Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
1. szám - Rajczi Kálmán: Az optimális belvízlevezetőképesség országos átlagértékének meghatározása
82 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Rajczi K.: Optimális belvízlevezetőképesség meghatározása 14. táblázat Időszak Elboritás 14 nap alatt mentesítve q = 0, q = 10 q = 20 q = 30 q = 40 Időszak [km'] 14 nap alatt mentesítve [km'] [km 2] esetben az elboritás [km'] stb. 1871—1875 921 158 1079 804 597 240 0 1876—1880 4605 160 4765 4490 4283 3920 3297 1881—1885 5060 165 5220 4945 4738 4381 3752 1886—1890 1496 175 1671 1396 1189 832 203 1801—1895 1036 188 1224 949 742 385 0 1896—1900 1473 196 1669 1394 1187 830 201 1901—1905 690 210 900 625 418 61 0 1906—1910 756 222 978 703 496 139 0 1911—1915 3370 238 3608 3333 3126 2769 2140 1916—1920 Nincs adat 0 1921—1025 455 260 715 440 233 0 0 1926—1030 461 275 736 481 254 0 0 1931—1035 ' 214 300 514 239 32 0 0 1 036—1 040 1920 330 2250 1075 1768 1411 782 1941—1943 478 475 953 678 471 114 0 1 947 69 460 525 250 43 0 0 összesen : 26 807 22 682 19 577 15 088 10 375 volításának időtartamát 14 napban jelöli meg. Az egyes 5 éves időközökben érvényes q értékeit ismerjük, ezzel meghatározzuk a 14 nap alatt mentesíthető területeket, melyeket a meglévő idősorhoz hozzáadva, olyan új idősort állítunk elő, mely q = 0 esetben keletkezett volna. Ebből azután már levonható a különböző q értékeknek megfelelő 14 nap alatt mentesített terület és így végeredményben q különböző értékeihez — azaz különböző kiépítettséghez — tartozó idősorokat nyerünk. Előzőkből ismert, hogy a vízzel borított területen a népgazdaságot ért belvízkár az évi mezőgazdasági termésérték 66%-a. A megmaradó károk becslése tehát elvégezhető. Ennél a becslésnél nem vesszük számításba azt a kárcsökkenést, ami a 14 napnál hosszabb mentesítés következtében lép fel, de ugyanakkor nem vesszük figyelembe azokat a károkat sem, melyek a 14 nap alatt mentesített területeken bekövetkeznek. Vizsgálati módszerünk finomítása esetén ezek természetesen figyelembe vehetők, de most feltételezzük, hogy e két hatás egymást kiegyenlíti. A táblázatban 69 q [1/seckm 2] 0 5 K) éven át 5 éves évi átlagokat tüntettünk fel, így egy évre esik átlagban. l. r,. láblázat OF. KH7 q - 0 üt/sec km' értéknél - = 1020 km 1 13,8 22 882 g = 10 lit/sec km 1 értéknél — = 1645 km' q 20 üt/sec km 2 értéknél 13,8 10,577 13,8 = 1418 km' 1 5 088 q - 30 lit/sec km 2 értéknél —^ = 10011 km" q = 40 lit/sec km 1 értéknél stb. 13,8 1 0.375 13,8 = 751.8 km' A mentesítendő területek évi átlagos mezőgazdasági termék értéke 1086 mázsa gabona km 2-ként. Ennek 66%-a, azaz 716,76 mázsa gabona értékű a teljes belvízkár. Ennek és q egyes értékeihez tartozó megmaradó elöntött területek ismeretében a megmaradó károk az alábbi táblázatban írhatók fel : 15 20 25 30 35 stb. K [mázsa gabona/km 2] 1375 1300 1179 1100 1016 910 784 650 stb. III. Kárelhárítás költségei A kárelhárítás költségeit mint évi költségeket a művek amortizációja, fenntartása, üzemelési költségei és esetleg egyéb költségek fogják megadni. Meghatározandó tehát elsősorban a fajlagos vízvezetőképesség és az ezt biztosító művek építési költsége közti kapcsolat. A 40 000 km 2-en kiépült művek értékét kiszámítjuk úgy, mintha azokat mai házi kezelésben építenénk meg. Ez indokolt, mert így épültek ki annakidején a művek. A mindenkori fajlagos víz vezetést mérő mutatók a m 3/sec és km. 100 millió m : l á 15,— Ft 350 m 3/sec szivattyú kapacitás á 1 millió Ft, 695 db csőzsilip á* 100 ezer Ft 19 000 db egyéb műtárgy á 10 ezer Ft 400 db őrház melléképületekkel á 150 ezer Ft Ebből 319,5 millió forint a járulékos rész, ami a szivattyútelepek és csatornák 1,850 millió forint értékének 17,25%-a. A megállapított egységárak Egy m 3/sec szivattyúkapacitásra felvehető 1 millió Ft. Egy km csatornára az egységárat az alábbi meggondolásból kiindulva határozhatjuk meg. Eddig kiépült kereken 100 millió m 3 földmunkával 25 km hosszú csatornahálózat. Egy km csatornahosszra esik tehát átlagban 4000 m 3. Köbméterenként 15 forint átlagos egységárral számolva, 1 km hosszú csatorna átlagban megvalósítható 60 000 forinttal. A csőzsilipeket és őrházakat, valamint egyéb műtárgyakat a szivattyútelepek és csatornák költségének százalékában határozzuk meg az alábbiak szerint. Mai napig megépült : 1 500 millió Ft 350 millió Ft 69,5 millió Ft 190 millió Ft 60 millió Ft 2169,5 millió Ft és járulékos százalék alapján összeállítottuk a művek mindenkori kiviteli költségét millió Ft-ban (16. táblázat).
