közös rendezésében tartott előadóülésen annak a nézetnek adtunk kifejezést, hogy a szemcsés anyagok ülepítésének vizsgálatában a kinematikai szemlélet, a pelyhesedő anyagok ülepítésének vizsgálatában a fizikokémiai szemlélet ígér több eredményt. Ezt a nézetet most módosítanunk kell, hiszen a tanulmányban bemutattuk, hogy a szemcsés anyagok ülepedésének törvényszerűségei is beleillenek a fizikokémiai szemléletbe. Ezért a fizikokémiai szemléletet kell általánosabb érvényűnek elfogadnunk, azzal, hogy a kinematikai szemlélettel is megoldható feladatok ennek az átfogó szemléletnek az egyik fontos fejezetét képviselik. A fizikokémiai szemlélet elmélyítésétől egyébiránt még számos elméleti és gyakorlati kérdés megoldását várjuk a jövőben. * Befejezésül köszönetemet fejezem ki Muszkalay Lászlónak a tanulmány lényegébe vágó elméleti elgondolások megfogalmazásában való közreműködéséért. Ebben a tanulmányban olyan, eddig még közzé nem tett gondolatait használtam fel, amelyek az áramlásból kilépett részecske ülepedettnek nyilvánítására, továbbá az ülepítési folyamatok fizikokémiai szemléletének egyes problémáinak megoldására vonatkoztak. IRODALOM [1] 11. A. Fiedler és E. B. Fitch: Appraising basin performance from dye test results. Sewage and Industrial Wastes, Washington, 1959. évi 9. sz. [2] Vágás István: Az ülepítési hatásfok függvénytranszformációs meghatározása. Hidrológiai Közlöny, 1958. 2. sz. [3] Muszkalay László és Vágás István : Ülepítőmedencék áramlástani hatásfokának megállapítása. Hidr. Közi. 1954. 11—12. sz. [4] Muszkalay László : Az ülepítés hatásfokának növelése. Vízgazdálkodási Műszaki Szemle. 1955. 1. sz. [5] A. F. Bermant: Matematikai analízis. I. kötet 408 oldal. Tankönyvkiadó, Budapest, 1951. [6] Muszkalay László és Vágás István: Átfolyási vizsgálatok egyszintű ülepítő medencékben. Hidr. Közi. 1956. évi 5—6. sz. [7] Muszkalay László és Vágás István : Modification of the tracer measuring method in setthng basins. Sewage and Industrial Wastes, Washington, 1958. évi 9. sz. [8] K. Imhoff : Taschenbuch der Stadtentwásserung. München, 1951. [9] Vágás István : Jelzőanyaghullámmal végzett áram lástani mérések értékelése. Hidr. Közi. 1959. évi 6. sz. [10] Dr. Bogárdi János : A Sajó hordalékszállítása és a hordalékos víz ülepítése. Hidr. Közi. 1950. évi 1—2. sz. [11] T. R. Camp: Sedimentation and the design of settling tanks. Trans. Am. Soc. Civil. Engineers 111 895 (1946). Idézve [1]. alapján. [12] Finály Lajos : Egyszintes -— vízszintes átfolyású — ülepítőmedenoék hatásfokának javítása. Hidr. Közi. 1956. évi 5—6. sz. OH3HKOXHMHMECKHÍÍ B3rJlH^ HA OTCTAMBAHHE M. Baeaui B CTaTbe flaÉTCH AajibHeüuiee pa3BHTne Teopnu „standard efficiency" RTM (jjjioKyjiflunoHHbix MaxepiiaJIOB. Teopim ONYÖJIHKOBAHA OUAJIEPOM H OHTMCM (1) H 3TOH CTATBEÜ COBEPMEHCTBYETCH TeM, MTO : А) B KaMecTBe rnApaBJiHMecKOü xapaKTepHoü KPHBOH OTCTOÍÍHORO öacceÜHa NPHHHMAETCA KPHBAN nepenHB3HHH (0U2. 1.). Б) YPABHEHHH CKOPOCTH tj)H3HK0XHMHMecK0H peaKUHH OTCTAHBAHHH paccMaTpiiBarorcfl, KAK YPABHEHHH HyjieBoro, nepBoro H BToporo NOPNFLKA, H STH BHAM ypaBHeHHH ONPEFFENÍNOTCH OTHOCHTEJIBHO 3epHHCTbix w C[)JIOKyjijuuiOHHbix MaTepnajiOB. ypaBHeHHH (12). TojiKOBaHHe K03(j)HUHeHT0B nojie3Horo fleíicTBiin, xapaKTepn3yiomnx paöoTy OTCTOHHMX 6acceHH0B AafiTca B CJIEFLYIOMHX : 7. nepebiM eudpaeAUiecKUM K03@unueHm0M noAe3HOIO deücmeuR (RJÁ 1) NOKA3BIBAETCN, MTO KAKAN MACTB o6T.eMa V őaccefiHa 5IBJIHCTCH n0Jie3H0H HJIH HeHMeromeií M6TBOI-O oö-beivia V r. BMecTe c TeM BbipawaeT oTHomeHne Me>Kfly cpeAHHM fleücTBHTejibHbiM BpeMeHeM t a nepejiHBaHHH MacTHU Boflbi H BpeMeHeM NEPEJIHBAHHH tsz, onpefleJiCHHbiM fljifl H/ieajibHoro SacceÜHa c paBHOMepHbiM pacnpeflejieHHeM CKOPOCTH H npn OTCVCTBHH MeprBoro oS-bSMa (ypaBHeHiie 37/a). 2. BmopbiM iiidpasAunecKüM KO30uifuenmoM noAe3HOZO deücmeun (rja 2) Bbipa>KaeTCfl, MTO KaKyio MacTb oöieMa V öacceftHa cocTaBJineT O5T>6M Vm BOFLHBIX < / 0 / j/> Jy f/ /8 > / 1 Hornj^
