Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Zsilák György L.: A szilvásváradi Szalajka-völgy hidrológiai és hidrogeológiai vizsgálata

Zsilák Gy. L.: A szilvásváradi Szalajka-völgy hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 59 vetlen összefügg, tartós szárazság esetén teljesen ki is apadt. Nagy esőzések idején viszont a vízhozama a többszörösére nőtt. Megfigyelések szerint a csapadékkésleltetés ideje 1—1,5 nap. 2. A vizsgálat célja Az 1958-ban elvégzett vizsgálatoknak, — amelyek május 24-én kezdődtek és szeptember 30-án fejeződtek be — a célja a völgy hidrogeológiai viszonyainak felderítése volt. Ezeket a vizsgálatokat a Borsodnádasdi Lemezgyár vízellátásának megoldása érdekében végeztük. Kiindulási követelmény : a 3000 l/p vízmennyiség biztosítása. Minthogy a Lemezgyár üzeme állandó menynyiségű és minőségű vizet igényelt, ezért a vizsgálatok részletes végrehajtása elengedhetetlenné vált. A források jellegüknél fogva nem adnak állandó vízmennyiséget. Ezért a főcélt a vízkivétel helyének megállapítása és a minimális, valamint az akörüli vízhozamok vizsgálata képezte. A vízkivétel helyét nem egyedül a hidrológiai viszonyok döntötték el. Köztudomású, hogy a Szalajkavölgy természetvédelmi terület. A Természetvédelmi Tanács pedig a forrásokból vízkivételt nem engedélyezett, minthogy a völgy felső része az év egy részében szárazon maradna. Ezáltal a Szilvásváradi Erdészet halastavainak vízpótlása sem lett volna biztosítható. A vízkivétel helyét a Természetvédelmi Tanács a Nagy-tó alatti szelvényben jelölte ki. Vizsgálatainkat 3 lépésben végeztük el: A) K meglevő adatokat összegyűjtöttük, amelyek tartalmazták a saját méréseinket és a V1TUKI vízállás-észleléseit is. Tisztáztuk a völgy geológiai, hidrogeológiai és hidrológiai viszonyait, megszereztük a többéves csapadékidősorokat, amelyek a grafikus korreláció elkészítését tették lehetővé. B) A csapadékadatok alapján az 5 éves VITUK1 méréssorozatot kibővítettük grafikus korreláció segítségével a vízkivétel szelvényére. G) A meghosszabbított idősoron a vízhozamgyakoriság és tartósság vizsgálatát végeztük el. A) Mérések beindítása, meglévő adatok összegyűjtése és értékelése A Szalajka-völgy hidrológiai viszonyainak megismerése érdekében a völgy teljes hosszában vízmércéket helyeztünk el, minden hidr'ológiailag fontosnak látszó helyen. Mércét helyeztünk el a Felső Szalajka-forrás lineáris bukója fölé a vízhozammérések ellenőrzésére és az árvízi hozamok leolvasásának megkönnyítése céljából. A mért adatokból vízhozamgörbét szerkesztettünk. A pontokhoz jól befektethető a görbe. így a továbbiak során vízállás-észlelések alapján is meghatározható a forrás vízhozama,. Mércéket helyeztünk el ezen felül apaiakban még 9 helyen, 3 körülményre való tekintettel : 1. A patakmederben, valamint a halastavakban jelentkező vízelszökések NASYVIZI HOZAM (1958. VII 2 ) •S l •SS ít § $ 1 is T T T, T T SS T T T i TT £ & •s k JELMAGYARÁZATts. • * vízmérce Horolnavölgij\ j patakja J 2. ábra. Szalajka-patak hidrológiai hossz-szelvénye <Pue. 2. riiőpoAoeuHecKUü npodo/ibiibiü npotpujib pynbeií CanaüKa Abb• 2. Hydrologischer Lángsschnitt des Szalajka- Baches nagyságát kívántuk megállapítani, 2. a vízbetörések nagyságát a Szökevény-források helyén rögzíteni lehessen, valamint 3. a tufába beszivárgó víz a patakmederben, ill. a völgyben ismét hol jelentkezik. Saját méréseinken kívül felhasználtuk a vízkivétel szelvénye alatt mintegy 50 m-re elhelyezett és már több éve észlelő VITUKI mércét is. Fentiekből látható, hogy saját vizsgálatainkat 2 részre bontottuk. Egyrészt a hidrogeológiai viszonyokat visgáltuk meg, másrészt vízhozamméréseket végeztünk. Ezeket a méréseket általában hetenkint egyszer, néha 2 alkalommal végeztük a patakmederben elhelyezett vízmércék szelvényében, ahol ezen felül rendszeres, naponkénti vízállásészlelést is végrehajtottunk. A kapott adatokat a hidrológiai hossz-szevény tartalmazza (2. ábra), melyet a mért adatok alapján a vízhozam arányosításával az egész völgyre meg tudtunk rajzolni. Mivel a vízfolyás mentén egynemű kőzet található, a hidrológiai hasonlóság alapján a módszer helyességét feltételezhetjük. a) A mért legkisebb és legnagyobb vízre rajzolt hidrológiai hossz-szelvény Az eredmények alapján a völgy hidrológiai hossz-szelvényét a mérési időszak legkisebb és legnagyobb vizére készítettük el. Nagyvízi hozamra megrajzolt hidrológiai hossz-szelvény azt tanúsítja, hogy a 3. sz. mérőhely előtt a Szö-