Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Sebestyén Olga: „A niche” mint ökológiai fogalom és jelentősége a plankton üzemének tanulmányozásában

68 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Sebestyén O.: „A niche" mint ökológiai fogalom F ELV ETEL ( Sugárzó energia O/i/otf 0, Anorganikus táplálék Oldott szerves " táplálék 1 (lyton) Formált szerves —» táplálék IEADAS 0, > C 0> } Környezet Anyagcsere­termékek ) Pogaaoióytolotorw "i Sodró / > Építés Halivailék ? J Plonktoneso hja Iszap fa ló fenéklakók > lebomlás V/sszoterú/es Télies lebomlás \ s Karnyezet-atakitás 1. ábra. A Qfratium hirundinella társulási és tavi kapcsolatai Abb. 1. Die oekologische Niche von Ceratium hirundi­nella ím Plankton, und im See Figure 1. The ecological niche of Ceratium hirundinella in the plankton community and in lacustrine life in generál A felvételben két tényezőcsoport szerepel: a környezet (sugárzó energia, oldott 0 2, anorganikus táplálék, oldott szerves táplálék) és társulás (for­mált szerves táplálék : parányi algák, melyeket a Ceratium állati módon kebelez be. Ez utóbbi táp­lálkozási módnak fiziológiai jelentősége nem ismert, mennyiségéről legfeljebb annyit sejthetünk, hogy nem lehet számottevő). A leadásban három momentum van : 1. Környezetalakítás (kilélegzett szénsav ; 0 2, mint az asszimiláció mellékterméke ; esetleg oldott anyagcsere-termékek és valószínűleg 'defe­kació termékek. 2. Társulási viszonylatban (plankton) tekin­tetbe jönnek a Ceratiummal vagy töredékével táp­lálkozó ragadozó és sodró kerekesférgek, esetleg fiatal halivadék. Ezek közvetítésével az anyag­forgalom építőszakaszán jut tova a Ceratium állományában képviselt élőanyag. 3. A természetes pusztulás következménye, az ún. planktoneső. Ez részben teljesen lebomlik, heterotrof baktériumok tevékenysége során, a másik rész további útja : planktoneső —> plank­togén szerves üledék (avja) —> fenéklakók —» halak. Ez az út az anyagforgalom normális útjá­ról való letérést jelent : a bomlásban levő anyag — fenéklakó (avja-faló vagy iszapfaló) szervezetek táplálkozása során — egyidőre visszatérni az építő szakaszba. Kérdés, hogy mekkorára becsül­hető ez a rész a Ceratium állományában? Minthogy a Ceratiumot — eddigi ismereteink szerint — igen kevés planktonállat hasznosítja táplálékul, az állomány napi vesztesége pedig — számítás szerint — nyár derekán az állomány­nak kb. 1/5—1/3 részével ér fel (a pillanatnyi állomány tavi vonatkozásban 800—4900 ton­nára volt tehető 1951-ben), azt következtethetjük, hogy a nyár derekán elpusztult egyedek tömege igen jelentős, más szóval a planktoneső tekin­télyes része — tömegét tekintve — a Balatonban ebben az időszakban a Ceratium állományából kerül ki. A lebomlás kis része közvetlen lehet, nagy része — hosszú, hurokszerű kerülőútat téve — közvetett. A végső termékek : vegyületek, ionok, mint környezetalakító sók, gázok stb. egyúttal újra táplálékforrásul szolgálnak az autotrof szer­vezeteknek — közöttük a planktontársulás nö­vényi tagjainak — számára is. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a tavi életben a Ceratium hirundinella állományában kép­viselt szervesanyag kis töredéke jut tovább köz­vetlenül az anyagforgalom építő szakaszán, szá­mottevőbb tömege közvetve. Aligha tévedünk, amikor azt mondjuk, hogy a Ceratium hirundi­nella táplálék niche-e, a tavi életre vonatkoztatva (talán helyesebben az a niche, amit a Ceratium hirundinella a tavi életben betölt), meglehetősen sok tényező összeszövődéséből áll: ezek legfontosabb ja, hogy a melegvíz idején autotrof planktonnövé­nyekkel együtt alkotja a szervesanyagtermelés ,,key~industry"-ját, fokozatosan növekvő, tartó­san magas szinten levő, majd hirtelen lankadó intenzitással ; ugyanakkor, tömeges pusztulás következtében, a fenéklakók fokozottabb táp­lálékigényeit is kielégíti. (Ez utóbbi területen különösen szükséges volna további vizsgálatokat végezni, a planktoneső mennyisége, további sorsa stb.). (Sebestyén 1959 a, 1959 b). A Leptodora^Kindtii ragadozó életmódjával a táplálékul szolgáló s nála jóval kisebb méretű planktonrákok testében képviselt szervesanyagot eljuttatja a halivadékhoz és a tavi életben — méret szerint ugrásszerűen következő halakhoz. Tömörít és forgalomba hoz, másszóval hathatós anyagi kapcsolatot létesít a nyíltvíz két társulása a plankton és nekton között. Ezt a niche-1 a meleg­víz idején tölti be, mikor aktív életet él. Télen nyugvópete állapotban nem táplálkozik és kiesik a társulásból. Planktonrákok egész évben vannak a nyílt­vízben, ezeket a halak télen-nyáron közvetlenül is bekebelezik. A balatoni planktonban a plankton­rákokat tekinthetjük a ,,lcey-industry" állatainak. Elton definícióját azonban — ami a növényevést illeti — nem vehetjük szigorúan. Ugyanis a szűrés aligha tisztán növényevés minden esetben, to­vábbá a két Copepoda, mely az év folyamán egymást felváltja, fakultatív ragadozó is, talán a halódó félben levő planktonállatokat pusztítják. (Ez tulajdonképpen egy külön niche lenne, mely már átmenetet képez az állati tetemet hasznosító niche-hez.) Télen a növények termelte szervesanyagot csupán a kisebbtermetű rákok, melyek legtöbbje euritermikus, közvetítik a halakhoz. A melegvíz

Next

/
Oldalképek
Tartalom