Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Juhász József: A városligeti I. sz. artézi kút felújítása

Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 4^7 VÍZELLÁTÁS A városligeti I. sz. artézi kút felújítása Dr. JUHÁSZ JÓZSEF, a műszaki tudományok kandidátusa Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest Bevezetés A kút a Hősök terén az Ismeretlen katona emlékműve és a Vezér-szoborcsoport (a Hungáriaobeliszk) között helyezkedik el. A 970,48 m mély kutat 1868—78 között Zsigmondi) Vilmos bányamérnök fúrta, és ő építette rá a kútfejet is. Az idők folyamán ez a kútfej és a kezelésére szolgáló tégla-akna oly mértékben meghibásodott, hogy beomlástól lehetett tartani. Félő volt emiatt, hogy az obeliszk állékonysága is veszélybe kerül. Végül az előzetes mérések szerint, nagyobb mennyiségű víz elszökését is észlelték. A fenti három ok késztette a Fővárosi Vízműveket, hogy a kútfejet felújítássá. A munkálatokat generálvállalkozóként a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat vezette. A kútvizsgálatokat Kiss László, a vegyészeti vizsgálatokat pedig Sellyei Gyula végezte. A felújítást a Hídépítő Vállalat kivitelezte Pöltl Károly és Kiss Miklós vezetésével a FT1 állandó művezetése mellett. A tervezési és művezetési munka nagyrészét Békési János végezte. Sok segítséget nyújtott a munkánál Gönczy Pál is. A kút és kútfej építése A Városligeti I. sz. artézi fúrás kúttá képzését Zsigmondy Vilmos végezte. Ez a kút abban az időben Európa legmélyebb fúrása volt. Munkájáról 1878-ban „A Városligeti artézi kút Budapesten" c. könyvében számol be. Beszámolója részletesen feltárja a fúrás 10 éves történetét. A mélyfúrást 1868. november 15-én indították el, és 1878. május 17-én 970,48 m mélységben fejezték be, ahol megkapták a várt termálvizet. A kút eredeti kiképzését az 1. ábra mutatja be. A fúrás elkészülte után kútfejaknát építettek rá. A Zsigmondy -féle eredeti kútfej két részből állt (2. ábra). A felső kútfej egy négy csonkkal rendelkező elosztó öntvény volt. Ebből ágazott le az üzemi és a Fővárosi Csatornázási Művek csatornája felé lefolyó vezeték. Ezt a fejet egy 3 m belső átmérőjű 1,4 m belső magasságú falazott aknába helyezték bele. Az alsó kútfej kb. 100—120 cm-rel a mai talajvízszint alatt, egy alul 104 cm átmérőjű nagy öntvényből áll, amelybe be van foglalva az összes fúrócsőrakat. A furatot biztosító 138/80 vörösfenyő csövet (XIII. sz. rakat) a fúrócső rakaton belül folyamatosan vezették át a fejen és egészen a felső kútfejig ért, ahol szabadon végződött. Az alsó és felső kútfej között a facsövet kívülről az alsó öntvény tetejével egybeöntött 203 mm belső átmérőjű szürke öntvényből készült cső védte. A két kútfej közötti szakaszra a téglafalú akna alatt 140 X 140 cm belső mérétű gerendaácsolat került, és annak közét az öntöttvascsővel együtt betonozták. A kút felújítási munkái A fúrás foglalása után Zsigmondy meghatározta a kút vízhozamát. Mérései szerint, kiépítéskor a kút nyugalmi vízszintje a térszint fölött 13,5 m, a kivett legnagyobb vízmennyiség 0,5 m felszínalatti mélységben 528 l/perc volt (5. ábra). Teljesebb vizsgálatot a kúton újra csak 1950. március 14-én Horváth József és Horváth Lajos végeztek. Újra meghatározták a kút vízhoza m görbéjét (5. ábra). Zsigmondy szerint a kút vizének hőmérséklete — kiépítéskor — 73,9 C° volt. Utána a kútfejnél elszórtan történtek hőmérsékletmérések, amelyek adatai 1936. és 1951. között 73,0 és 74,5 C° között ingadoztak. Terep 17,07 _ 66,85 ÍQSM 119,80 . 15145 19

6,45 230,

06 277,->7 381,21 <,08,99 722,18 138/80- Vörös fenyő vm ~~~~wrcsg 591/48

7 . Vörösfenyö 4 54/43

2 ,, Vascső III rUöLdU 402/389 Vnsrxh VascsJ 369/

J SS ,i/ Vascső '' 33

6/323 Vascső ' 303/295 v. Lemezcső 279/

270 .... L e mezcső Ml™. um Lemezcso "" 230

/220 : emercső IX 206/196 Lemezcső 182/142 Varosfenyő XII - a F

! Í Csovezetíen ü lyuk szakos:"" 1 ' 1 1 921,80 1 1 r 1 l

1 T 370,48 IS 2/176 lemezcső (vfsszahuzip) lén Jégeső 12 m hossz to" omló szenes r/fegek " megfogására 1. ábra. A Zsigmondy féle kútterv Abb. 1. Der Brunnenplan von Zsigmondy Pigurc 1. Well plan of Zsigmondy